Nyugdíj, 40 éves kor alatt
A nyugdíj-kérdéseket rendszerint a szőnyeg alá söpörjük, mondván „Majd ha annyi idős leszek, foglalkozom vele!”, azonban ez messze nem a legjobb taktika az időskori anyagi nyugalmunk biztosításának érdekében. Nem árt áttekinteni, hogy mik a lehetőségeink, hogy legalább ne keveredjenek össze a különböző megtakarítási formák.
Nem kel különösebb jóstehetség ahhoz, hogy lássuk a düledező állami nyugdíjrendszer a demográfiai folyamatok miatt nem tartható fenn sokáig. Beszédes a KSH oldalán megtekinthető hagyma alakú korfa. Jól mutatja, hogy a most 40 éves korosztály mögött szakadék tátong, azaz egyre kevesebb befizetőre egyre több nyugdíjas jut majd. Az öngondoskodás szükségessége megkérdőjelezhetetlen, azonban a megtakarítási forma eltolódott a biztosítások felé. A nyugdíjpénztári taglétszámok gyakorlatilag stagnálnak: a 2017 utolsó negyedévében nyilvántartott taglétszám mindössze 1 025 fővel haladta meg a 2016 utolsó negyedévét, ami 0,097%-os növekedést jelent (a részletes statisztika a Pénztár Szövetség oldalán érhető el). Ezzel szemben a biztosítók nyugdíjbiztosításból származó bevétele drasztikusan emelkedik.
A megtakarítási forma kiválasztása a mi feladatunk, ezért érdemes tájékozódni, hogy melyik típus milyen eredményt hozhat, illetve milyen kötelezettségekkel jár.
Nyugdíjbiztosítás
Egy olyan biztosítón keresztül köthető megtakarítási forma, ahol saját, egyéni számlánkra gyűlik a pénzünk. Ezt az összeget a biztosítók különböző befektetési alapokban helyezik el, így biztosítva a gyarapodást.
Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjbiztosításba befizetett összeg után, annak 20%-ig (de maximum 130.000 Ft erejéig) adóvisszatértés jár, amellyel tovább növeljük a befektetett összeget, viszont, ha lejárat előtt felhasználjuk az összeget, akkor a megkapott adókedvezmény 120%-át az államnak vissza kell utalni.
Ez a konstrukció biztosításként viselkedik, azaz a szerződő és a kedvezményezett személye eltérhet, azonban a biztosítási díj be nem fizetése eredményezheti a fix időre - a szerződéskötés idején irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig - megkötött biztosítás felmondását. A biztosítás nyugdíjba vonulás vagy 40%-os rokkantság megállapítása esetén vagy szerződés lejártakor esetleg a biztosított elhalálozása esetén fizet.
A biztosítók sok esetben több konstrukciót kínálnak: alacsony, de biztos hozamot garantáló, kiszámítható alapba (pl. állampapír túlsúlyos) fektetett biztosítást, vagy magasabb hozamot is produkáló, de kockázatosabb, részvény hangsúlyos portfóliójú biztosítást. A döntést természetesen nekünk kell meghozni vérmérsékletünk, vagy nyugdíjtól való távolságunk szerint.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Még létező megtakarítási forma, de egyre kevésbé hangsúlyos köszönhetően annak, hogy ugyan egy ideig népszerű cafeteria elem volt, azonban a kedvezőtlen adóváltozások miatt kevésbé kedvelt elemmé vált. Óriási különbség, hogy míg a nyugdíjbiztosításnál akkor juthatunk adómentesen a pénzünkhöz, ha a szerződés megkötéskor irányadó nyugdíjkorhatárt elértük, addig az önkéntes nyugdíjpénztárnál a tényleges, aktuális nyugdíjkorhatár a vízválasztó. Azaz, ha időközben emelkedik a nyugdíjkorhatár, később juthatunk hozzá a pénzünkhöz. Cafeteria elemként 40,71% közteher terheli.
Nyugdíj Előtakarékossági Számla
Talán a legkevésbé elhíresült megtakarítási forma, amely annak is köszönhető, hogy komoly értékpapír-piaci tudás szükséges hozzá, hiszen ebben a konstrukcióban gyakorlatilag egy értékpapír számlához jutunk hozzá, azaz a befektetett papírokat magunknak kell összeválogatni. A számla előnye egyben a hátránya, mert itt magunk határozzuk meg a havi félretett összeg mértékét.
Összefoglalva:
A megtakarítási forma kiválasztása a mi feladatunk, ezért érdemes tájékozódni, hogy melyik típus milyen eredményt hozhat, illetve milyen kötelezettségekkel jár.
Nyugdíjbiztosítás
Egy olyan biztosítón keresztül köthető megtakarítási forma, ahol saját, egyéni számlánkra gyűlik a pénzünk. Ezt az összeget a biztosítók különböző befektetési alapokban helyezik el, így biztosítva a gyarapodást.
Fontos megjegyezni, hogy a nyugdíjbiztosításba befizetett összeg után, annak 20%-ig (de maximum 130.000 Ft erejéig) adóvisszatértés jár, amellyel tovább növeljük a befektetett összeget, viszont, ha lejárat előtt felhasználjuk az összeget, akkor a megkapott adókedvezmény 120%-át az államnak vissza kell utalni.
Ez a konstrukció biztosításként viselkedik, azaz a szerződő és a kedvezményezett személye eltérhet, azonban a biztosítási díj be nem fizetése eredményezheti a fix időre - a szerződéskötés idején irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig - megkötött biztosítás felmondását. A biztosítás nyugdíjba vonulás vagy 40%-os rokkantság megállapítása esetén vagy szerződés lejártakor esetleg a biztosított elhalálozása esetén fizet.
A biztosítók sok esetben több konstrukciót kínálnak: alacsony, de biztos hozamot garantáló, kiszámítható alapba (pl. állampapír túlsúlyos) fektetett biztosítást, vagy magasabb hozamot is produkáló, de kockázatosabb, részvény hangsúlyos portfóliójú biztosítást. A döntést természetesen nekünk kell meghozni vérmérsékletünk, vagy nyugdíjtól való távolságunk szerint.
Önkéntes nyugdíjpénztár
Még létező megtakarítási forma, de egyre kevésbé hangsúlyos köszönhetően annak, hogy ugyan egy ideig népszerű cafeteria elem volt, azonban a kedvezőtlen adóváltozások miatt kevésbé kedvelt elemmé vált. Óriási különbség, hogy míg a nyugdíjbiztosításnál akkor juthatunk adómentesen a pénzünkhöz, ha a szerződés megkötéskor irányadó nyugdíjkorhatárt elértük, addig az önkéntes nyugdíjpénztárnál a tényleges, aktuális nyugdíjkorhatár a vízválasztó. Azaz, ha időközben emelkedik a nyugdíjkorhatár, később juthatunk hozzá a pénzünkhöz. Cafeteria elemként 40,71% közteher terheli.
Nyugdíj Előtakarékossági Számla
Talán a legkevésbé elhíresült megtakarítási forma, amely annak is köszönhető, hogy komoly értékpapír-piaci tudás szükséges hozzá, hiszen ebben a konstrukcióban gyakorlatilag egy értékpapír számlához jutunk hozzá, azaz a befektetett papírokat magunknak kell összeválogatni. A számla előnye egyben a hátránya, mert itt magunk határozzuk meg a havi félretett összeg mértékét.
Összefoglalva:
Egy különleges üzleti könyv jelent meg a napokban Digitális sikertörténetek címmel. 
Aki kérdez: Szőcs László
Miért legyek online? Miért ne legyek online?