Nehéz értékelni a kémek munkáját

A magyar hírszerzők felügyelete egy 2012-es törvénymódosítás után került a miniszterelnök közvetlen hatáskörébe. Azóta a külügyminiszter helyett a Miniszterelnökséget irányító államtitkár - jelenleg Lázár János - az IH vezetőjének közvetlen főnöke. A 8 milliárd körüli keretből gazdálodó IH honlapján az olvasható, hogy a hivatal magasan képzett munkatársakkal rendelkezik. A 700 fősre becsülhető állomány kétharmada beszél legalább két nyelvet, a tisztek 30 százaléka két, 3 százaléka pedig három diplomával rendelkezik. Sok közöttük a fiatal, közel kétharmaduk 40 év alatti, 15 százalékuk még a 30. életévét sem töltötte be.

A magyar kémek munkáját a jelenlegi szabályok szerint évente egyszer kell értékelnie a feletteseknek. A december 31-én kiadott kormányrendelet az eddigi is kötelező egyéni teljesítményértékelés mellé hozott be olyan "ajánlott elemeket", amelyeket a vezetőknek január 1. és 31. között végig kell venniük minden egyes beosztott kapcsán. A minősítés eredményének komoly következményei is vannak, hiszen ez alapján lehet jutalmat, továbbképzést vagy - rosszabb esetben - fizetéscsökkentést javasolni.

A magyar kémek minősítéséhez a kormányhatározat összesen hét tulajdonságot sorol fel:

1. etikus magatartás/ megbízhatóság

2. felelősségtudat

3. szabálytudat és fegyelmezettség

4. szakmai ismeretek alkalmazásának szintje

5. kapcsolattartás, kapcsolatteremtő- és fenntartó készség

6. változásokra való nyitottság/kezdeményezőkészség

7. szervezet iránti lojalitás.

Ezeket a "kompetenciákat" külön-külön kell az iskolai osztályzatokhoz hasonló, kiváló, jó, elfogadható, átlag alatti, elfogadhatatlan kategóriákba sorolni százalékos értékelés segítségével. A parancsnokok munkájának minősítésénél a vezetői képességeket is figyelembe kell venni. Az értékelési folyamat az egyéni értékelés után kiterjed a szervezeti egységekre is, a sort pedig maga Lázár János zárja, aki az IH teljes évi eredményét összegezve mond ítéletet a szervezetről.

Index