Pénz a Nokia-dobozban: mennyire korruptak a magyar cégvezetők?

Az EY szakértői elmondták, tapasztalatuk szerint Magyarországon nincs változás a korrupció megítélésében.

Az üzleti tanácsadást is nyújtó vállalat és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete idén hatodik alkalommal mérte fel a magyar vállalatok esetében az átláthatóságot és a szabályoknak megfelelő működést, illetve a cégek korrupciós, valamint adatvédelmi kockázatait.

Fábián Lívia, az EY felelős üzleti működés szolgáltatások részlegének igazgatója és Biró Ferenc, az EY partnere kifejtette: egyre több cégnek van saját etikai kódexe, sőt, úgynevezett etikai forródrótot is működtetnek, de a magyar cégek lemaradása jelentős a nemzetközi szinthez képest.

"Tapasztalataink szerint bár az etikai kódex egy gyorsan elkészíthető eszköz a visszaélések megelőzésére, önmagában - megfelelő kontrollkörnyezet, folyamatos kommunikáció nélkül - nem csodaszer. Szoros összefüggés van ugyanis az etikai normák betartása, a munkavállalók integritása és a céget veszélyeztető kockázatok bekövetkezése között. A korrupciós esetek nem szigetelhetőek el egy vállalati gyakorlatban, sok esetben belső visszaélésekhez is vezethetnek" - mondta Fábián Lívia.

Forrás: EY


A szakemberek kifejtették: a cégvezetők továbbra sem ismerik fel az alapvető adatvédelmi és adatbiztonsági kockázatokat, a gyakorlatban nehezen azonosítják az ezzel kapcsolatos problémákat, vagy elmulasztják a kockázatok csökkentését. Azt is elmondták, hogy a kis- és középvállalatok még a nagyvállalatoknál is kevesebb figyelmet fordítanak a kockázatok felmérésére, illetve a megelőzésre.

Az idei felmérés tapasztalata szerint a cégvezetők 61 százaléka úgy véli: a kilépő kollégák soha nem viszik magukkal a cég adatait, ezzel együtt a megkérdezett vezetők 18 százaléka szerint az adatvédelem szemszögéből a legkockázatosabb az, hogy a kilépő dolgozók elviszik, eltulajdonítják a vállalkozásról a legfontosabb információkat.

Etikai kódexszel a magyarországi cégek 54 százaléka rendelkezik, míg nemzetközi méretekben a vállalkozások több mint 80 százalékának van etikai kódexe - mondta Fábián Lívia.

A kutatásból kiderül, a vállalatok mindössze 40 százaléka rendelkezik olyan belső szabályzattal, amely előírja a szállítók, vevők átvilágítását. Az elméleti tudás ellenére a gyakorlatban nem ismerik fel az adóelkerülésre utaló helyzeteket a vezetők - áll a közleményben.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az éves árbevételük 5-7 százalékát veszítik el a vállalkozások a korrupciós és adatvédelmi visszaélések következtében - emelte ki Biró Ferenc.












A hazai cégvezetők továbbra is ellentmondásosan viszonyulnak a korrupció jelenségéhez: érzékelik azt, de úgy gondolják, hogy őket nem érinti. A többségük (54 százalék) hallott már legalább egy olyan konkrét esetről, amikor egy cég korrumpálni próbált egy hivatalos szervet, 12 százalékuk pedig gondolkozás nélkül elfogadna egy korrupciós ajánlatot vagy legalábbis mérlegelné annak elfogadását. Ennek ellenére a megkérdezettek 94 százaléka állítja, az ő cégénél nem fordult elő etikai vétség az elmúlt 5 évben.

Idén a kutatás az információbiztonsági kockázatokra, ezek megítélésére és kezelésére valamint bizonyos adókockázatokra is fókuszált.



„Az eredmények közül kiemelkedik, hogy a vállalatvezetők a legtöbb esetben megfelelő kontroll nélkül megbíznak kollégáikban, 61,3 százaléka a vállalatvezetőknek úgy gondolja, hogy a kilépő munkatársak soha nem visznek el vállalati adatot magukkal. Tapasztalataink szerint ezt az is magyarázhatja, hogy a hazai cégvezetők alig vagy egyáltalán nem ismerik azt az eszköztárat, amivel ipari kémkedés vagy egyéb külső behatolás ellen hatékonyan védekezni lehet.” - tette hozzá Fábián Lívia.
A kutatásból kiderül, egyre több cégvezető számára ismerős a kellő körültekintés fogalma és követelményrendszere, ugyanakkor a vállalatok mindössze 40 százaléka rendelkezik olyan belső szabályzattal, amely előírja a szállítók, vevők átvilágítását. Az elméleti tudás ellenére a gyakorlatban nem ismerik fel az adóelkerülésre utaló helyzeteket a vezetők: 27 százaléka a válaszadóknak nem foglalkozna azzal, ha megtudná, hogy a külföldre értékesített terméket üzleti partnere visszaszállítja Magyarországra és itthon értékesíti. 22 százalék nem tudja, ilyen esetben mit kell tennie, annak ellenére, hogy ez kiemelt kockázat, és rendszeresen tárgya az adóhatósági vizsgálatoknak.
Vállalatméretet tekintve a kutatás rámutatott, hogy a közepes vállalatok a legtöbb területen hasonló ismeretekkel rendelkeznek, mint a nagyvállalatok, bár náluk még mindig alacsonyabb úgy a tudatosság, mint a gyakorlati alkalmazás: míg a nagyvállalatok 58 százaléka rendelkezik etikai szabályzattal, addig a közepes méretű cégeknél ugyanez az arány 38 százalék.

A kutatásról
Az „Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban” kutatás keretében hatodik alkalommal kérdezi meg a magyarországi vállalatokat az EY és a Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet. A magyar vállalatvezetők integritással és korrupciós kockázatokkal kapcsolatos véleményét és gyakorlatait felmérő jelentés mintegy 300 50 főt foglalkoztató vállalkozás vezetőjének válaszait foglalja össze. A kutatásban magyar (66,3) és külföldi tulajdonossal rendelkező cégek (20,7 százalék) is szerepelnek, 250 millió forint feletti árbevétellel, iparág szerint pedig mezőgazdasági (4,3 százalék), ipari (33,3 százalék), építőipari (4,7 százalék) és egyéb szolgáltatás (57,7 százalék) körbe soroltan. A megkérdezettek köre a cégek felsővezetőiből, illetve tulajdonosaiból kerültek ki (tulajdonos, vezérigazgató, vezérigazgató-helyettes, ügyvezető igazgató, gazdasági igazgató, műszaki igazgató, menedzser, egyéb vezető). Az adatfelvételre 2016. június-július hónapokban került sor.