Ki dolgozik, ha nem jöhetnek vendégmunkások?

Összefoglaló: Vendégmunka és munkaerőpiaci kihívások

2026 első negyedévében Magyarország 1,7 százalékos GDP-növekedést ért el, melynek egyik fő mozgatórugója a Fülöp-szigetekről érkező több ezer harmadik országbeli munkavállaló volt, akik kulcsszerepet játszottak a logisztika, élelmiszeripar és gyártóüzemek fenntartásában.

A cikk a június 1-jétől bevezetendő vendégmunkás-korlátozások várható hatásait elemzi. Bár létezik egy 240-400 ezer fős hazai munkaerő-tartalék (kisgyerekes anyák, nyugdíjasok, diákok, hátrányos helyzetű településeken élők, megváltozott munkaképességűek), ennek gyors és nagyszámú mobilizálása jelentős kihívásokba ütközik (infrastruktúra, finanszírozás, időhiány).

Operatív megoldásként felmerül a diákmunka és gyakornoki programok professzionalizálása, a nyugdíjasok részmunkaidős visszafoglalkoztatása, valamint a harmadik országbeli munkavállalók strukturált integrációja. Hosszú távon a képzési rendszer átalakítása elengedhetetlen, mivel az álláskeresők mindössze 5 százaléka vesz részt átképzésben, szemben az 50 százalékos EU-átlaggal, ami minőségi munkaerőhiányt eredményez.

A június 1-jei korlátozások után három forgatókönyv lehetséges: a belső tartalékok azonnali, nehézkes mobilizálása; termeléskiesés egyes szektorokban; vagy a szabályozás rugalmassá tétele. A HR-szakma felelőssége most operatív megoldások felmutatása, melyek mindegyike befektetést, koordinációt és rendszerszintű megközelítést igényel.