"Nem nőknek való ez a szakma, ez a férfiak világa"

A nők majdnem 80%-a szerint gyakrabban kérdőjelezik meg a kompetenciájukat és a hozzáértésüket, mint a férfiakét – derül ki a több éve ismétlődő kutatásból, amiben ezúttal nem csak a nőket kérdezték meg, hanem a férfiakat is. Idén 350 nő és 351 férfi megkérdezésével végezték el a kutatást január-februárban. Ebből az is kiderült: az informatikus nők kb. 72%-a tapasztalt már imposztor szindrómát. A kutatásban szereplők közül több mint kétszer annyi női válaszadó állítja, hogy a nők számára nehezebb az IT-ágazatba való belépés, mint a férfiak számára. „Az informatika még mindig egy férfi uralta szakma, annak ellenére, hogy minden nagyvállalat szinte techcég lett, hiszen az IT akkora szeletet kapott a feladatok között. A nők sokszor a business analyst, vagy  épp a tesztelés terén lépnek be a szektorba, vagyis a nem mérnöki pozíciókban dolgoznak. A gazdaságban is elindult ugyanis egy irány a korábbi tendenciák felszámolására, a nők esélyegyenlősége nagyon fontos lett” - mondta a kutatást értékelve Pelle Dávid, az MPSolution ügyvezetője.

„Gazdasági oka van az egyenlőség erőltetésének, a piac ugyanis a nők körében látja a munkaerőhiányra a tartalékot. Ez jó, mert felhívja a figyelmet arra, hogy itt is szükség van a nőkre, de ez egy tudatos gazdasági döntés. A megváltozott munkaképességűek kapcsán is hasonló volt egyébként a helyzet a kétezres évek elején” - tette hozzá Kudari Nóra a felmérés bemutatására szervezett Smoothie HR című rendezvényen. Pelle Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy cégeket büntetik is, ha nincs meg az adott arányú dolgozó a kvóták szerint (nő, megváltozott munkaképességű, stb.)  a nők integrálása az ilyen típusú munkakörökbe azonban a szakember szerint a friss szempontok behozatala miatt is érdekes. Ezt elősegítendő a toborzásnál létezik a csoportos interjú műfaja, ez segít annak felmérésében, ha egy nő bekerül a csapatba, megtudja, hogy kik közé kerül, be tud-e illeszkedni, stb.

Kudari Nóra emlékeztetett:amit a szoftverfejlesztők lefejlesztenek, annak legalább a felét nők használják fel. Fontos tehát, hogy az ő szempontjaik is bejöjjenek a fejlesztésbe. Rengeteg sztereotípia van a társadalomban, hogy mi az IT-szektorban a nők szerepe. "Az első gondolatok ellenére ez egy nagyon kreatív szakma, széles spektruma van, ami a nőknek is nagyon érdekes lehet” - tette hozzá  a Women in Technology Hungary alelnöke. Előfordul ugyan a szektorban negatív diszkrimináció a nőkkel szemben, ez azonban csak szegregált részt alkot. Előfordul azonban  pozitív megkülönböztetés is, a mikor bekerül egy nő a csapatba és „túlóvják”, hogy ott maradjon a közösségben. „Előnye a jelenlétüknek, hogy csapatokba behoznak olyan szempontokat, ami a női létből adódik” – pl a munkavállaló kisgyerekes anyuka és rugalmas munkavégzést szeretne – vázolta a nők helyzetét Kudari Nóra. 

Ki mennyit keres?

A felmérésben résztvevő női megkérdezettek 35,3%-a úgy véli, hogy kevesebbet keres, mint azonos pozícióban és beosztásban dolgozó férfi kollégái. Közel 40% szerint hasonlóan keresnek, míg 5% véleménye szerint több fizetést kap hasonló pozícióban, mint hasonló pozícióban dolgozó férfi kollégái. „Nagyon sok szektorban már a pozícióra állapítják meg a bért, nincs férfi/nő helyzet, hanem szaktudás és tapasztalat van” – jelentette ki erre reflektálva Pelle Dávid. Úgy látják: a felsőbb vezetői szinten nagyon komoly bérszakadékok vannak, akár 40% is lehet a különbség a férfi és a női vezetők bére közt. „Magyarország nem áll jól, de nem mi vagyunk az utolsók és megelőzzük például Németországot az Eurostat adatai alapján. Ez meglepő adat" – tette hozzá Kudari Nóra. A technológiai szektor nagyon jó helyzetben van, mert transzparensek a bérek. Lesz egyébként egy EU-s direktíva 2026-tól, ami szerint maximum 5% lehet a különbség a fizetések között az adatott munkakörben, vagy feladat-, illetve tudáskörben, így a bérek összehangolásáért már most el kell kezdeni dolgozni a cégeknél – tette hozzá az alelnök. Arra a felvetésre, hogy a jó kereseti lehetőség mennyire vonzza az informatika területére a nőket Kudari Nóra azt felelte: az IT-szektorban nagyon jól lehet keresni, ez mindig is motiváció lesz az embereknél. „Nem baj, ha ez a nőknél is motiváció, jó, ha kiegészíti a belső indíttatást a fizetés” - tette hozzá az alelnök. Közlése szerint a felmérések azt mutatják: a munkavállalóknál az első helyen a legfőbb motivátor a pénz és nem csak Magyarországon, hanem nyugaton, a sokkal jobb anyagi helyzetben levő országokban is. Új technológiák elsajátítása pedig a második motivációs szempont az adott helyen. 

