Nőként a munkaerőpiacon - út az elszegényesedéshez?

2007 az esélyegyenlőség éve, ennek jegyében kiemelt figyelmet kap világszerte a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása. A körükben tapasztalható magas munkanélküliség miatt jobban ki vannak téve az elszegényedés kockázatának, ezen méltányos foglalkoztatási lehetőségek megteremtésével lehetne változtatni.

A magyar nők 8,65 százalékának nincs munkája
Gurmai Zita európai parlamenti képviselő szerint a lisszaboni stratégiát lehetetlen a nők szerepének növelése nélkül megvalósítani. A Nemzetközi Nőnap és az Esélyegyenlőség Európai Éve alkalmából a minap tartott konferencián elhangzott: az uniós tagállamokban a 2005. évi statisztika szerint tizenkét éve folyamatosan növekedett a nők foglalkoztatási aránya, és elérte az 56,3 százalékot, miközben a férfiak esetében stagnált. A 2007 januári adatok szerint jelenleg Lengyelországban a legmagasabb, 14,2 százalék a munkanélküliség a nők körében, a férfiak 11,2 százaléka állástalan. A legjobb szinten Dánia áll, ahol a nők 3,8 százaléka, a férfiak 2,7 százaléka munkanélküli. Hazánkban a nők 8,65 százalékának, a férfiak 7,5 százalékának nincs munkája. A KSH adatai szerint tavaly a harmadik negyedévben 1797,1 ezer nő volt foglalkoztatott, ami az összes foglalkoztatottak 45,5 százalékát tette ki. Európában a foglalkoztatott nők 31,4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a dolgozó férfiaknak pedig 7,7 százaléka.. Hazánkban ez az arány 5,7 és 2,8 százalék.

Gyermekkel még nehezebb
Jóllehet a diplomás pályakezdők 59 százaléka nő, elsősorban az "elnőiesedett" szakmákban tudnak elhelyezkedni: tízből négy munkaviszonyban álló nő a közigazgatásban, az oktatásban, az egészségügyben és szociális területen dolgozik, míg felük közigazgatási alkalmazott, eladó, vagy nem szakképzett munkavállaló. Ráadásul a 20 és 49 év közötti nők foglalkoztatási aránya 15 százalékkal csökken, ha gyermekük van, miközben a férfiaké 6-tal növekszik.

Női sorsok: út az elszegényesedéshez
A nők képezik az inaktívak többségét, ezért különösen ki vannak téve az elszegényedési kockázatnak; a tartós munkanélküliség aránya a nők körében 4,5 százalékos, 1 százalékkal magasabb, mint a férfiaknál.
Hazánkban is érezhetőek a bérkülönbségek, a magyar nők többet dolgoznak és ugyanabban a munkakörben átlagosan 15 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly a férfiak teljes havi keresete 185 760 forint volt, míg a nők 161 972 forintot vihettek haza. A döntéshozó pozíciókban is egyenlőtlenség tapasztalható: a felsővezetők kevesebb, mint harmada nő, és az 50 legnagyobb vállalat igazgatási tanácsaiban 2005-ben a nők-férfiak aránya egy a tízhez volt.

Készül a nemzeti cselekvési terv
A magyar kormány mintegy 130 millió forintot fordít idén esélyegyenlőségi célokra. Az ezzel kapcsolatos pályázatokat várhatóan már márciusban kiírják. Az intézkedések keretében az országos esélyegyenlőségi hálózat esélyházaival együttműködő civil kezdeményezések, az esélyegyenlőség területén meglévő kutatások összehangolása és módszertani fejlesztése kap majd támogatást. Emellett a szociális minisztérium a nők esélyegyenlőtlenségét csökkentő nemzeti cselekvési terven dolgozik, amelyet az év második felében a kormány elé szeretne terjeszteni. A program támogatná a gyermeket nevelő nők munkavállalását, konkrét lépéseket tartalmazna a nő- és gyermekkereskedelem felszámolására, nagyobb segítséget nyújtana a családon belüli erőszak áldozatainak valamint fejlesztené a gyermekgondozási szolgáltatásokat is.

ILO: A szegénység elnőiesedését meg kell állítani
Jóllehet világszerte jelentősen nőtt a női munkavállalók száma, a munkanélküliség is emelkedett körükben. Ez valamint a férfiak és nők között fennálló bér-, státusz-, foglalkoztatási ágazat-, és képzettségbeli különbségek állnak a munkavállalók körében tapasztalt szegénység elnőiesedése mögött - figyelmeztet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) Nemzetközi Nőnapra kiadott új jelentése. A női foglalkozatás globális trendjei - 2007 című tanulmányból kiderül, hogy tavaly a világ 2,9 milliárd munkavállalójának 40 százaléka, azaz 1,2 milliárd volt nő, és ez a foglalkoztatásban álló nők számának 17,4 százalékos növekedését jelenti 1996 óta. Ugyanakkor világszerte 81,8 millió nő volt munkanélküli, ami 22,7 százalékos emelkedést jelent az elmúlt 10 év során.

