Nincsenek elszállt bérigényeik és megbízhatóak

Miért nem dolgozik a nyugdíjas? Ezzel a kérdéssel kezdte kutatásuk bemutatását Simon Balázs, a Humánia HRS Group társalapítója a recruiTECH Blue kékgalléros toborzási konferencián. Gyorsan hozzátette, hogy nem szemrehányásként tette fel a kérdést, friss kutatásuk a nyugdíjas munkavállalás mozgatórugóinak járt utána.

Mosta 2 millió magyar öregségi nyugdíjasból 147 ezren dolgoznak. A legtöbben két ok miatt esnek ki a potenciális körből: stabil anyagi háttérrel és társas kapcsolatokkal rendelkeznek, azaz nem szorulnak rá, élvezik a nyugdíjas éveket. A másik csoport pedig ha akarna sem tudna dolgozni, mert nincs abban az egészségi állapotban. Simon Balázs becslése szerint a 2 millió öregségi nyugdíjas 10-15 százalékát lehetne most visszahozni a munkaerőpiacra egy jó ajánlattal, azaz 50 ezer - 150 ezer új nyugdíjas bevonására van lehetőség. Ez a szám a következő 15 évben mindig nőni fog, egészen addig, amíg az 1975-ben születettek nyugdíjba nem mennek (a mai szabályozás alapján 2040-ben).

Fontos a fizetés, de messze nem minden

Simon Balázs bemutatta közel 500 fős online mintán készített kutatásuk eredményeit. Előrebocsátotta, hogy mintájuk nem reprezentatív és felülreprezentáltak benne az aktív nyugdíjasok. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 21%-a most is aktívan keres munkát, 42% ha lenne megfelelő ajánlat, igent mondana és csak 27% zárta ki a munkavállalást. 

A kérdőívben további kérdések vonatkoztak motivációra, elköteleződésre. Melyek a legfontosabb szempontok a munkavállaláskor? A válaszok így oszlottak meg: kiegészítő jövedelem (36%), szellemi frissesség megőrzése (25%), hasznosság érzése (20%), közösségi kapcsolatok ápolása (13%) , rutinszerű elfoglaltság (6%).

Mi motiválja őket leginkább a munkavállalásban? A válaszok így alakultak: közel legyen a lakóhelyhez (19%), jó közösség (18%), megfelelő fizetés (17%), stabil munkaadó (16%), rugalmas munkaidő (13%), ne legyen megterhelő a munka (12%), béren kívüli juttatások (3%).

“Ha a szociális kapcsolatok, az elismerés, a tisztelet megjelenik a munkaadóknál, akkor sokkal több nyugdíjas visszahozható az álláspiacra” - summázott a szakértő.

Milyen munkát is keresnek a nyugdíjasok? A legtöbben a részmunkaidőt jelölték meg (37%), a többi alkalmazási forma kisebb mértéket képvisel (teljes munkaidő, alkalmi munka, távmunka 18-18 százalék). A munka típusa szerint pedig 29 % adminisztratív, irodai feladatokra vágyik, 18-18 százalék fizikai munka, ügyfélszolgálati, 13 százalék szociális, segítői, 12 százalék kereskedelmi jellegű munkát tudna magának elképzelni. 

“Nincsenek elszállt bérigények” - jegyezte meg Simon Balázs. 20 százalék 1800-2000 forint közötti órabérért is vállalna munkát,2055 forint/óra feletti igényt csak 7 százalék jelölt meg.

A számok ugyanis azt mutatják, hogy a megkérdezettek 70%-a nem tart a munkahelyi beilleszkedéstől, 87%-nak nem volt még konfliktusa korábbi nyugdíjas foglalkoztatása alatt. Adódik a következtetés, hogy a generációs különbség nem is akkora kihívás, mint ahogyan sokan feltételezik? 

Üzenet a HR-nek, hogy van házi feladata: Meglepően sokan válaszolták azt, hogy azért nem dolgoznak, mert nem ismerik a lehetőségeket illetve nem tudják, hogy hol és hogyan lehet állást keresni. 

A digitális térben való célzás sem annyira nehéz, ugyanis 75% elérhető digitális csatornán, saját bevallásuk szerint a többség magabiztosan használja az okostelefonont, több mint a 50% a számítógépet is. Nemcsak bekapcsolja, hanem híreket olvas, ügyeket intéz, fen van a Facebookon.

Hasznosnak akarják érezni magukat

Balról jobbra: Simon Balázs, Ladóczki Mária, Gombos Klára

“Nem a pénz miatt jönnek vissza, hanem azért, hogy hasznosnak érezzék magukat, közösség tagjai legyenek” - mondta az előadás utáni beszélgetésen Ladóczki Mária, a balotaszállási, hulladékgazdálkodással foglalkozó Ladó-Rec Kft. ügyvezetője. A 45 fővel működő cég három nyugdíjast alkalmaz, akik gépjárművezető, karbantartó, fizikai kisegítő pozíciókban dolgoznak. Az ügyvezető hozzátette, hogy a szeniorok nincsenek többet táppénzen, mint a fiatalabbak. A megtartásban a kulcs: mindenkinek más az igénye és ehhez érdemes munkaadóként alkalmazkodni. Például náluk Kálmán bácsinak csak egy kérése volt: délre szeretne otthon lenni, mire felesége megfőzi az ebédet. Ladóczki Mária hozzátette, hogy munkahelyek nincsenek konfliktusok nélkül. Úgy látja azonban, hogy a fiataloknál korábban kell belenyúlni a folyamatokba, mint az idősebbeknél.

Gombos Klára a Bosch Magyarország Alapítványtól egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet. Az idősebb munkavállalók úgy érzik, hogy számos képességben hátrányban vannak a fiatalokkal szemben. Ezt úgy akarják kompenzálni, hogy megtartják magukban a több évtized alatt felszedett tudást, azt tekintik a versenyelőnyüknek. Egy jól működő szervezetben az idősek nem félnek az elbocsátástól, bátran megosztják tudásukat. A fiatalok pedig tisztelettel közelednek feléjük és nyitottokak a tanulásra, a tanításra egyaránt. Gombos Klára figyelmeztetett: azért is fontos a tudatos tudástranszfert, mert ha eltűnik a tudás a szervezetből, azt sokkal többe kerül visszavásárolni a piacról.

A résztvevők összegzése szerint ha szemmagasságban, tisztelettel, nyíltsággal fordulunk a nyugdíjasok felé, annak beérik a gyümölcse. Az impulzusnak azonban első körben az ügyvezetőtől és a felsővezetőktől kell jönnie.

Fotók: recruiTECH Blue