Öt kérdés és válasz a külföldi vendégmunkásokról

- Miért kell külföldről vendégmunkásokat hozni Magyarországra?

A nagyvállalatok működésének feltétele, hogy legyen elég munkaerő. Ha nincs, azzal az ott dolgozó magyarok állása is veszélybe kerül, ugyanis a cég egy másik országba helyezheti át a termelést. Ha jönnek a beruházások, azzal nő a GDP, több lesz az adóbevétel, több pénz jut a közszolgáltatásokra. Most az a helyzet, hogy nincs annyi magyar munkavállaló az álláspiacon, amely az ipari beruházások munkaerőigényét Magyarországról kielégítse. Ez több okra is visszavezethető. A KSH legutóbbi adatai szerint 2023 novemberében 74,9 százalékos volt a foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékos, azaz telített a magyar munkaerőpiac. Demográfiai okok miatt évről évre csökken a frissen belépők száma. Míg 1980-ban 148 ezren születtek Magyarországon, addig 2000-ben már csak 97 ezren. Ezen kívül a többműszakos gyári munka nem népszerű a magyar munkavállalók körében. Az EU-csatlakozás óta pedig erősödött a kifelé áramlás: több százezer munkavállaló vándorolt Nyugat-Európába.

- Miért nem tesznek meg mindent a cégek azért, hogy magyarokat alkalmazzanak?

A vállalatok eddig is rengeteget tettek, tesznek a magyarok alkalmazásáért. Megszervezik a buszoztatást akár 70-100 kilométerről, szállást ajánlanak, toborzórendezvényeket szerveznek, állásbörzéken vesznek részt országszerte.   
A legtöbb cég megpróbált felvételi folyamataiban csak magyar munkavállalókat megcélozni, azonban többen megégették magukat ezzel a döntéssel. Rossz kimondani, hogy az országban elérhető szabad munkaerő jelenlegi hozzáállása, motivációja, munkamorálja üzleti kockázatot jelenthet a foglalkoztatónak, és ha korábban voltak már sikertelen próbálkozásai a munkaerőtartalék integrációjával, netán komoly összegeket is áldozott képzésekre, beillesztésre, akkor végső elkeseredésében már tényleg csak a harmadik országbeliek foglalkoztatása marad megoldásként.

- Mi a garancia arra, hogy egy vendégmunkás nem veszi el a magyarok munkáját?

Egy magyar munkavállaló csak akkor veszítheti állását, ha azt egy másik magyar is elvenné tőle. Például ha valaki nem teljesíti a munkaköri elvárásokat, nem vagy nem megfelelően végzi el a feladatokat.

Az új idegenrendészeti törvényben és az ehhez kapcsolódó Kormányrendeletekben több olyan elem is szerepel, ami védi a magyar munkavállalókat. Például: maximum 65 ezer vendégmunkás érkezhet 2024-ben. Újdonság, ha egy munkaadó szeretne külföldről toborozni, akkor előtte be kell jelentenie munkaerőigényét az illetékes járási hivatalnak: itt 7 nap alatt felmérik, hogy az adott állásra kiközvetíthető-e magyar munkavállaló, tájékoztatót tartanak az érdeklődőknek. Csak ha nincs megfelelő magyar munkavállaló, utána lehet vendégmunkásokat alkalmazni. Ezen kívül nem nyújthat be munkaerőigényt az a cég, amely korábban leépítést hajtott végre, azaz nem cserélheti le külföldiekre magyar munkavállalóit.

- Leverik-e a vendégmunkások a magyarok fizetését?

Nem, mert betanított gyári munkára most is minimálbér közeli az alapfizetés, és bruttó 266 800 forintnál senki sem kereshet kevesebbet Magyarországon teljes állásban. Inkább azt várjuk, hogy emelkedni fognak a fizetések. A régiós országok is egyre inkább építenek a vendégmunkásokra, nagyobb a verseny értük és ennek bérfelhajtó hatása lehet. 

- Okozott-e vagy okozhat-e feszültséget a munkahelyeken vagy a vidéki helyi közösségekben a vendégmunkások nagyobb számú megjelenése?

Érdemes tudatosítani, hogy a vendégmunkások nem illegális migránsok. Többkörös kiválasztáson mentek keresztül hazájukban. Sokan közülük szakképzettséggel vagy diplomával végeznek gyári munkát. Két évre szóló munkavállalási és tartózkodási engedéllyel érkeztek Magyarországra. Hátrahagyták szeretteiket, hogy pénzt keressenek, ehhez hajlandóak túlórát is vállalni. A Fülöp-szigeteki vendégmunkásokért egyébként nemzetközi verseny zajlik. Például legutóbb Németország könnyítette jelentősen alkalmazásukat, de Ausztria és több szomszédos ország is nyit feléjük. Örülni kell, hogy bennünket választanak, a mi munkaerőhiányunkat enyhítik.

Eddig közel 1000 vendégmunkást hoztunk be Magyarországra és nem tudok egy esetet sem említeni a feszültségekre. Csak a médiából hallani egy-egy történetet, ami szerintem egyedi. Megvan persze ebben a munkaadónak is a szerepe, a felelőssége: fel kell készíteni a külföldieket a magyarországi munkavállalásra, a kulturális különbségekre, egy támogató személyt kijelölni, akikhez kérdés vagy probléma esetén fordulhatnak. A munkaadók azt is kérik tőlük, hogy tartsák tiszteletben a magyar társadalmi normákat, alkalmazkodjanak a szokásokhoz.

Fontos eleme az integrációnak a magyar munkahelyi csapat felkészítése, az esetleges előítéletek kezelése. A gyakorlatban azt tapasztaljuk, ha megérkeznek a vendégmunkások, nincsenek súrlódások vagy ha vannak is kisebbek, azok könnyen kezelhetőek, sokszor félreértésen alapulnak.