Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 8 hónapja

Óriási munkatempó - meddig bírjátok?

Sokak számára mindennapi tapasztalat, hogy home office-ban összecsúszik a munka és magánélet. Krízishelyzetben rádaásul a megoldandó feladat és a tűzoltás is több. Vajon meddig lehet bírni ezt a megterhelést? Egyre több szakember figyelmeztet jelen helyzetben a kiégés súlyos veszélyére. Csúcsvezetők és HR igazgatók adtak tippeket.

Meddig lehet bírni az erőltetett munkatempót, hogyan lehet oldani, csökkenteni a feszültségeket, a bezártság és a szociális kapcsolatok hiányát? - többek között erről is szó volt az ICF HR Brand(em) idei konferenciájának 16 kerekasztala közül az egyiknél, amit Szabó Gabi MCC moderált és nagyvállalati cégvezetők és HR vezetők vettek részt rajta.

Amíg látjuk a végét és az értelmét a befektetett munkának, addig lehet folytatni a nagy munkatempót. A pandémia éppen azért teremt nehéz helyzetet, mert bizonytalan a vége, így nem lehet látni, hogy meddig kell kitartani.” - mondta el Németh Kornél, a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A vezetőkre különösen nagy felelősség nehezedik, hiszen felelősek a kollégáikért is, ezért fontos tisztában lenniük azzal, hogy kifelé mit sugároznak, milyen hatást gyakorolnak a környezetükre. Ehhez nem árt, ha van külső nézőpont, segítség, akár szakember személyében. A vezető jólléte, önismerete hatással van a mindennapi működésére, közvetve pedig az általa vezetett munkavállalókra is.

Segítséget jelenthet, ha a szervezetben a sok munkával felépített rendszerek kitartanak a különleges megterhelés idején is, vagyis a befektetett energia megtérül” - jelentette ki Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center ügyvezető igazgatója. Ha a vezetők eddig igyekeztek is távol tartani magukat a munkavállalóktól, ezt jelenleg nem tehetik meg, elkerülhetetlen az involválódás, hangsúlyozta Kreiter Éva, a Dreher HR igazgatója, aki szerint a szervezet iránti egyéni felelősség felébresztése is kulcskérdés krízishelyzetben. Ebből a szempontból pedig meghatározóak a szervezet alapértékei és annak kommunikációja is, Veres Zsolt, a Schneider Electric Country Managere szerint. Mint mondta: „tisztázni kell mit várunk el saját magunktól, mert azt várhatjuk el a többiektől is”. Ehhez szükség van rendszeres, kétirányú, transzparens kommunikációra, a munkavállalóknak odafigyelésre és biztonságérzetre. A bizalom alapú asszertív kommunikációt emelte ki Kreiter Éva is, aki szerint jó példával kell elöl járni akár szervezeti, akár egyéni szinten.

Emocionális és mentális fáradtság


A cég- és HR vezetők arra is megemlítettek példákat, hogy hogyan lehet megpróbálni oldani a fásultságot, amikor már hiányzik a közösség és annak építése, ami egyébként a cégkultúra fontos eleme. Németh Kornél elmondta, hogy náluk hosszú idő eltelte után a vezetés egy reggeli covid tesztet követően, egy hatalmas teremben, a megfelelő távolságot betartva, egésznapos menedzsment meetinget tartott, és azt is eldöntötték, hogy rendszeresebben fognak, kevesebb témával, interaktívan találkozni. Kreiter Éva megemlítette, hogy náluk decemberre lehetett érzékelni az elfáradást, amikor türelmetlenebbek lettek egymással a kollégák, ezt egy karácsonyi kirándulással, szabadtéri teázással próbálták meg oldani. Ez mindenkinek olyan jól esett, hogy mostanra megint felmerült az igény a személyes találkozásra. Mint mondta időszerű a cégnél a stratégiai tervezés, így ők is egy reggeli gyorsteszt után találkoznak ehhez személyesen.

Az elfáradással való küzdelemben coachok alkalmazása is segíthet. Csermely Gyula elmondta, hogy ők éltek ilyen lehetőséggel a vezetők számára. Ráadásul mivel a kórház növekedési fázisban van, most vesznek fel először önálló HR vezetőt, a következő lépés lesz, hogy ki kell majd alakítani a vezetőképzés rendszerét, ami egy akvirálási folyamatban és összeolvadásnál - ami folyamatban van - kiemelten fontos.

