Összefügg a hosszú munkaidő és az elhízás

A munkaidő-csökkentés kedvező hatásai

A munkaidő 1 százalékos mérséklése az elhízási arány 0,16 százalékos csökkenésével jár együtt – állapította meg egy globális kutatás, amelyet az Isztambulban megrendezett Európai Elhízástudományi Kongresszuson mutattak be. A Queenslandi Egyetem kutatói, Dr. Pradeepa Korale-Gedara vezetésével, 33 OECD-tagállam adatait elemezték az 1990 és 2022 közötti időszakban.

Bár a közegészségügyi kutatások hagyományosan az étkezési szokásokra és a testmozgásra fókuszálnak, ez a tanulmány rávilágított, hogy a munkaidő hossza a túlsúly egyik meghatározó tényezője. Érdekesség, hogy a nemzeti szinten jelentett kalória- és zsírbevitel nem mutatott szoros összefüggést az elhízási rátákkal: Latin-Amerikában például alacsonyabb a bevitel, mint egyes európai országokban, az elhízás mégis elterjedtebb.

Nemzetközi adatok és különbségek

Az OECD-országok között jelentős különbségek mutatkoznak mind az elhízás, mind a ledolgozott órák tekintetében:

• Elhízási ráta: Az Egyesült Államok vezeti a listát 42 százalékkal, míg Japánban a legalacsonyabb az arány (5,5%). Az Egyesült Királyság 26,8 százalékon áll, míg Észak- és Nyugat-Európában jellemzően 20% alatt marad ez az érték.
• Éves munkaidő (2022): A legkevesebb órát Németországban (1340), Norvégiában (1422) és Belgiumban (1422) dolgozzák. Az Egyesült Királyság a legkevesebb órát dolgozó tíz ország közé tartozik 1505 órával. A skála másik végén Kolumbia (2282), Mexikó (2226) és Costa Rica (2149) áll. Az Egyesült Államokban 1811 órát töltenek munkával évente.

Miért hizlal a túlóra?

A kutatók számítógépes modellezéssel mutatták ki, hogy a munkaidő csökkentése eltérően érinti a nemeket. Míg a férfiaknál 1 százalékos munkaidő-mérséklés 0,23 százalékos javulást hoz az elhízási statisztikákban, a nőknél ez az érték 0,11 százalék.

Ezek a mintázatok olyan lehetséges mechanizmusokra utalnak, mint a fizikai aktivitásra jutó idő csökkenése, a munkával kapcsolatos fokozott stressz és a magas energiatartalmú készételek felé fordulás.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy az egyéni felelősség mellett rendszerszintű beavatkozásra van szükség. Az egészségesebb társadalom eléréséhez olyan szakpolitikai lépések kellenek, amelyek javítják a munka-magánélet egyensúlyát, támogatják az aktív közlekedést és elősegítik az egészségesebb élelmiszer-környezet kialakítását.

Forrás: Personnel Today

kép: magnific