Sikerül-e új bértáblát bevezetni a közszférában?

Habár Szetey Gábor távozásakor azt mondta, hogy a közsszférában bevezetendő új, munkaköralapú illetményrendszer előkészítése megtörtént, politikai okok miatt továbbra sem biztos, hogy bevezetésre kerül. Az előterjesztés jelenleg közigazgatási egyeztetésen van, amelyet egy alapos társadalmi egyeztetés követ majd, mielőtt a kormány elé kerülne. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a kormány még az első fél évben tárgyal a javaslatról, így az a tavaszi ülésszakban az országgyűlés elé kerülhet - írja a Napi Online.

Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint a mér bevezetése csak tovább növelné a közigazgatásban a káoszt, mert mint ahogy a Nemzeti ILO Tanács által készített tanulmány is kimondja: bár vannak a magyar közigazgatásban munkakört is figyelembe vevő posztok, alapvetően lehetetlen egy az egyben alkalmazni a versenyszférában működő díjazási metódust. Szerinte a magyar közigazgatásban inkább az életpályamodellre épülő illetményrendszernek van létjogosultsága. A legutóbbi, 2001-es törvénymódosítás a munkáltatónak lehetőséget ad arra, hogy a felelősségnek megfelelően differenciáljon az alapilletmény megállapításakor, de biztosítja azt is, hogy a hatósági tevékenységet ellátó közszolgák előmenetelük féltése nélkül végezhessék a munkájukat - mondta a főtitkár a Napi Online-nak.

Az új koncepció annyiban változtatna ezen, hogy a nagyobb felelősséggel járó posztok esetében több fizetést kapnának a tisztviselők, még akkor is, ha ugyanaz a beosztásuk. Kiss Gábor a Kormányzati Személyügyekért Felelős Államtitkár Titkárságának kormánytanácsadója szerint így közelíthetnék a versenyszférához a vezetői kereseteket, ez pedig ösztönzést, karrierlehetőséget biztosítana, amivel vonzóbbá válna a közigazgatás a szakemberek körében. Amennyiben valaki a mostani rendszerben 30 évesen vezetői beosztásba kerül, a bértábla szerint már csak az életkornak és az egyéb pótlékoknak megfelelően emelkedhet a fizetése a nyugdíjig. Így nehéz szakembereket vonzania, illetve megtartania a közigazgatásnak.

A szakszervezet kételkedik abban, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a mér bérnövekedést idézne elő, abban viszont bizonyosak, hogy torzítaná a közszféra bérarányait. A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a 2008-as költségvetés tervezése során figyelembe vették a mér bevezetésének költségeit, ez azonban csak elenyésző mértékben, 2-3 százalékkal emelte a központi költségvetési szervek bérigényét.