Mészáros Etelka Szerző: Mészáros Etelka Megjelent: 9 éve

Pozícióféltés hatja át a pedagógusok teljesítmény-értékelését

Alapvető emberi igény, hogy munkánkat, teljesítményünket értékeljék. Ez azonban nem csak a dolgozó, hanem a szervezet számára is fontos, hiszen az elismert alkalmazott örömmel és jó minőségben végzi a munkáját, amely a vállalat eredményességéhez is hozzájárul. Napjainkban egyre gyakrabban alkalmazzák a közintézmények a teljesítményértékelés (TÉR) eszközrendszerét mint a minőségbiztosítás egyik formáját. Az iskolákban is bevezették, de vajon hatékony lehet-e ez a rendszer szubjektív környezetben? Erről kérdeztük Kerpen Gábort, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnökét. A gyakorlati tapasztalatokról pedig egy középiskolai pedagógus mesélt portálunknak.

- A TÉR bevezetése az ezredfordulóhoz kötődik - vág bele Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A Közoktatási Törvény 1999-es módosítása kötelezően előírja, hogy a 2002/2003-as tanévtől kezdve az iskolai Pedagógiai Programnak tartalmaznia kell minőségbiztosítással kapcsolatos fejezet. Továbbá az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell része a vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet folyamatos módosításai a TÉR-t is érinti, amely többletmunkát ad az intézményvezetőknek és a beosztott dolgozóknak is.

Az egyéni értékelés nem alkalmas a minőségbiztosításra

Köztudomású, hogy az oktatás-nevelés nem kizárólag az egyén, hanem sokkal inkább az oktatói közösség teljesítményétől függ és ezért az egyéni értékelés nem alkalmas a minőségbiztosításra. Kerpen Gábor szerint a szakma alapvetően egyetért a minőségbiztosítással, azonban a jogszabályi környezet nem a közszolgáltatásokra és különösen nem a közoktatási intézményekre vonatkozik, hanem sokkal inkább az üzemi minőségbiztosítás elemeit tükrözi.

Ez mind az intézmény irányítóiban, mind pedig a pedagógusokban ellenérzést szül. Az a tény pedig, hogy a minősítésben alapvető a szülő és a diák feladata, valamint felelőssége, bizonytalanná teszi a minősítést, mert ezen szereplők objektivitása nem garantálható minden esetben.

TÉR az iskolákban

Az intézmények komolyan foglalkoznak a TÉR rendszerrel, különböző programok készülnek a minőségellenőrzésre. A szabály szerint óramegfigyelési lapokat kell kitölteniük a pedagógusoknak. A megfigyelési lapok a személyes tulajdonságokra, óratervezés minőségére, a tanítás minőségére térnek ki, harminc kérdést tartalmaznak. Ezen kívül önértékelő lapokat is készítenek a tanárok. Ezek célja, hogy a benne foglalt kérdésekre adott válaszok deklarálják a tantestület tanórai tevékenységen túl végzett pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket. Másrészről alátámasztják, hogy általában milyen tanári magatartást tartanak értékesnek és fontosnak, rögzíti, dokumentálja az elért eredményeket - mondta Kerpen Gábor.

Harmadik tanári munkaértékelő dokumentum a véleménykérő lap. Ennek az a szerepe, hogy segítsen átgondolni a munkakörrel kapcsolatos személyes és szakmai kérdéseket, másrészt pedig az, hogy információkat szolgáltasson az iskolavezetésnek a fejlesztendő területekről. Ez a lap lehetőséget biztosít a vélemények és egyéb észrevételek kifejtésére is.

Konfliktus és pozícióféltés

A TÉR elég sok konfliktust okoz a pedagógusok körében, amelynek egyik forrása, hogy a jogszabály szerint a nevelőtestületnek kell kimunkálni a rendszert, ők azonban nincsenek erre felkészítve. Az adminisztráció is plusz terhet ró a tanárokra. Harmadik konfliktusgeneráló tényező a beosztott dolgozók félelme attól, hogy a személyes értékelés egzisztenciális kihatással lehet rájuk. Ez utóbbiak a munkahely elvesztését valamint illetménycsökkentést is jelenthetnek.

Az értékelő rendszer lehetővé teszi, hogy a gyermekek is értékeljék a pedagógusokat. Sokak szerint azonban a gyermek pedagógiai kompetenciája megkérdőjelezhető. Több példa van arra, hogy a gyermek azt értékeli nagyra, aki nem követel, vagy aki nem bírálja a gyermek saját magához mért lassú előmenetelét.

