Sokan nem visznek haza többet, hiába emelkedett a minimálbér
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTrükköznek a cégek: átminősítéssel és a munkaidő csökkentésével kerülik ki a magasabb garantált bérminimum és a minimálbér fizetését - írja a Népszava.
2017-ben a munkaügyi hatóság 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a lap kérésére.
Ezek tettenérése nehéz, mert sok munkavállaló kényszerből vagy félreértésből együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. Gyakori szabálytalanság, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat részmunkaidőre jelentik be. NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint a dolgozók féltik a munkájukat, így nem mernek nyilatkozni munkáltatójuk ellen.
Előfordul, hogy a munkáltató megemeli a bért, viszont csökkenti a cafeteriát, így összességében kevesebbet visz haza a dolgozó.
Olyan panasz is akadt, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.
A munkaügyi hatóság kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. A cégek ugyanis gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a magasabb garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik.
A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak - legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek - nyilatkozta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A trükközésnek súlyos következményei vannak: az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Emiatt nincs hozzáértő munkaerő, nő a munkabalesetek száma.
A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás: a nyolc órában nyitva lévő boltban, hat órára csökkentik a munkaidőt, pedig a nyitvatartás nem változik. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a multiknál kevesebb az ilyen trükközés, mégis őket ellenőrzik sűrűbben. A trükközés inkább ott fordul elő, ahol magasabb a munkanélküliség, és az emberek félnek, hogy elvesztik a munkájukat.
Fotó: Pixabay
Népszava
Ezek tettenérése nehéz, mert sok munkavállaló kényszerből vagy félreértésből együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. Gyakori szabálytalanság, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat részmunkaidőre jelentik be. NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint a dolgozók féltik a munkájukat, így nem mernek nyilatkozni munkáltatójuk ellen.
Előfordul, hogy a munkáltató megemeli a bért, viszont csökkenti a cafeteriát, így összességében kevesebbet visz haza a dolgozó.
Olyan panasz is akadt, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.
A munkaügyi hatóság kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. A cégek ugyanis gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a magasabb garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik.
A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak - legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek - nyilatkozta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A trükközésnek súlyos következményei vannak: az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Emiatt nincs hozzáértő munkaerő, nő a munkabalesetek száma.
A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás: a nyolc órában nyitva lévő boltban, hat órára csökkentik a munkaidőt, pedig a nyitvatartás nem változik. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a multiknál kevesebb az ilyen trükközés, mégis őket ellenőrzik sűrűbben. A trükközés inkább ott fordul elő, ahol magasabb a munkanélküliség, és az emberek félnek, hogy elvesztik a munkájukat.
Fotó: Pixabay
Népszava
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?