Nőtt a minimálbér és a bérminimum

A minimálbér a 2007-ben kötelező 65.500 forintról 2008-ban 69.000 forintra emelkedett. A szakképzést igénylő munkakörökben ehhez képest 1,2-szeres, illetve 1,25-szörös szorzót kell alkalmazni attól függően, hogy a dolgozó rendelkezik e két éves gyakorlattal. Ez annyit jelent, hogy a múlt évben kötelező 75.300 forintos bérminimum helyett 86.300 forintot kell fizetni a legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben.

A szakképzettek bérminimumát a 2005-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) kötött egyezség szerint 2006 július elsejétől fizetik a munkáltatók, akkor a 62.500 forintos minimálbérhez képest 1,05-szörös, illetve az 1,1-szeres szorzót kellett alkalmazni. Az egyezség három évre szólóan határozta meg a minimálbért és a bérminimumot. A 2007-ben kötelező 65.500 forintos minimálbérhez képest 1,1-szeres illetve 1,15-szörös szorzót kellett alkalmazni.

A megállapodásban szerepel az is, hogy a felsőfokú iskolai végzettséget és/vagy akkreditált felsőfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben 2006-ban, 2007-ben, illetve 2008-ban lehetőleg a minimálbérhez viszonyított 1,4; 1,5; 1,6-os szorzót alkalmazzanak a munkahelyek. A minimálbér 2005-ben 57 ezer forint volt, akkor még nem volt a szakképzetteknek kötelező bérminimuma. Az OÉT egyezség szerint az ágazati érdekegyeztető fórumok lehetőséget kaptak arra, hogy az országosan kötelező szakképzettek bérminimumánál alacsonyabb tételről is megegyezhetnek.

Emelkedik az álláskeresők járadéka is

Mivel 2005 novemberétől az álláskeresők járadékát nem a nyugdíjminimum, hanem a minimálbér szerint kell kiszámítani, a magasabb minimálbérrel a járadék is magasabb. Az új szabályok szerint az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka szerint számították az álláskeresési járadék felső határát. Ez jelentős változás volt, mert 2006-ban a járadék felső határa elérhette a 75.000 forintot, 2007-ben a 79 ezer forintot, 2008-ban pedig 83 ezer forint lehet. Az álláskeresők járadéka 2005 novemberéig legfeljebb 44.600 forint lehetett, függetlenül attól hogy az illető korábban milyen keresetet ért el, milyen idejű munkaviszonnyal, járulékfizetési időszakkal rendelkezett. Az ilyen alacsony összeg nem tette lehetővé a nyugodt álláskeresést, illegális munkavállalásra ösztönzött.

Igaz viszont az is, hogy ezt a magasabb összeget csak a járadékos időszak feléig, legfeljebb egy negyedévig fizetik, ezt követően maximum két negyedévig egységesen a minimálbér 60 százaléka a járadék.

Korábban a legfeljebb három negyedéves járadékos időszak egészére járt az öregségi nyugdíjminimum legfeljebb 180 százaléka. Azok, akik a járadékos időszak alatt sem tudnak elhelyezkedni, egy negyedévnyi segélyt igényelhetnek, de ez már csak a minimálbér 40 százaléka. Az 50 év felettieknél a nehezebb elhelyezkedés miatt ez a segélyidőszak is több lehet.

Azok, akik nem rendelkeznek az álláskeresési járadékhoz szükséges négy év alatti legalább egy éves munkaviszonnyal, de legalább 200 napos munkaviszonyt igazolnak, szintén a minimálbér 40 százalékát jelentő segélyt vehetik igénybe három hónapig.

A járadékos időt egyébként úgy számítják ki, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékra ad jogot. A járadékot a járadékfizetés első időszakára a korábbi átlagkereset 60 százaléka szerint határozzák meg, a második időszakban egységesen a minimálbér 60 százaléka alapján.