- A PDSZ folyamatosan javaslatokat tesz a TÉR közoktatási intézményben jobban alkalmazható módszerére. Ennek jogszabályba illesztése még további feladatokat rak a szervezetre. A szakszervezet ezért ebben a tanévben szakmai konferenciát szervez a tapasztalatok értékelésére, a jó gyakorlatok bemutatására és a rossz példák elkerülésére - mondta a PDSZ elnöke.

A TÉR rendszer sikerességéről, alkalmazhatóságáról több tanárt, intézményvezetőt is megkérdeztünk. Kiderült, hogy van olyan intézmény, ahol még a túlórákat sem tudják kifizetni, nemhogy egy olyan minősítő rendszert, amely egyértelműen további anyagi terhet jelent az iskoláknak, óvodáknak.

Az anyagi tehernél még nagyobb probléma az értetlenség. Olyan példáról is hallottunk, hogy egy óvodában a fiatal óvónőt megrótta a vezető, mivel ebédet adott olyan hároméves kisgyermeknek is, akinek a szülei nem fizették be az ebéd-hozzájárulást. Az is benne volt az értékelő rendszerben, hogy az teljesít jól, aki maradéktalanul be tudja szedni az ebédpénzt.

Többet árt, mint használ

Egy magát megnevezni nem kívánó középiskolai pedagógus elmesélte, hogy náluk 2008/2009-es tanévben vezették be a TÉR-t próbaképpen. Az értékelő rendszer sok vitát váltott ki. Idén tavasszal átdolgozták a szempont és értékelő rendszert. A munkaközösségek azonban csak részterületeket vitattak meg, felosztották a kérdésköröket és a tárgyalások után egy közös értekezleten szavaztak, ahol egyben a javításokat is elvégezték. A szavazás eredményeképpen a következő minősítő paraméterek születtek: szakmai felkészültség, elkötelezettség, munkavégzés minősége, megbízhatóság, együttműködés, problémamegoldás, kezdeményezőkészség, személyes tulajdonságok. Az egyik ilyen minősítő paraméter, hogy százalékos sávokat hoztak létre. Így például nem számíthat plusz pénzre az a kolléga, aki nem tejesíti a 60 százalékot - meséli a középiskolai tanár.

Az érintett pedagógus kiemelte: ez a rendszer sok konfliktust okoz a tantestületen belül is és nem az együttműködést erősíti, ellenkezőleg, ez egy eszköz a "kigolyózásra". Hiszen leépítéskor könnyen megválhatnak a nem kívánatos kollégától az értékelésre hivatkozva. - Nálunk így szereznek bizonyítékot a nem kellően együttműködő pedagógusokkal szemben. Ha objektív lenne a rendszer, pozitívan is működhetne. Mindaddig azonban, amíg légből kapott információk alapján megírt, személyeskedésekkel teli értékeléseket adnak le a kollegák és vezetők, akiknek egyébként nincs rálátásuk a pedagógus munkájára, és szakmailag sem értenek hozzá, a TÉR többet árt mint használ - nyomatékosítja a tanár.

Beskatulyázza az embert az értékelés

A pedagógus kiemelte, hogy mindezek ellenére kénytelenek komolyan venni az értékelő rendszert, mivel anyagi vonzata van. Ráadásul az esetlegesen negatív értékelés hosszú ideig beskatulyázhatja az embert. Titoktartás gyakorlatilag nincs, az állásukat féltő kollégák odáig is elmennek, hogy megjegyzéseket tesznek akár a szülő és gyerek előtt is, ezzel is erősítve a saját pozíciójukat.

A gyermekek egyelőre a diákönkormányzaton keresztül értékelnek. A tanár úgy véli, a 15 év alatti gyermekek nem tudnak objektíven értékelni: "Az életkoruk sem alkalmas rá, legalább is nem olyan minőségben, hogy a tanár fizetése ettől függjön. Véleményük természetesen lehet."

Nem minősítésre, hanem fejlesztésre szolgál

A pedagógus zárszóként még annyit fűzött hozzá, hogy a TÉR-rel csak ideális társadalmi és munkatársi környezetben lehetne objektívebben dolgozni. Jelen helyzetben azonban plusz terhet jelen számukra, ami konfliktusokat szül és visszaszorítja az egyéni véleményt.

A teljesítmény-értékelés alapvető célja fejlesztő és értékelő, nem pedig minősítő jellegű. Normális esetben a teljesítményértékelés egy olyan visszajelzés is lehet, aminek alapján az "értékelt" tanár kénytelen fejlődni.
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Vitatják, miért kell a gazdagoknak kedvezni

A lengyel alkotmánybíróság helyteleníti a leggazdagabbak számára hátrányos társadalombiztosítási módosításokat. A megtámadott előírások... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár