Öregednek a munkavállalók

A tagállamok átlagéletkorának emelkedése miatt hatékony reformokra van szükség ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók hosszabb ideig egészségesek és aktívak maradjanak. Az elkövetkezendő évtizedek idősebb korosztályát tehát nem magatehetetlen, felesleges, elavult ismeretekkel bíró személyekként kell kezelnünk, hanem olyan potenciális munkavállalóként, akik jó fizikai és mentális állapotuknak köszönhetően hasznos közreműködői lehetnek a társadalomnak. Ezen várható demográfiai változások természetesen új kihívásokat jelentenek a munkáltatók, a munkavédelemmel foglalkozó szakemberek számára is, melyekre időben fel kell készülni.

Nem az idősebb munkavállaló a szervezet gyenge láncszeme

Bár az idő előrehaladtával az egészségi állapot és a fizikai teljesítőképesség romlik, a megfontoltság, a racionalitás, és a stratégiai gondolkodásra való képesség egyértelműen javulnak. A több évtizedes munkatapasztalat hatékonyan ellensúlyozza a memória és a pszichomotoros (mozgás, koordináció) képességek esetleges gyengülését. Bizonyított tény, hogy az idősebb munkavállalók egyben elkötelezettek és elhivatottak a munkájuk iránt, lojálisak a munkaadójukhoz, és más korcsoportokkal szemben sokszor kevesebbet hiányoznak munkahelyükről.

Az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014-2020 közötti időszakra megfogalmazott stratégiájában kiemelten foglalkozik az idősebb, aktív munkavállalói réteget érintő kérdésekkel. A stratégia fontos célja felhívni a figyelmet arra, hogy a dolgozók egészségének fenntartása az aktív munkavégző korban kulcsfontosságú ahhoz, hogy minél tovább dolgozhassanak.

A tévhitekkel ellentétben az életkor növekedésével a tanulás eredményességére való képesség sem csökken, csupán az ismeretek elsajátításának módja változik. Éppen ezért fontos, hogy az egész életen át tartó tanulás megvalósulása során mindig az adott életkornak megfelelő tanulási stratégiákat és didaktikát alkalmazzák. Összegezve, az életkor növekedése számtalan módon jobbá és erősebbé teszi az idősebb munkavállalókat. A hasznosság és a siker érzése pedig alapvető, pozitív hajtóereje az aktív, kiegyensúlyozott, megfelelő életminőségben eltöltött időskornak.

Életkor-kezelési stratégia, mint a stressz faktorok csökkentésének lehetősége

Amíg a munkahelyi egészségvédelemben élenjáró országok munkáltatói számára gyakorlatként alkalmazott, ismert fogalomról van szó, addig másoknak még ismerkedniük kell az életkor-kezelési stratégia (age management) jelentésével.

Az életkor-kezelési stratégia magába foglalja az adott életkorhoz kapcsolódó tényezőket, melyeket a szervezet mindennapi irányítása során figyelembe kell venni, ideértve a munkabeosztást és a személyre szabott munkafeladatokat is, annak érdekében, hogy életkortól függetlenül mindenki képesnek érezze magát saját és a vállalat céljainak megvalósítására.

Az idősebb korosztályra vonatkozó életkor-kezelési stratégia alapelvei:

1. nagyobb figyelem az idősebb korosztály számára

2. az időskor elfogadása és annak méltányos megítélése minden korosztály részéről

3. az életkor-kezelési stratégia kialakítása a szervezetet vezetők alapfeladata és kötelessége

4. a kidolgozott alaplépéseket be kell építeni a humánerőforrás-politikába

5. az idősebb korosztály számára is támogatást kell nyújtani a munkaképesség és a termelékenység megőrzése érdekében

6. az egész életen át tartó tanulás és az életpályamodellek kidolgozása

7. az életkornak és az adott élethelyzetnek megfelelő munkabeosztás megteremtése

8. biztonságos és méltóságos átmenet biztosítása a nyugdíjas életbe.

Felértékelődő munkahelyi stressz kezelés

Az idősebb korcsoport arányának növekedése az aktív korú népességen belül felértékeli a munkahelyi stressz kezelésének és csökkentésének fontosságát is, amely a 2004-ben az Unióban, 2008-ban pedig Magyarországon is bevezetett szabályozás értelmében - a munkaadó törvényi kötelezettsége.

Annak ellenére, hogy az EU-OSHA 2009-ben publikált ESENER felmérése egyértelműen rávilágított arra, hogy a balesetek után, a munkával összefüggő stressz jelenti a második legnagyobb egészséget és biztonságot érintő kockázatot, a 2013-ban zajlott munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó harmadik európai közvélemény-kutatás során a megkérdezettek fele vélekedett úgy, hogy az előforduló stressz faktorokat egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kezelik a munkahelyükön.

Pedig megéri odafigyelni

Az EU-OSHA honlapján elérhető adatok szerint, minden, az egészség megőrzésébe befektetett 1 euró közel 3 - 5 eurós megtérülést eredményez, csak a hiányzásokhoz kapcsolódó költségek csökkenése miatt. Ennek az eredménynek az eléréséhez azonban magas szakmai színvonalon kidolgozott és megfelelő módon bevezetett egészségfejlesztő programokra van szükség a munkahelyeken.

Szeptemberig várják az aktív munkavégző képesség növelésére törekvő példaértékű magyar vállalatok jelentkezését

A munkával összefüggő stressz csökkentése érdekében indította el az "Egészséges munkahelyek - Kezeljük a stresszt!" kampányát az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA), amely évtizedek óta hívja fel a figyelmet a legfontosabb munkavédelmi kérdésekre az Európai Unió 28 tagállamában, köztük Magyarországon is. A kampány keretében a stressz csökkentése terén jó példával elöljáró vállalatok szeptemberig jelentkezhetnek az Európai Helyes Gyakorlat Díjra. A nevezéseket a nemzeti fókuszpontok és az Európai Munkavédelmi Ügynökség két lépésben értékeli. Az országos fordulóban tovább juttatott pályamunkákat nemzetközi szinten bírálják el. A díjkiosztó rendezvényt 2015 áprilisában tartják, Lettországban.

Kik pályázhatnak a Helyes Gyakorlat Díjra?

A díjra pályázhat minden olyan vállalat, mely akár a legegyszerűbb, de annál kreatívabb technikákat alkalmazza annak érdekében, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat munkahelyükön. Jó gyakorlat lehet akár egy céges családi nap megszervezése, a születés- és névnapok közös ünneplése; közös sportolás, irodai masszázs biztosítása, az új munkatársak aktív integrálása vagy akár az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatásának kialakítása is.