Sokan nem visznek haza többet, hiába emelkedett a minimálbér
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatTrükköznek a cégek: átminősítéssel és a munkaidő csökkentésével kerülik ki a magasabb garantált bérminimum és a minimálbér fizetését - írja a Népszava.
2017-ben a munkaügyi hatóság 657 munkavállaló esetében tárt fel szabálytalanságot a minimálbér, valamint a garantált bérminimum meg nem fizetése miatt közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a lap kérésére.
Ezek tettenérése nehéz, mert sok munkavállaló kényszerből vagy félreértésből együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. Gyakori szabálytalanság, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat részmunkaidőre jelentik be. NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint a dolgozók féltik a munkájukat, így nem mernek nyilatkozni munkáltatójuk ellen.
Előfordul, hogy a munkáltató megemeli a bért, viszont csökkenti a cafeteriát, így összességében kevesebbet visz haza a dolgozó.
Olyan panasz is akadt, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.
A munkaügyi hatóság kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. A cégek ugyanis gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a magasabb garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik.
A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak - legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek - nyilatkozta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A trükközésnek súlyos következményei vannak: az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Emiatt nincs hozzáértő munkaerő, nő a munkabalesetek száma.
A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás: a nyolc órában nyitva lévő boltban, hat órára csökkentik a munkaidőt, pedig a nyitvatartás nem változik. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a multiknál kevesebb az ilyen trükközés, mégis őket ellenőrzik sűrűbben. A trükközés inkább ott fordul elő, ahol magasabb a munkanélküliség, és az emberek félnek, hogy elvesztik a munkájukat.
Fotó: Pixabay
Népszava
Ezek tettenérése nehéz, mert sok munkavállaló kényszerből vagy félreértésből együttműködik a céggel az illegális fizetési konstrukciókban. Gyakori szabálytalanság, hogy a teljes munkaidőben dolgozókat részmunkaidőre jelentik be. NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentése szerint a dolgozók féltik a munkájukat, így nem mernek nyilatkozni munkáltatójuk ellen.
Előfordul, hogy a munkáltató megemeli a bért, viszont csökkenti a cafeteriát, így összességében kevesebbet visz haza a dolgozó.
Olyan panasz is akadt, hogy a munkáltató csak úgy hajlandó megemelni a szakmai minimálbér miatt az alapbért, ha azt az összeget elveszik a mozgóbérből.
A munkaügyi hatóság kiemelten vizsgálta, hogy egy adott személyt ugyanabban a munkakörben ugyanazon besorolás szerint foglalkoztattak-e, mint 2016-ban. A cégek ugyanis gyakran a dolgozók munkakörének módosításával igyekeznek kibújni a magasabb garantált bérminimum megfizetése alól. Ezt ugyanis csak abban az esetben kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik.
A másik „megoldás”, hogy a munkaköröket részfázisokra bontják, egy-két feladatkört kihúznak - legalábbis papíron -, és ennek ürügyén alacsonyabb bért fizetnek - nyilatkozta a lapnak László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
A trükközésnek súlyos következményei vannak: az elégedetlen dolgozók külföldre, vagy másik munkahelyre mennek, a fluktuáció már 20, helyenként 40 százalékos. Emiatt nincs hozzáértő munkaerő, nő a munkabalesetek száma.
A kereskedelemben szintén jellemző a szürke foglalkoztatás: a nyolc órában nyitva lévő boltban, hat órára csökkentik a munkaidőt, pedig a nyitvatartás nem változik. Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke szerint a multiknál kevesebb az ilyen trükközés, mégis őket ellenőrzik sűrűbben. A trükközés inkább ott fordul elő, ahol magasabb a munkanélküliség, és az emberek félnek, hogy elvesztik a munkájukat.
Fotó: Pixabay
Népszava
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?