Országos kampányban mutatnák be a kamionos élet szépségeit a fiataloknak

Pályaorientációs programot indít a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) a napról napra egyre súlyosabb gépjárművezető-hiány enyhítésére – hangzott el a több mint hétezer fuvarozó vállalkozást tömörítő érdekképviseletek által szervezett „Kincs, ami nincs! 2.0” munkaerőpiaci konferencián.

A program célja, hogy a fiatalok körében népszerűsítsék a gépkocsivezetői hivatást, a kamionos élet szépségeit. Az országjáró pályanépszerűsítő roadshowt egy korszerű kamion is kísérné. A fiatalok így a gyakorlatban is megismerkedhetnek a közúti fuvarozással és a nehéz-tehergépjárművekkel, emellett részletesen tájékozódhatnak a követelményekről és a helyi lehetőségekről. A pályaorientációs programban elsősorban a felzárkózó térségekben szólítanák meg a pályaválasztás előtt álló, a járműtechnika iránt érdeklődő általános és középiskolás fiatalokat.

A tervek szerint alapítványi formában megvalósuló program a piacvezető magyar közúti fuvarozó vállalkozások partnerségére és támogatására épül, de számítanak a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) és a Belügyminisztérium munkaerőpiacért és oktatásért felelős államtitkárságainak együttműködésére is.

Érsek István, a TIM közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: a legtöbben a 45-48 éves korcsoportból rendelkeznek a tevékenység végzéséhez szükséges GKI képesítéssel. A gépjárművezetők átlagéletkora egyre magasabb, miközben a 25 év alattiak alig képviseltetik magukat a hivatásban.

A helyettes államtitkár emlékeztetett: a B kategóriás jogosítványt megszerzők mindössze 9-10 százaléka lép tovább, és tesz vizsgát magasabb járműkategóriákra.

A kormány több adminisztrációs könnyítéssel is segíti a fuvarozókat: 2023-tól a nem online, hanem gyakorlatorientált, jelenléti képzési rendszerben elvégzett GKI ismeretfelújító képzést követően már nem szükséges vizsgát tenni, emellett a PÁV várakozási idő mára jelentősen lecsökkent. A jövő évtől tehergépkocsis jogosítvány nélkül is buszvezetőnek tanulhat, aki már rendelkezik személyautóra szóló, B kategóriás vezetői engedéllyel. Érsek István hozzátette: a sofőrhiány nem csak Magyarországon okoz gondot, globális jelenségről van szó. Az Európai Unióban 400-600 ezer sofőr tudna azonnal elhelyezkedni a közúti és autóbuszos áru- és személyszállítási területeken.

Összességében ugyanakkor a sofőrök jelentős része egy minimálbér-szintű összeget kap bérként, ezen felül az adómentesen adható további juttatásokból származik bevételük. A nyugat-európai fizetések ennél jóval magasabbak, eltérő a bérszerkezet, így már az évről-évre adott, átlagosan 10-15 százalékos béremelések sem elegendők.

A szakmai előadók elmondták, a Nyugat-Európában dolgozó magyar gépkocsivezetők megszólításával, hazahívásával lehetne megszüntetni a közúti áruszállítást sújtó munkaerőhiányt. Az érdekképviseletek szerint egy folyamatos építkezéssel, a fuvardíjak emelésével lehet a hazai jövedelemstruktúrát a nyugati bérszerkezethez igazítani. Ehhez elengedhetetlen a megbízói oldal nyitottsága, a fuvarozók következetes és fegyelmezett, a következő évekre tudatosan tervező díjpolitikája. Szintén kezelné a helyzetet, ha a hazai vállalkozók hatékonyabban használnák ki a járművezetők vezetési idejét, amellyel akár 15%-kal is emelhető a hatékonyság.

Egy gépkocsivezető pedig évente mintegy 4,2 millió forint adóbefizetést generál a költségvetés számára, a hiányzó 8-10 ezer fővel kalkulálva ez hozzávetőleg 32 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent.

A hazai sofőrhiány aktuális helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk.