Nem érdemes szakszervezetbe lépni

Mindazonáltal akad olyan rendszerváltó szakszervezet, amelyik egyre több szervezeti dolgozót csábít magához. Ilyen például az egykor szabad demokrata kötődésű Liga, amelynek vezetői időközben szinte teljesen lecserélődtek. Pokorni Zoltán például a Fidesz kedvéért hagyott fel az érdekvédelmi munkával, csakúgy, mint Őri Csaba, aki ma már a legnagyobb ellenzéki párt színeiben európai parlamenti képviselő, Horn Gábor viszont inkább az SZDSZ-hez csatlakozott. A Liga mai elnöke szintén belekóstolt a politikába: Gaskó István a szociáldemokrata párt képviselőjelöltje volt a rendszerváltozás körüli időkben. A magát a politikától függetlennek valló konföderáció vezető tisztségviselői között most egyébként MIÉP-es kötődésű is van.

Ám minden valószínűség szerint a különböző politikai karrierutak nem játszanak szerepet a szakszervezeti átigazolásokban, hiszen egyre többen csatlakoznak a Ligához. A Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége például majd harminc ezres tagságával pártolt át a közszférában szerveződő Szakszervezetek Együttműködési Fórumától a radikális fellépéseiről ismert Ligába, a napokban pedig a húszezer dolgozót képviselő Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége igazolt át az Autonóm Szakszervezetek Szövetségétől az elnök nem megfelelő vezetési stílusa miatt. A Népszabadság értesülései szerint már több szervezet is jelezte - többek közt a BKV-s és volános szakszervezetek -, hogy hamarosan bejelenti csatlakozási szándékát.

Egymással, ne egymás ellen

Az Európai Szakszervezeti Szövetség vezetése nemrégiben éles bírálatot fogalmazott meg a szövetségek tagtoborzási gyakorlatáról, elvégre a szakszervezeteknek nem egymástól kéne átcsábítaniuk a dolgozókat, hanem újabbakat kellene meggyőzniük a belépés előnyeiről. Arról nem is beszélve, hogy gyakorta előfordul, hogy egyes ágazati vagy szakmai szakszervezetek csak azért lépnek át egyik szövetségtől a másikba, mert vezetőjük jól fizető posztot remél a befogadónál.

A másik rendszerváltó szakszervezet, a Munkástanácsok a Ligával szemben létszámhiánnyal küzd, szakértők alig pár tízezerre becsülik tagjai számát. Működése kizárólag a Munka Világa Alapítványnak köszönhető, amely - a Ligához hasonlóan - milliókkal dotálja, a Munkaerő-piaci Alap támogatásáról nem is szólva.

Hasonló cipőben jár az egykori SZOT utódszervezetének tartott MSZOSZ, amely az utóbbi időkben súlyos tagvesztést regisztrálhatott. Szakértők ennek okát főleg a gazdasági szerkezetváltásban, s annak következményeként a nagy számú munkahelymegszűnésben látják.

Sok kicsi sokra nem megy

Sok szakértő szerint túl sok a hat szakszervezet a mintegy 700 ezres taglétszámhoz képest, ennél kevesebb is bőven képviselné tudná a dolgozók érdekeit. Öt évvel ezelőtt már volt egy kezdeményezés, amely egységbe kovácsolta volna a szakszervezeteket, ám a pozícióféltés miatt ez félbemaradt. A közszférát képviselő két tömörülés, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés például pár éve már unióra is lépett, jelezve, hogy készek a fúzióra a hatékonyabb működés érdekében, ám a végső egyesülés továbbra is várat magára.

Népszabadság