Összefogás az ifjúsági munkanélküliség csökkentéséért

Milyen kompetenciák szükségesek ma ahhoz, hogy az oktatás világából kilépő fiatalok el tudjanak helyezkedni a munka világában? Hogyan lehet támogatni őket ezen az úton? Mi áll a rendkívül magas ifjúsági munkanélküliség hátterében? Hogyan lehetne ezt csökkenteni? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében megrendezett VII. Országos Tanácsadó Konferencia 10. szekciójában október 30-án. Dilemmák a tanácsadásban cím alatt mentorok, egyetemi oktatók, pedagógusok, tanácsadók, oktatási szakértők és főiskolai hallgatók vitatták meg a problémákat.

Azért kapta a 10. szekció a Dilemmák a tanácsadásban címet, mert az élet és egyben a tanácsadás is tele van dilemmákkal – fogalmazta meg a szekció vezetője, Szuhai Nóra, aki a "Legjobb vagyok" Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki több mint tíz éves tanácsadói pályája során számos dilemmával találkozott. Kiemelte: a közoktatásból kilépve megszűnik a fiatalok támogatottsága, és ezt az űrt szeretné betölteni a „Legjobb vagyok” azzal, hogy a 18-35 év közötti fiatalokat segíti pályaorientációs, önismereti, karrierépítési útján és munkahelyi integrációja során. A folyamat közben számos kérdés felmerül. Milyen kompetenciák szükségesek a munkavállaláshoz, és mely kompetenciákkal lépnek ki az oktatásból a diákok? Miért helyezkednek el nehezen? Hogyan lehetséges a tehetséggondozásuk? Szuhai Nóra olyan szakembereket hívott a szekcióba, akik szintén ezekre a kérdésekre keresik a választ.

Más kompetenciákat hisznek sikeresnek a hallgatók, az oktatók és a vállalatok

Dr. Király Zsolt főiskolai docens, a Budapesti Gazdasági Főiskola munkatársa, egyben a Tehetségek Akadémiájának alapítója és trénere előadásában kitért többek között arra, hogy a vállalatok részéről továbbra is a legnagyobb kihívás a megfelelő emberek megtalálása és megtartása, a legnagyobb kockázati tényező pedig, hogy a tehetségek elhagyják az országot. Kiemelte: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tehetséghez tér és lehetőség kell. Észre kell vennie az oktatásnak és a vállalatoknak is, hogy egyre több a "diszes" (diszkalkuliás, diszlexiás és diszgráfiás – a szerk.) - az 1990-es években a gyerekek 15 százaléka, azóta ez az arány nő -, és ők azok, akik bár egyik kompetenciájuk terén gyengén teljesítenek, ezt kompenzálva más képességeik és készségeik átlag fölöttiek. Nem lehet elfelejteni, hogy az új Y és Z generáció nagyban különbözik az előző generációktól, és azon is érdemes elgondolkodni, tényleg a csapat munkára kell-e ekkora hangsúlyt fektetni? A vizsgálatok és tapasztalatok ugyanis azt mutatják, szükség van a magányra, az autonómiára a sikeres munkához - magyarázta Király Zsolt, megjegyezve: a fiatalok elhelyezkedését nehezíti, hogy mást gondolnak mind az egyetemista és a főiskolai hallgatók, mind az oktatók, valamint a vállalatok is arról, hogy melyek azok a kompetenciák, amelyekkel a munkavállalónak rendelkeznie kell.

14 millió európai fiatalt érint az ifjúsági munkanélküliség

Tratnyek Magdolna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa a 14 millió európai fiatalt érintő ifjúsági munkanélküliséget emelte ki. Úgy véli, annak dacára, hogy egyre többen keresnek munkát, a munkáltatók nem találnak megfelelő készségekkel rendelkező jelentkezőket, és a fiatalok a tanulásból a munkába vezető út minden pontján nehézségekkel találkoznak.

Vannak azonban kipróbált és működő megoldások is, többek között a tandíjak mérséklése, alternatív oktatási módok bevezetése, a képzések modularizálása, a speciális készségfejlesztés, az oktatási intézmények céljainak változása, és ami a legfontosabb: "együtt kell működnie a szektoroknak, és minden érintett szereplőnek (hallgatónak, oktatónak, vállalatnak) tennie kell azért, hogy az oktatás és munkavállalás között könnyebb legyen az átmenet" - zárta gondolatait Tratnyek Magdolna.

Már az első osztálytól fejleszteni kellene az iskolában az életpálya-építési kompetenciát

Dr. Bártfai Edit közoktatási szakértő és tréner az előzőkhöz hozzászólva elmondta: természetes, hogy a fiatalok botorkálnak az oktatásból a munkába vezető úton, hiszen általában a munkáltatók elvárása nem egyezik azzal, amire a közoktatás trenírozza a diákokat. Az iskoláknak nyitnia kell a külvilág felé. Egyelőre az oktatás az életvezetési tanácsadás számára csaknem láthatatlan tömeg, elérhetetlen "iparág". Holott az iskolában az életpálya-építési kompetencia fejlesztése lenne az egyik legfontosabb cél. A közoktatási szakértő kiemelte: nem 8. osztályban kell pár napos vagy hetes pályaválasztási tanácsadást adni, hanem már elsőtől, sőt óvodától el kellene kezdeni arra nevelni a gyerekeket, hogy felelősek a tetteikért és jövőjükért. Hozzátette: van helye a pedagógiában és a pedagógia eszköztárában a tanácsadásnak, de ehhez jelentősen fel kell készíteni az iskolát, és fogni kell a kezét legalább egy évig.

