Speciális bérmegállapodás jöhet - így látják a munkaadók

„Az idei, korán kezdődött bértárgyalásoknak nem csak a jövő évi minimálbérről szóló megegyezés a célja, hanem az európai uniós minimálbér-direktívának való megfeleléshez szükséges 2-3 éves program kidolgozása. Ez egy speciális bérmegoldást eredményezhet, ami módosíthatja a jelenlegi minimálbér- és garantált bérminimum-rendszert is” – mondta a HR Portálnak Perlusz László, a VOSZ főtitkára. „Egyelőre nincsenek meg sem az idei, sem a jövő évre azok a makrogazdasági mutatók, ami alapján konkrétan bérekről lehetne beszélgetni, ezért egyelőre csak irányelvekről volt szó” – egészítette ki a helyzetértékelést Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke. Szerinte a minimálbéremelés mértéke a várható infláció, illetve a GDP és a termelékenység mértékétől függ. „Jelen pillanatban elég bizonytalan a helyzet, hiszen az infláció bár jelentősen csökkent, de a GDP nem alakult túl pozitívan. Miközben a minimálbért valóban jó lenne érdemben emelni, hiszen a legszegényebbeknek a megélhetéséhez ez egy fontos tétel, viszont nem látjuk még ezekhez a forrásokat. Ez bekövetkezhet, de a mértéke el fog maradni az elmúlt években megszokott mértékektől. A minimálbér emelése viszont nem szolgálhat alapul az átlagbér-emelkedésekhez. A minimálbér alapvetően ugyanis egy szociális kategória, tehát a legszegényebbek megélhetéséről van szó, addig az átlagbér emelkedését a gazdaság, a vállalkozások helyzete határozza meg. 

De mennyi az annyi?

A minimálbér emelés reálisan legfeljebb 10% lehet, az átlagbér emelkedés nyilván ennél jóval kevesebb” – tette hozzá Az MGYOSZ alelnöke. Perlusz László úgy fogalmazott: „nem lehet erőből emelést kikényszeríteni, hiszen figyelembe kell venni, hogy tavaly recesszió volt, idén is jó, ha 2%-os lesz gazdasági növekedés egy 4-5%-os infláció mellett. A vállalkozások pedig már idén is jelentős, 15%-os minimálbéremelést hajtottak végre, 10%-kal nőtt a garantált bérminimum és az első félévben több, mint 13%-kal az átlagkereset. A vállalkozók azonban még nem keresték meg ezeket a bérnövekményeket, amiket ki kell, hogy fizessenek.” Ezért a munkaadók arra figyelmeztetnek: csak olyan megállapodás elfogadható számukra, ami nem teszi tönkre őket, vagy nem üldözi külföldre az itt megtelepedett cégeket.

„Ki lehet alakítani olyan rendszert, amikor jelentősen növekednek a minimálbérek, de egy optimálishoz közelítő megállapodáshoz a kormánynak is be kell szállnia. A 2017-2022-es, 6 éves bérmegállapodás során a munkáltatók 5%-os reálbér emelése esetén a kormány mellé tett 2 százalékpontos szocho-csökkentést, ebből mégis összességében több bevétele származott a kormányzatnak, hiszen SZJA-ból és ÁFÁ-ból (a megnövekedett bérek és fogyasztás miatt) több lett a bevétele, mint korábban volt, a megemelkedett nyugdíjjárulék pedig többletbevételeket termelt a nyugdíjkasszába. Egy fellendülő gazdaságban több bevétel termelődik, mint amennyit egy járulékcsökkentéssel elszenved a kormány” – ecsetelte Perlusz László. A munkaadók egyébként nyitottak a garantált bérminimum megtartására, de a kettő egyesítésére is – mondta a főtitkár – sőt, akár az ágazati bérminimum bevezetésére is, bár ezt szerintük nem lehet egy év alatt bevezetni. 

Lesújtó várakozások

A nyár során kijött kedvezőtlen adatok alapján nincsenek kedvező várakozásaik. „A vállalkozások úgy érzik, nagy a bizonytalanság a gazdaságban és az a legrosszabb, hiszen egy biztos rossza lehet készülni, lehet üzleti tervet készíteni, a bizonytalanság azonban ijesztő. Az infláció visszacsökkenésével, a bérek növekedésével, a kereslet megemelkedésére és a gazdaság beindulására számítottak, ez azonban csak nagyon lassan bontakozik ki, miközben a magyar GDP nagy része a belső fogyasztástól függ” – tette hozzá a főtitkár. „Az év hátralevő részében sem várható jobb helyzet, tette hozzá az MGYOSZ alelnöke, abban bízom, hogy jövőre a stagnálás után megindulhat és tovább folytatódhat a magyar gazdaság növekedése és ennek eredményeként a bérek növekedése is” – tette hozzá Rolek Ferenc. (A magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgáló K&H kkv bizalmi index második negyedéves eredményei alapján a szektorban idén is átlagosan 8,2 százalékos bérnövekedést jeleznek a vállalkozások – a szerik.)

