Nemzeti munkaügyi kerekasztalt szorgalmaznak a szakszervezetek

Többek között felszólalt Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke is, aki szerint Magyarországon szükség van a szociális párbeszédre, a munka világát szabályozó törvények ugyanis jelentősen rontják a munkavállalók pozícióját.

Az MKKSZ, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete és a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete egy nemzeti munkaügyi kerekasztal felállítását kezdeményezték, melynek célja, hogy újratárgyalják a munka világát érintő törvényeket. A kerekasztal felállítása érdekében az MKKSZ levélben fogja keresni az érintetteket, így többek között minden pártot, frakciót, civil szervezetet, önkormányzati szövetséget és a munkaadói szövetségeket is.

„A szakszervezetek nem az utcán akarnak érdeket védeni, hanem a tárgyaló asztalnál, de ha muszáj, készek vagyunk a harcra is” - jelentette ki Boros Péterné, aki egyúttal arra buzdította azokat a munkavállalókat, akiket a szerdán és csütörtökön tárgyalt törvények hátrányosan érintenek, hogy csütörtökre vegyenek ki szabadságot, maradjanak távol a munkahelyüktől. A kezdeményezés célja, hogy a munkáltató érezze meg, milyen lesz ha a dolgozók sztrájkba lépnek és nem lesz termelés - fogalmazott az MKKSZ elnöke.

A rabszolgatörvény közszolgálati dolgozókra vonatkozó változata a kormányzati igazgatásról szóló törvény, amelyről Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetének (TBDSZ) elnöke elmondta, az új szabályozás értelmében a munkaközi szünetek nem számítanak bele a munkaidőbe. Ez Taskovics István szerint a normál munkarendben dolgozóknál éves szinten körülbelül 120 óra többlet munkát eredményez majd, illetve a kormány tisztviselők alapszabadsága is csökken 20 százalékkal, a csökkentés pedig az egy és a két gyermeket nevelőkre is vonatkozik majd.

MTI