Másutt, ahol már volt kialakított coach-coachee kapcsolat az akár online vagy telefonon is tudott működni ebben az időszakban is. Volt, ahol jó lett volna akár a távmunkát, az asszertív kommunikációt csoportos coachinggal is támogatni, azonban ezt a pénzügyi megszorítások nem tették lehetővé.

Elvárás a fejlesztő vezető


A coaching típusú vezetést és a fejlesztő vezetői szerepet emelte ki előadásában Kiss Attila, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója is, aki elmondta, hogy a cégnél ez benne van a vezetői kompetenciamodellben, így elvárás feléjük, hogy eszerint működjenek, és ebben támogatják is őket. Ez az energetikában azért is nagy szó, mert az iparág 10-15 éve még erős hierarchiában és sokkal autokratikusabb módon működött.

A vezetői hozzáállás különösen fontos kérdés akkor, amikor nagy szervezetek összeolvadása zajlik. Az ELMÜ-ÉMÁSZ csoport beépítésével a vállalat 8300 főre bővült, ami komoly vezetői dilemmát és különösen jelentős változásmenedzsment helyzetet hozott magával. Két vállalatcsoportot kellett összevonni egy vezetés alá, ami jókora feszültségeket is generált, amit kezelni kellett. Ehhez fejlesztő-felhatalmazó vezetőkre volt szükség, akik át tudják segíteni a szervezetet a változás félelmén, a fájdalmas döntéseket is képesek gyorsan meghozni, hogy a bizonytalan helyzet ne tartson túl sokáig, valamint kommunikálni kellett az újonnan érkezők felé, hogy elismerik az eddigi eredményeiket és értékeiket az új szervezetben is.

A kollégákkal mindvégig aktív dialógust kellett folytatni, amelyben a nyitottság, a bizalom és a hitelesség elengedhetetlen volt. Az utóbbi azt is jelenti, hogy a vezető olyan emberekkel veszi körül magát, akik vitába mernek és tudnak szállni vele.

Az átalakulás egyszerre jelent nagy megterhelést, és tartogat nagy lehetőséget” - emelte ki a vezérigazgató. Ez a helyzet megkívánja a vezetők részéről az önreflexiót, hiszen a működés és az integráció sikere a munkavállalókon múlik. Az online működés az integrációs folyamat miatt is komoly kihívást jelentett. Az csúcsvezetés négy tagja között igyekeztek legalább havi egyszer megőrizni a személyes interakciót, a következő vezetői kör nagyjából 25 fő, akikkel eleinte napi online kapcsolattartás zajlott. A 100-120 középvezető kiválasztása jelenleg is zajlik, akikkel vezérigazgató havonta, kéthavonta tart majd virtuális kapcsolatot. Velük napi szinten már a felsővezetők foglalkoznak.

Kiss Attila Hofi Géza mondását idézte - mely szerint: „Egyébként haragudj arra, aki kinevezett” - amellyel a vezetői támogatásra és önreflexióra hívta fel hangsúlyozottan a figyelmet, ugyanis mint mondta, egy vezetőnek mindig át kell gondolnia, hogy vajon jó helyre nevezett-e ki egy embert, ha az nem tud megfelelően működni egy-egy helyzetben, az egyáltalán nem biztos, hogy a saját hibája.

Nyitókép: Nataliya Vaitkevich fotója a Pexels oldaláról
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Mikor és milyen kávét iszik a magyar dolgozó?

A kávé világnapja alkalmából a Costa Coffee és a GKI Digital közös felmérésben kutatta a munkahelyi kávézási szokásokat. Kiderült, hogy a... Teljes cikk

Már a Debreceni Egyetem karain is kötelező a maszkviselés

Korábban csak a BTK és a TTK munkatársaira és hallgatóira vonatkozott a szabály, szeptember 22-től viszont már minden karon kötelező a maszkviselés... Teljes cikk

Magyarországon jócskán az EU-átlag alatti a krónikus depresszióval küzdők aránya

Míg az uniós átlag 7,2, százalék, addig Magyarországon csak 4 százalék a krónikus depresszióval küzdők aránya. A negatív csúcstartó Szlovénia 15,1 százalékkal. Teljes cikk