Perlusz László szerint a tavalyi év első felében jelentkezett 20% feletti infláció mindenkit megviselt. „Az emberek elfogyasztották a tartalékaikat, ezért most visszapótolják azokat és sokkal óvatosabban indítják el a fogyasztásaikat. Könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni a bizalmat. Ugyanez vonatkozik a vállalatközi keresletre is. A Covid után, a háborús helyzet közepette van egy geopolitikai kockázat is, ami nem csökken, ezért nehezen indulnak el a beruházások. Ilyen körülmények között erős a nyomás a vállalkozásokon, hogy meddig tartsanak ki. Nagyon megviseli ezeket számos drágulás, például a víziközmű díjak többszörösére emelkedése is” – teszi hozzá Perlusz László. Rolek Ferenc pedig a nemzetközi viszonylatban is magas magyar energiaköltségeket emelte ki, mint mondta, bár a lakosság alacsony rezsiköltséget fizet, ennek költségét a vállalatokkal fizettetik meg, ami komoly versenyhátrányt okoz.

A VOSZ főtitkára szerint „a kis benzinkutak esetén az extraprofitadó okoz jelentős megterhelést, az EPR-díjjal és a sajátos nagykereskedelmi árképzéssel együtt már veszteséges a tevékenységük. Lehet látni, hogy sok kisbolt, vagy vendéglátóipari egység szűnik meg, mert elfogytak a tartalékjaik és nem látják a kilábalás esélyét” – jelentette ki. A szolgáltatások mellett az építőipar is jelentősen visszaesett, a lakossági beruházások mellett az állami beruházásokat is igencsak visszafogták. Mivel ezek a szektorok sok munkavállalót foglalkoztatnak, komolyan megvan a veszély, hogy munkahelyek szűnhetnek meg jelentős számban. Az MGYOSZ elelnöke szerint sok cég visszafogta a termelését ebben az évben, ezzel szűkítették a munkaerő állományt is (vagyis elbocsátások voltak), vannak cégek, amelyek megszűnnek, vagy a megszűnés szélén állnak, ez a következő hónapokban is folytatódni fog. Rolek Ferenc csak jövőre vár ebben a trendben érdemi javulást. Az ipari termelés nem indult be, az autógyártás, ezen belül is az elektromos autó- és akkumulátor gyártás hosszú távon fontos tényezője lehet a magyar iparnak, de jelen pillanatban még nem látjuk, hogy húzóágazat lenne. A magyar gazdaság legnagyobb problémája az alacsony termelékenység. Az MGYOSZ alelnöke szerint a gazdaság felpörgetése érdekében olyan háromoldalú megállapodást kellene kidolgozni, amely fokozza a gazdaság hatékonyságát, a termelékenységet. A kormánytól nem várnak segítséget, inkább azt várnák, hogy a kabinet hagyja a gazdaságot és ne nyúljon bele kívülről. 

Vendégmunkás: nem gond, hanem segítség

A VOSZ főtitkára szerint „annak ellenére, hogy nem indult be a gazdaság, nagyon feszített a munkaerőpiac, komoly munkaerőhiány van. A vendégmunkásokkal nagyjából be tudják tömni ezeket a lyukakat, bár elég sok vállalkozás panaszkodik amiatt, hogy nem tud megfelelő és lojális szakképzett munkaerőt találni. „Akár még több külföldi munkavállaló is „elférne a piacon”, bár a vendégmunkásokkal kapcsolatban valóban nagyon szigorú jogszabályi környezetet alakítottak ki. A mintegy 100 ezer vendégmunkás eddig sem zavarta a gazdaságot, ráadásul a szomszéd országokban sokkal többen dolgoznak arányaiban közülük. A vállalkozások számára tartalékot jelentenek, akik rövid távon megoldást nyújtanak a munkaerőhiányra, ahogy a kölcsönzött magyar munkaerő is. Nagyon nagy segítséget jelentenek a vállalkozások, így tehát a magyar munkahelyek fennmaradásához. Bár abban is bízunk, hogy a technológiai fejlődés, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a robotizáció előbb-utóbb szintén segít abban, hogy a munkaerőpiac normalizálódjon és megszűnjön a munkaerőhiány” – tette hozzá a VOSZ főtitkára. 

Korábbi cikkünk a témában a munkavállalói oldalról. 

Nyitókép: Pexels