Önkéntesség: hosszú távú befektetés a cégnek

Mondhatni teljes bizonyossággal jelenthetjük ki, hogy mindenki számára létezik az a cél, az a küldetés, amely érdekében képes önfeláldozóan, saját érdekeit maga mögött hagyva menni, tenni, védeni, alkotni.

Miért hatnak ránk ezek a helyzetek? Miért fontosak számunkra? Miért fontos egy közösség, egy munkáltató számára? Kissé provokatívan folytathatnánk a kérdések sorát azzal, hogy: Egyáltalán fontos mindez egy munkáltatónak? És tényleg hat ránk? Sokat olvashatunk a fenti kérdésekről, tanulmányokat, cikkeket, elemzéseket. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy ki milyen szemszögből nézi ezt a témát a gyakorlatban.

Nem fedünk fel nagy titkot, ha eláruljuk, jelenleg futó programunk kapcsán különösen aktuális számunkra ez a téma. Mindig nagy figyelemmel fordultunk a felelősségvállalás, az önkéntesség témaköre felé. Néhány hónapja, amikor először ültünk le Kozma Zsolttal és kezdtük formálni programunkat, a varázsfőzetbe került maga a séta, mint tevékenység; a felelősségvállalás, a támogatás Böjte Csaba gyermekei részére; a magánembereket, közösségeket megmozgató közös cél. Ezekből az "alapanyagokból' főztük ki a Séta Dévára elnevezésű programot (http://www.jamjam.hu/Deva.php), ami egy 440 kilométeres séta, amelynek minden kilométere újabb összegekkel segíti a rászoruló gyermekeket.

Mi, a JAM azért vállaltuk fel ezt a célt, mert hiszünk az önkéntesség erejében, abban, hogy segíthetünk e nemes cél és a munkáltatók egymásra találásában. Hiszünk abban is, hogy kiegyensúlyozottabbak azok a kollektívák, akik közösen vágnak bele egy ilyen cél támogatásába.

A tervezés során felidéztük Dr. Bagdy Emőke szavait, amit a vele készített interjúnk során e témához kapcsolódóan elmondott az ösztönös segítségadásról. Arról, hogy az állatvilágban jellemző, hogy minél erőszakosabb egy faj, annál több megnyilvánulása van ösztönös segítségnyújtásnak. Ahogy a professzor asszony fogalmazott, az önkéntes, odaadó, önzetlen segíteni vágyás mindenkinek természetes vágya. Ebben bíztunk mi is, a program indításakor.

Mivel azért ragadtunk tollat, hogy megmutassuk, ki milyen szemszögből látja a témát, mi is őszintén vallunk a nehézségekről is. A program kialakításakor komolyan elméláztunk rajta, hogy a Dévai Szent Ferenc alapítványhoz tartozó szellemiség és vallás milyen hatással lesz a más vallású vagy nem vallásos olvasókra. Vajon a célt nézik majd olvasóink, vagy megosztja-e őket ez a tény? Vajon lehet olyan célt választani, amely nem osztja meg az embereket? Vajon kell-e olyan célt választani, amely nem osztja meg az embereket? Mi inkább abban bízunk, hogy vannak olyan célok, amelyek éppen a megosztottság ellen hatnak.

Kurucz Zsuzsát is a tapasztalatairól kérdeztük, aki a Habitat for Humanity Magyarország munkatársaként nap mint nap találkozik önkéntes projekteket kereső vállalatokkal. Zsuzsa tapasztalata szerint a legtöbb vállalat egy napos önkéntes projektet keres, lehetőség szerint a főváros környékén. A legtöbben olyan egyértelmű célokat szeretnének támogatni, ami biztosan nem osztja meg a résztvevő munkatársakat vagy a vállalat célcsoportját. Nem szívesen mennek önkénteskedni a vállalatok például hajléktalanszállókba, mélyszegénységben élő családokhoz.

Ez azért baj, mert a megosztó célok felvállalásával szerezhet személyes tapasztalatot mind a segítő, mind a támogatott, megtapasztalva az együttműködés lehetőségét.

"Van egy másik jellemző probléma, a vállalatok sok esetben nem vállalják az adott projekt előkészítésének, szervezésének költségeit" - mondta Zsuzsa.

Az önkéntesek által végzett munka minőségéről szólva hozzátette: a Habitat for Humanitynél hisznek abban, hogy az önkénteskedés értéket teremt, egymástól fizikailag és életmódjukat tekintve nagyon távol élő embereket hoz össze a közös munka segítségével. "A lakhatási szegénység problémájának megismertetéséért indított kampányainkban is önkénteseket alkalmazunk. Önkéntesek segítségével tehát összetett, felelősségteljes feladatokat tudunk hatékonyan és szakszerűen elvégezni" - jegyezte meg.

Zsuzsa elmondta, hogy Magyarországon még korántsem vesznek részt annyian a civil szervezetek tevékenységben, mint például Nyugat-Európában, de a Habitat tapasztalata, hogy évről évre könnyebb önkénteseket toborozni.