A felmérésben válaszolók több mint kétharmada szerint egyébként a férfiak bátrabban küzdenek a magasabb bérekért és munkakörülményekért, mint ők. A női és férfi válaszadók hasonló arányban ( 29,5% és 33,5%) kértek fizetésemelést az előző évben, ami a kutatás készítői szerint azt jelzi, hogy mindkét nem aktívan törekszik jobb anyagi elismerésre a munkahelyén. A nők 36,3%-ának és a férfiak 37,1%-ának nem kellett fizetésemelést kérnie, mert a vállalat maga ajánlotta fel nekik. Ez a gyakorlat hozzájárulhat a munkatársak motivációjának növeléséhez és a munkahelyi elégedettség javításához, miközben csökkenti a nemek közti egyenlőségeket a fizetésemelések kérése és nyújtása terén. 

A női válaszadók bő kétharmadát senki nem próbálta lebeszélni arról, hogy ezen a területen képezze magát, akiket mégis, azoknál a leggyakrabban a tanáraik tették ezt (12%).

Kevesebb nő talál rá az IT-ra

A Microsoft tanulmánya szerint a lányok 11-12 éves korukban kezdenek érdeklődni a természettudományos tárgyak iránt és ez az érdeklődés 15-16 éves korukban drasztikusan csökken. A felmérés azt mutatja, hogy 10-14 éves korban az informatika iránt érdeklődő lányok aránya 21,1%, míg a fiúké 45,7%. A No Fluff Jobs kutatása szerint a női informatikusok 31,1%-a csak átképzés után lépett be az iparágba, a férfiak körében ez az arány csak közel 10% volt. A válaszadó nők csaknem negyedét valamelyik barátja vagy ismerőse győzte meg, hogy fejlessze képességeit az IT-területén, második helyen e téren az apák állnak 18%-kal. A női válaszadók bő kétharmadát senki nem próbálta lebeszélni arról, hogy ezen a területen képezze magát, akiket mégis, azoknál a leggyakrabban a tanáraik tették ezt (12%).

„Az informatikai képzés hazánkban magasabb, mint az EU-ban, de sokkal kevesebb nőt képzünk e téren Magyarországon, mint az Unióban” - mondta a Women in Technology Hungary alelnöke. „A McKinsey kutatása szerint ráadásul az ez irányban képzett nők 18%-a elszivárog más irányba. Ehhez jön az üvegplafon hatás is, hiszen nem a mérnöki, hanem az üzleti irányba mennek el. Projektmenedzsment, sales egyébb informatikai határterületeken dolgoznak sokan közülük, de mérnöki pozícióba nem kerülnek. Az iskolai oktatásban, például a középiskolában érdemes lenne már a lányok szemét felnyitni, hogy milyen nem szokványos szakmákat lehet a nőknek választani – sokan felfedezhetnék, hogy ez a vonal is érdekes lehet nekik” -tette hozzá Pelle Dávid.

Egyre több nagy cégnél válik gyakorlattá a jó példaképek bemutatása, erre szervezett meet up-okon akár a külföldi részlegektől érkező kollégák képében – magyarázza az MPSolution ügyvezetője. „Sajnos, volt olyan magyarországi nagy konferencia, ahol egy női előadó sem volt. Jó lenne olyan példát mutatni a nőknek, hogy megjelenjenek az IT-területen, sőt, merjenek a nők szakmai anyagot írni, prezentálni. Ennek érdekében, ha most 10-12 éves korban elkezdünk egy szemléletformálást, akkor talán jobb arányban jönnek a nők, hiszen ők pont olyan jók e téren is, mint a férfiak – tette hozzá Kudari Nóra.

Nyitókép: Pexels