Oszkó az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentéséről beszél

A pénzügyminiszter az elmúlt 20 év legnagyobb adócsökkentési programjának nevezte a kormány által elfogadott jövő évi változásokat.

A gazdasági környezetet jellemezve Oszkó Péter elmondta: "Magyarország válság időszakot él, az intézkedések célja mind az emberekre, mind a költségvetésre, a pénzügyi egyensúlyra nézve a válság negatív következményeinek elhárítása". Ugyanakkor az intézkedések elősegítik, hogy a válságból nyertesként kerüljön ki az ország - tette hozzá.

Az adórendszer átalakítása arra a filozófiára épül, hogy ha Magyarország többletforrásokkal rendelkezik, akkor több ember képes dolgozni, s így több jövedelem hozható létre, nagyobb hatékonysággal - magyarázta a pénzügyminiszter, hozzátéve: amennyiben több jövedelem keletkezik, azaz nő a gazdaság, akkor könnyebb törleszteni az ország adósságát is.

Az átalakítás másik célja, hogy a vállalkozások minél több embert foglalkoztassanak, olcsóbbá váljon a foglalkoztatás - jelezte Oszkó, aki szerint 2010-től az adórendszer semlegessé válik, azaz nem okoz torzulásokat a vállalkozási szektorok között.

A pénzügyminiszter elmondta: a személyi jövedelemadó rendszer már 2009 júliusától változik: az alsó 18 százalékos kulcs sávhatára évi 1,7 millió forintról 1,9 millióra nő, " így 36 ezerrel több marad több, mint egymillió ember zsebében".

A jövő évben átláthatóbbá és összehasonlíthatóvá válik az szja-rendszer, így az szja-alapot az adókötelezettség alá eső bruttó jövedelmek, és az utánuk befizetett munkáltatói járulékok képezik majd. Ez számítási technika, nem befolyásolja a fizetendő adó mértékét - tette hozzá.

Jövőre az alsó adókulcs 17 százalék lesz, a sávhatár 5 millió forintra változik, e fölött 32 százalékra nő az adókulcs, miközben megszűnik a 4 százalékos szolidaritási adó. Ez azt jelenti, hogy az adózók 90 százaléka az alsó, 10 százaléka a felső adókulcsba fog tartozni.

Az egyes keresetekhez tartozó adóterheléseket ismertetve Oszkó Péter elmondta: a minimálbér sávjában keresők közel havi ezer forinttal, a minimálbér kétszeresénél havi kétezerrel, az átlagbérnél havi 15 ezerrel több nettó keresetre tesznek szert. Adóteher növekedés, azaz a nettó keresetcsökkenés csak igen magas, havi 1,5 milliós kereset után következik be.

A vállalkozások munkahely teremtését az élőmunka terheinek csökkentése alapozhatja meg, ezért már 2009. második felében a minimálbér kétszereséig öt százalékponttal csökken a tb-járulék, jövőre ez a teljes jövedelemsávra kiterjed - magyarázta a pénzügyminiszter. Emellett jövőre megszűnik a jelenlegi tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), miközben ugyan emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás, de ez utóbbi kisebb összeg a havi 1.950 forintos tételes eho-nál - tette hozzá.

A változások nyomán csökken az adóék, ami azt jelenti, hogy minden 100 forint kifizetett bér után jelenleg 46 forint marad a munkavállalónál, jövőre ez 54 forintra nő - mutatta be Oszkó Péter.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalék lesz, így 50 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - jelezte a pénzügyminiszter. Egyszerűsödik az adórendszer, megszűnnek a kisadók, a kulturális valamint a munkaadói és a munkavállalói járulék.

"A legnagyobb szigort szeretnénk érvényesíteni azokkal a vállalkozásokkal illetve magánszemélyekkel szemben, amelyek illetve akik el akarják kerülni az adóterheket, így határozott lépéseket kívánunk tenni az adóparadicsomokba menekített jövedelmek megadóztatása érdekében" - hangsúlyozta Oszkó. A Magyarországon realizált, majd külföldre juttatott jövedelem után 30 százalékos adókulcsot érvényesít az adóhatóság.

Cafetéria kedvezmények nyújtása helyett munkahelyeket teremtsenek a vállalkozások - felelte az MTI kérdésére a pénzügyminiszter. Aki elmondta azt is, hogy az adórendszer megtart minden olyan kedvezményt, amely a magánszemélyek hosszú távra szóló megtakarításait ösztönzi, így például a nyugdíj-előtakarékossági számlát.

A cafetéria rendszerben a kormány jelenlegi javaslata szerint kedvezményes, 32 százalékos kulcs alá kerülnek az üdülési csekkek, a helyi utazási bérlet, a meleg étkeztetéshez való hozzájárulás.

A végleges döntés előtt a téma napirendre kerül a pénteki Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésén, majd az Országgyűlés mondja ki a végső szót június végén - felelte újságírói kérdésre Oszkó Péter.