Ahogy fogalmazott: "Nagyon fontos lenne, hogy minél több emberben tudatosuljon, hogy a jól szervezett, valóban értékteremtő önkénteskedés az egész társadalom számára hasznos: szolidaritásra taníthat, és hozzájárulhat egy értékrendszerében darabokra szakadó társadalom egységének visszaállításához. Én optimista vagyok. Tapasztalataim ugyanis azt mutatják, hogy Magyarországon is egyre többen tekintik az önkéntes munkát értékteremtő, hasznos tevékenységnek."

Hogyan látják az önkéntességet a munkáltatók?

Szabó István, a KPMG CSR menedzsere arról beszélt, hogy a KPMG számára is kiemelkedő fontosságú a vállalati önkéntesség és annak támogatása.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy sok nagyvállalat meghatározza, mely területekre koncentrál, így akadályozva meg, hogy erőit túl sok cél között aprózza fel. István is elmondta, hogy: "új CSR stratégiánk alapján társadalmi befektetéseink - így a vállalati önkéntességi programjaink - fókuszában azon szervezetek, projektek állnak, amelyek az oktatás vagy az egészségügy területéhez kapcsolódnak."

A KPMG a Felelős Társadalomért Program keretében olyan projekteket találunk, amelyek szaktudást igényelnek. Ezen projektek keretében a munkatársak bevonásával kiválasztott szervezetek konkrét szolgáltatást (pl.: könyvvizsgálat, üzleti tanácsadás) kapnak.

Arról, hogy mindez milyen keretek között valósul meg, István elmondta, évente három munkanapot tölthetnek önkéntes munkával a kollégák. Idén nyáron bevezették azt a programot is, amelyben önkéntes munkára tehet javaslatot bármely munkavállaló. A javasolt projekteket a munkatársak képviselőiből álló bizottság választja ki és a kiválasztott projektek költségeit a KPMG fedezi.

"Az ilyen projektek belső hatása a munkacsapatok és munkatársak közötti kommunikáció, együttműködés javulása, szakmai tudás szintetizálása, továbbfejlesztése, tudásmegosztás, érzékenyítés és motiváció. A pro bono ügyfelek környezete, pozitív hozzáállása és visszajelzései meghatározó lendületet adnak a további munkavégzéshez" - sorolta, milyen hatásai vannak az önkéntes munkának.

Bánfi-Csizmadia Edit, a Guardian Hungary HR menedzsere kiemelte: ebben a témában a Guardian számára nem a médianyilvánosság az elsődleges, mivel ezek a tevékenységek hosszú távú "befektetések", ahogy Edit fogalmaz: "vállaltunk a háttérben maradva, céltudatosan, példát mutatva tetteivel segít."

Elmondta, a Guardian hosszú távú érdeke a fenntartható működés és ennek elengedhetetlen része a társadalmi szerepvállalás. Ennek jegyében elkötelezték magukat, hogy olyan környezetet teremtsenek, ahol az embereket megbecsüléssel és tisztelettel kezelik. "Ez az elkötelezettség felöleli kapcsolataink minden aspektusát munkatársainkkal, vevőinkkel, beszállítóinkkal és annak a közösségnek a tagjaival, ahol dolgozunk és élünk" - fogalmazott.

"A környezet-, egészségvédelemmel kapcsolatos szemléletváltási programok, társadalmi hiányjelenségek orvoslása és a képzések a fő fókusz területek" - mondta Edit, aki záró gondolatként azt emelte ki, hogy ezekben a témakörökben is különösen fontos a helyi viszonyok figyelembevétele.

Miként látják az önkéntesség kérdését a vezetők?

Erről kérdeztük meg a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) szervezetét, amely hazai és nemzetközi vállalkozásokat, vezető üzletembereket és elismert szakértőket tömörítő non-profit szervezet. A HBLF 2010-ben alapította meg a Partnerség és Önkéntesség munkacsoportját. Adriány Kincső elmondta, hogy tagvállalataik körében rendkívüli érdeklődés volt a kezdeményezés iránt, ebből is látszik, hogy a vállalati önkéntesség egyre szélesebb körben lesz fontos mind a munkaadók mind a munkavállalók számára.

Kincső elmondta, hogy a HBLF tapasztalatai is azt mutatják, hogy a vállalati önkéntesség számos előnnyel járhat. "Csak párat emeljünk ki: a munkáltató növelheti munkavállalói elkötelezettségét, javíthatja megítélését a közösségben és hozzájárulhat az üzlet számára is fontos egészséges gazdasági és társadalmi környezethez. A munkavállalók készségei fejlődnek az önkéntes munka során, fejlődik önismeretük, felelősségérzetük" - hangsúlyozta.

A HBLF szerint az a hatás is fontos, amely az érintett partnereket éri, hiszen a nyújtott segítségen túl új ötleteket kaphatnak, megismerhetnek más-más megközelítéseket a problémák megoldására. Illetve esély nyílhat a vállalat és civil partner közötti hosszabb távú, stratégiai partnerségre is.

Kincső beszélt arról is, hogy a vállalati önkéntesség kapcsán kihívásokkal is szembe kell néznünk. "Kihívást jelenthet a munkavállalók számára, hogy kilépnek komfortzónájukból és új, ismeretlen területen kell megfelelniük. A munkaadóknak pedig meg kell találniuk a kollégák képességeihez leginkább igazodó önkéntes feladatokat és az ehhez megfelelő befogadó szervezeteket."

Nagy Andrea
jamjam.hu