Nettó 125-200 ezer forint - ennyi kezdő bért akarnak a diplomások

A diplomás munkaerőpiac telítődésével kapcsolatos félelmek ellenére a diploma által nyert bérprémium - az alacsonyabb végzettségűekhez viszonyítva a magasabb végzettséggel elérhető jövedelemtöbblet - az utóbbi időben sem csökkent.

Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a "diplomás pályakövetés-kutatás hallgatói motivációs vizsgálata" során a megkérdezetteknek két, jövedelmi várakozásokkal kapcsolatos kérdésre kellett válaszolniuk: mit gondolnak, mennyi ma Magyarországon a saját szakterületükön egy kezdő diplomás havi nettó átlagkeresete, a másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy szakterülettől függetlenül mekkora az a havi nettó átlagkereset, amely számukra megfelelő életszínvonalat, megélhetést biztosítana.

Keveslik a fizetésüket a diplomások

A hallgatók véleménye szerint a most jellemző havi diplomás nettó kezdő bér 75 ezer és 150 ezer forint között mozog, a megfelelőnek tartott havi jövedelem ugyanakkor inkább a 125 ezer és 200 ezer forint.

A budapestiek magasabb fizetést várnak

A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók húszezer forinttal (13 százalékkal) magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen, megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik. Az általuk elégségesnek tartott kezdő bér összege is körülbelül ekkora eltérést mutat. Az egyéb településeken tanulók véleménye nagyjából hasonló a vidéki megyeszékhelyen tanulókéval, azonban ezen hallgatók esetében nagyobb a különbség a reálisnak gondolt kezdő fizetés és a megfelelőnek tartott kereset átlagai között.

Az is meghatározó, hogy a bérekről alkotott kép kialakításánál, hogy hol laknak a megkérdezettek. A nagyobb lélekszámú településektől a kisebbek felé haladva lineárisan csökken a jelenlegi és a megfelelőnek tartott jövedelemre vonatkozó becslés, valamint a két (a vélt és az elvárt) összeg közötti differencia is egyre kisebb.

Kevesebb fizetést várnak a nők

Az Európai Bizottság a nemek közötti különbségekről készített éves jelentése szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 17,4 százalék. Ez részben annak tudható be, hogy a nők sokszor kevésbé elismert munkakörökben és pozíciókban tevékenykednek, sokan dolgoznak közülük részmunkaidőben, és családi okokból gyakrabban szakítják meg karrierjüket (gyermekvállalás). Emiatt nemcsak a bérek, a szakmai előmenetel és a nyugdíjjogosultság terén tapasztalnak negatív következményeket, hanem az elszegényedés veszélye is erőteljesebben jelen van körükben.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai itthon is elmaradnak a férfiakétól. Úgy tűnik, hogy a jövedelem kapcsán tapasztalható különbség már tanulmányaik alatt egyértelműen befolyásolja a hallgatókat: az elvárásbeli különség már a munkaerőpiacra való kilépés előtt jellemző, és nem feltétlenül az adekvát munkaerő-piaci tapasztalatokból eredeztethető, áll az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. közleményében.