A munkaképes nők aránya a munkában állók és a munkát keresők körében nem emelkedett tovább az elmúlt évtizedben, sok régióban inkább csökkent. Ez jelentős visszalépést jelent, annak ellenére, hogy a trend részben a fiatal nők oktatásban való nagyobb részvételét tükrözi - áll az ILO elemzésében. Egy 2004-ben kiadott jelentés becslései szerint a világ dolgozó szegényeinek 60 százalékát a nők teszik ki, a jelenlegi tanulmány ezzel kapcsolatban arra világít rá, hogy ez a helyzet a közeljövőben nem fog változni.

Csökkenő, de fennálló különbségek
Az ILO becslései szerint 2006-ban a női munkanélküliségi ráta 6,6 százalékon állt, a férfiak körében mért arány 6,1 százalékos volt. A foglalkoztatás népességhez viszonyított aránya világszerte sokkal alacsonyabb a nők, mint a férfiak esetében: a 15 életévet betöltött munkaképes korú nők alig fele dolgozik, míg tízből hét férfi munkavállaló.

A foglalkoztatás népességhez viszonyított arányában megnyilvánuló nemek közötti egyenlőtlenség a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a legjelentősebb, ahol a tízből majdnem 7 férfival szemben, 10 munkaképes nő közül alig több mint kettő dolgozik. A fejlett országokban és az Európai Unióban, Közép- és Kelet Európa nem uniós országaiban, és a FÁK államokban valamint Kelet-Ázsiában 80 nőre 100 gazdaságilag aktív férfi jut. Afrikában az arány 75 nőre jut 100 aktív férfi, Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben 73-100, Latin Amerikában és a Karib-térségben pedig 69-100.

Ma a foglalkoztatott nők teljes számához viszonyítva több nő (47,9 százalék) rendelkezik bérrel és fizetéssel járó munkával, mint 10 évvel ezelőtt (42,9 százalék). Ugyanakkor, minél szegényebb egy régió, annál valószínűbb, hogy a nők a férfiaknál nagyobb arányban dolgoznak fizetés nélküli segítő családtagként vagy alacsony jövedelmű önfoglalkoztatóként.

A jelentés kitér arra is, hogy a legtöbb régióban és sok foglalkozásban a nők ugyanazért a munkáért kevesebb bért kapnak. A legtöbb gazdaságban a nők még mindig a férfiak keresetének 90 százalékát vagy annál kevesebbet keresik. Még az úgynevezett tipikus női munkakörökben is - mint az ápolónői vagy tanári szakma - nemek közötti bérkülönbségről beszélhetünk. A bérkülönbségek fennmaradását az EU lassabb gazdasági növekedésének, és az új tagállamok rosszabbodó munkaerőpiaci feltételeinek tulajdonítják. Emellett sok európai országban a nők aránytalan mértékben túlfoglalkoztatottak azokban az ágazatokban, ahol a bérek és fizetések alacsonyabbak és csökkenő tendenciát mutatnak.

Az oktatáshoz és az oktatási szintekhez való hozzáférés még mindig nem egyenlő a legtöbb régióban - emeli ki a jelentés. Az iskolából kimaradók 60 százaléka lány, akiknek gyakran amiatt kell abbahagyniuk tanulmányaikat, hogy segítsenek a háztartásban vagy, hogy munkába álljanak. A lányokat gyakran még abban is akadályozzák, hogy általános iskolai tanulmányaikat befejezzék, és ez korlátozza lehetőségeiket, hogy saját jövőjüket meghatározzák - hangsúlyozza a tanulmány.

A jelentés szerint a bérkülönbségek csökkenek, de csak lassú ütemben. Lehetséges a nők számára méltányos és jövedelmező munkalehetőségek megteremtése, de a politikai döntéshozóknak nemcsak a foglalkoztatás kérdését kell szociális és gazdaságpolitikájuk középpontjába állítaniuk, azt is fel kell ismerniük, hogy a nők által a munka világában tapasztalt kihívások a speciális igényekhez igazodó beavatkozást igényelnek - szögezi le az ILO tanulmány.

A női egyenjogúság mellett szólt az ENSZ főtitkár is
A fejlődés, a béke és a biztonság szempontjából elengedhetetlen a nemek közötti egyenjogúság és az emberi jogok érvényesülése - hangsúlyozta az ENSZ főtitkára a minap a nemzetközi nőnap alkalmából nyilvánosságra hozott üzenetében. Ban Ki Mun szerint a nők jogaiért vívott küzdelem nemcsak önmagáért való cél, hanem a Földön élő valamennyi ember jobb életének feltétele.


Szilágyi Katalin