Egy lehetséges megoldás: gyakornokság és önkéntesség ötvözése

Állások márpedig vannak, csakhogy a fiatalokból hiányzik a belső hajtóerő, nincs megfelelő munkatapasztalatuk és konkrét elképzelésük, nem elég talpraesettek, és irreális célkitűzésekkel indulnak el, melyek sikertelensége esetén tévhitekkel és kibúvókkal nyugtatják magukat, és a külföldben látják a megváltást - kezdte előadását Agócs Magdolna, a "Legjobb vagyok" Tehetségmentoráló Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. A probléma súlyosságát bizonyítandó Andor László uniós biztost idézte, aki október 8-án a foglalkoztatásról szóló EU-csúcstalálkozón kifejtette: mintegy 10 milliárd euró áll a tagországok rendelkezésére a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség leküzdésére kialakított Ifjúsági Garancia megvalósításához.

- Hol a probléma gyökere? - teszi fel a kérdést Agócs Magdolna, aki szerint "rendbe kéne tenni" a fiatalok gondolkodását, azaz megválaszoltatni velük azokat a kérdéseket: mit, hol, hogyan szeretnék, mire vagyok képes, és mit teszek érte? Az is problémát jelent, hogy sok hallgató összekeveri a diákmunkát a gyakornoki programokkal, a munkáltatók ugyanis nem azt nézik, hogy dolgozott-e már az illető, hanem hogy mekkora és milyen munkatapasztalatuk van. Ehhez hozzájön még, hogy sok gyakornoki program rosszul épül fel, és nem azoknak a kompetenciáknak a fejlesztésére ad lehetőséget, amelyekért a gyakornok odamegy. A megoldást a "Legjobb Vagyok" az önkéntesség és gyakornoki program összefonódásában látja, ahol a fiatalok mentorálást és segítséget kapnak a motivációk tudatosításában, kompetenciák feltérképezésében, a karrierút készítésében, a tanulási és önismereti folyamatok során, valamint a célok tudatosításában.

- Sokan úgy értelmezik az önkéntességet, hogy az luxus, és csak az vállalja, akinek rengeteg az ideje. A hozzánk érkező önkéntesek 50 százalékának csakugyan volt a kezdetben szabadideje, mert pályakezdő munkanélküli volt, a tapasztalatok azonban azt mutatják, 1-4 hónapon belül el tudtak helyezkedni az elképzeléseiknek megfelelő munkaterületen - mondta Agócs Magdolna. Hozzátette: a korábbi előadókhoz hasonlóan ő is fontosnak tartja az összefogást. Lényeges volna a kapcsolatbővítés a felsőoktatási és szakképzési intézményekkel és az együttműködés a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával.

Európai szinten elismert pályakövetési rendszer

A szekció zárásaként egy olyan modell került bemutatásra, amely segítheti, hogy a hallgatók és oktatók a munkaadók által elvárt kompetenciákat fejlesszék, és a már vállalatnál dolgozók és közvetlen vezetőik között hatékony párbeszéd jöhessen létre. A Zsigmond Király Főiskola Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársai dr. Kabai Imre vezetésével az európai szinten elismert diplomás pályakövetési modelljük eredményeiből kiindulva alakítják ki a dolgozók munkahelyi fejlesztésének eszközét: a Percepciós Diszkrepancia Térképet.

A brüsszeli központú European University Association (EUA) a legjobb 20 pályakövetési rendszer között vizsgálta az intézmény rendszerét, amely "kompetencia-párbeszéden" alapuló, komplex, minden érintettre (aktív, végzett és leendő hallgatókra, munkáltatókra, oktatókra) kiterjedő, módszertanában egy sor újdonságot jelentő vizsgálati rendszert dolgozott ki.

A jelenlegi háromszereplős modell az elmúlt 5 évben a felsőoktatásban végzett hallgatók munkahelyi beválásnak mérésére kidolgozott 30 kompetenciát tartalmazó modellből indul ki. Lényege, hogy a beosztott munkavállalók nyilatkoznak arról, hogy az általuk végzett tevékenységekhez mely kompetenciákra van szükségük, és milyen mértékben rendelkeznek azokkal, majd a közvetlen vezetőiket is megkérdezik ugyanerről. Ahol ezek a vélemények a legnagyobb mértékben eltérnek, azok az elsődleges munkahelyi konfliktusforrások és gyengeségek. Dr. Kabai Imre kérdésre elmondta: a modell rendkívül hasznos arra, hogy feltérképezze a problémákat, de a megoldáskeresés már nem az ő feladatuk. Erre külön szakember kell, hogy a cég pozitívan tudja felhasználni, amit megtudott, és ne legyen még nagyobb konfliktus belőle. A mérőeszközzel kapcsolatban az is elhangzott: nemcsak a vállalatoknak és munkavállalóknak ad segítséget, hanem az egyetemi és főiskolai hallgatóknak és oktatóknak is jelzés értékű, hiszen látszik belőle, melyek azok a kompetenciák, amelyekre a különböző pozíciókban és munkakörökben szükség lehet, és amelyeket fejleszteni kell a hallgatókban.

Wéber Anikó
Edupress.hu