Nyugdíjmatek: egymillióval kevesebb adófizetővel nem lehet majd biztosítani 200 ezerrel több nyugdíjas ellátmányát

A tudomány megállapítása szerint egy népesség nagysága és kormegoszlása a mortalitás (halálozási arányszám), a fertilitás (termékenységi arányszám) és a migráció (népességvándorlás) alakulásának függvénye.
 
A mortalitás történelmi léptékben bámulatosan javul (ezer éve egy csecsemő 25 életévre számíthatott, százhúsz éve 46 évre, ma egy fiú csecsemő Magyarországon 71 évre, egy lány csecsemő 77 évre számíthat – és az előrejelzések szerint későbbi nemzedékek elérhetik a 90-100 éves átlagos várható élettartamot is, persze a pandémiás és háborús kockázatokat leszámítva).
 
Az élet hosszának örvendetes növekedése azonban a termékenység zuhanásával párosul: míg a dédszüleink nemzedékében nem volt ritka a családonként 10-12 gyermek, nagyszüleink korában a 6-8 gyermek, ma már a 2 gyermek sem általános (Magyarországn 100 termékeny korú hölgynek nem 1000, nem is 600, nem is 210, hanem mindössze 153 gyermeke van a legfrissebb statisztikai adatok tükrében, a termékenységet növelni próbáló összes kormányzati erőfeszítés dacára).
 
A mortalitás növekedése és a fertilitás csökkenése együttesen a népesség nagyon gyors öregedéséhez vezet. Magyarországon a 65 évesnél idősebb magyarországi lakosság arányát érdemes vizsgálni: jelenleg minden ötödik (20,8%), 2030-ban közel minden negyedik, 2050 után lassan minden harmadik magyar 65 évesnél idősebb lesz.
 
A helyzetet a migráció billentheti valamilyen irányba, elvileg a bevándorló fiatal tömegek sokat segíthetnek a befogadó államok nagy társadalmi elosztó rendszerei működőképességének fenntartásában, miközben  a fiatalok kiáramlása súlyos helyzetbe hozhatja a jellemzően egyébként is szegény kibocsátó államokat. Ez a téma politikailag rendkívül kényes, nemcsak Magyarországon, hanem mindenütt a világon. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy az elöregedő fejlett társadalmak egy idő után kényszerűen másként értékelik majd a migrációt, mint ma.
 
Az európai versenyképesség növekedésének pedig egyre súlyosabb akadályává válhat a demográfiai öregedés megállíthatatlan folyamata, hiszen egyrészt a nemzetgazdaság által előállított jövedelem évről-évre nagyobb hányadát kell fordítani a nyugdíjrendszer, az egészségügyi és a szociális ellátórendszerek fenntartására, másrészt egyre zsugorodik az európai munkaerőpiacon hadrafogható fiatal, kreatív, innovatív, digitális bennszülött munkaerő létszáma.
 
Ráadásul a baby boomer évjáratok (globálisan az 1946 és 1965 között, Magyarországon különösen a Ratkó-korszakban, azaz 1952-1956 között születettek) öregedésével a fejlett társadalmakban véget ért a demográfiai osztalék fizetésének aranykora. A demográfiai osztalék akkor alakul ki, ha az adott társadalomban egyszerre nagymértékben nő a munkaképes korú népesség és nagymértékben csökken a termékenység, s ennek eredményeként kialakul a munkavállalók eltartottakkal (nyugdíjasokkal és gyermekekkel) szembeni magas aránya.
 
Az idősek számának gyors növekedése következtében a nyugdíjkassza minden fejlett országban már ma is elviszi a nemzeti GDP több mint egytizedét, s ez az arány az öregedéssel együtt a jövőben csak nőni fog. Nem véletlen, hogy sok európai kormányzat  a nyugdíjkorhatárok folyamatos emelésével és kifinomult automatikus nyugdíjkorrekciós mechanizmusok bevezetésével próbálja ellensúlyozni az évről-évre komolyabb nyugdíjrendszer-fenntarthatósági veszélyeket. Ezek a megfontolások állhatnak a magyar kormányzat által vállalt nyugdíjreform szükségességének elismerése mögött is.

Dr. Farkas András szerint az egyre nyilvánvalóbb, hogy másfél évtizeden belül félmillióval kevesebb - munkaerőpiacra beérő - gyerekkel és több mint félmilliónyi tartós külföldi munkára szegődő vagy kertelés nélkül kivándorló fiatal magyarral, azaz minimum egymillióval kevesebb járulékfizetővel nem lehet biztosítani kétszázezerrel több nyugdíjas ellátmányát a ma megszokott (európai összevetésben nagyon alacsony) szinten sem.
 
A szakértő nem túl kedvező előjelnek tartja, hogy még mindig nem hozták nyilvánosságra azt a nemzetközi tanulmányt, amely a nyugdíjreform lehetséges intézkedéseire tesz javaslatot a rendszer fenntarthatóságának megőrzése és méltányosságának növelése érdekében. A nyilvánosságra hozatalnak 2023. december 31-éig kellett volna megtörténnie, és az eredeti vállalás szerint már javában zajlania kellene egy társadalmi vitának.

NyugdíjGuru News

Magyarország jelentős európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalta, hogy nyugdíjreformot hajt végre a következő években - mi kell ehhez a nyugdíjreformhoz?