Ősszel nagy bajok lesznek, ha nem történik változás

"A cégek nincsenek ideális helyzetben: Európa nem állt úgy helyre a Covid után, mint kellett volna, a ’green-deal’, vagy legalábbis az autóipari vonatkozása nem jött úgy be, mint szerették volna – ez csapódik le nálunk az akkumulátorgyári problémákban. Az autógyárak sem úgy dübörögnek, mint a tervekben volt, ráadásul Magyarországnak elég nagy a kitettsége ezekben a szektorokban, akár kifejezetten a német iparral kapcsolatosan is. A közúti és vasúti árufuvarozás tekintetében is sokkal alacsonyabb a teljesítmény, mint évekkel ezelőtt és ez is komoly jelzésértékkel bír, hogy mennyire fejlődik a gazdaság. Reménykedem, hogy az idei és jövő évi tervekben vázolt 4-5% körüli GDP-növekedés megvalósul és akkor talán nem lesz probléma” – mondja Zlati Róbert a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szakszervezeti vezető.

„Ha megnézzük az ipart a friss termelési adatok tükrében, akkor azt látjuk, hogy nagyon nagy baj van” – teszi hozzá Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke. A VDSZ-vezető emlékeztet: több mint 8%-kal csökkent az ipar. Ennek következtében munkahelyek kerültek veszélybe és több területen voltak elbocsátások. Az építőiparban a lakásépítések jelentős visszaesése, az állami építkezések megállása okoz gondot, az építőanyagiparban a  kormányzati extraadó a nehézség, de a feldolgozóipar is érintett, a gyógyszeriparban is több területen létszámleépítés van, vagy létszámstop.

Az akkumulátorgyáraknál - az iváncsai gyárból május elején küldtek el mintegy 800 kölcsönzött munkavállalót - a német autóipar visszaesése okoz gondot. A VDSZ elnöke szerint elbocsátások helyett egyelőre műszakátrendezésekkel, műszakcsökkentésekkel próbálják megoldani a helyzetet, (ez viszont bércsökkenést okozhat a dolgozóknál) vagy pedig állásidőre bocsátják a dolgozókat, ami biztonságosabb a munkavállalók számára. Mivel még nyár van, ezért össze lehet kötni a kényszerleállást az éves karbantartással, de lassan látszania kell annak, hogy mi lesz a következő lépés.

Sajnos a korábbi válsághelyzetek ugyanilyen lépésekkel kezdődtek. Ősszel azonban konkrét elbocsátásokba torkollhat ez a helyzet. Ráadásul, mivel a nyári idénymunkák addigra megszűnnek, nem lesz, ami felszívja a felszabaduló munkaerőt. A Sisecam Automotive Hungary Kft. már korábban bejelentette, hogy bezárják az aszódi autóüveggyárat, ez a folyamat már elindult. A szakszervezet az év elején megállapodott, hogy milyen juttatásokat kapnak majd az elbocsátandó dolgozók, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor zár be ténylegesen a gyár.

Szépek a számok, vagy ez csak a látszat?

De nem csak a versenyszférában lehetnek bajok. A vidéken bezáró posták dolgozói könnyen az utcára kerülhetnek. A közelmúltban bejelentett 5%-os kormányzati kiadáscsökkentéssel kapcsolatban pedig Zlati Róbert megjegyzi: reméli, hogy ez nem fog létszámcsökkentésekhez vezetni, hiszen már így is olyan kevesen dolgoznak az állami szférában, hogy nagyon nehéz fenntartani a működést. Hozzáteszi: a cégek, vállalkozások pedig tudják, hogy igencsak nehéz pótolni egy munkaerőt, inkább mindent kitalálnak, csak meg tudják őrizni a munkavállalóikat. Az nem kizárt, hogy jövedelemcsökkenés lesz, például a túlórákat visszafogják, így a dolgozók bevétele is csökkenhet, de az elbocsátás az már az utolsó lépés egy ilyen helyzetben. Ez talán érezteti is a hatását: 2024 júliusában rekordalacsony szintet ért el a regisztrált álláskeresők száma, a rendszerváltás óta a legkedvezőbb júliusi adatról beszélhetünk - hívta fel a figyelmet a napokban Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

A MASZSZ elnöke azonban ehhez hozzáfűzte, hogy lehet hivatkozni a szép statisztikai számokra, a gazdaság azonban ettől még nem fog jól működni. „A kedvező foglalkoztatási adatok mellett ugyanis aggasztó, hogy jelentős a munkavállaló korú inaktívak száma, akiket nem lehet bevonni a munkaerőpiacra, ezért van szükség a külföldi vendégmunkásokra. Ők azok, akik – enyhe túlzással – de rabszolgamunkát végeznek, nonstop dolgoznak, a maximális túlórát kihasználják, ezért hatékonyabbnak tartják őket a magyar munkavállalóknál. Csak remélni lehet, hogy nem zsigerelik ki őket és ezáltal nem kerülnek teljes versenyhátrányba a magyar dolgozók” – mondja Zlati Róbert.

Vendégmunkások surlódásokkal

„Reméljük, hogy a külföldi munkavállalók foglalkoztatásából nem lesz konfliktus. Én kifejezetten jó példákat is hallottam" - teszi hozzá a MASZSZ elnöke, sokszor a magyar dolgozók, vállalati szakszervezetisek nyitottak a vendégmunkások felé. Gyűjtöttek nekik, programokat szerveztek nekik, volt, hogy szandálban jöttek télen, mert nem tájékozódtak az időjárást illetően és nem volt cipőjük, de segítettek nekik. Volt persze negatív eset is, amikor – nem tettlegességig, de – eléggé elfajult a konfliktus – fellángoltak az érzelmek a magyar dolgozók részértől, hogy „bezzeg ezeknek a munkavállalóknak az étkezését és a szállását is fizeti a munkáltató, akkor a mienkét miért nem?” - mondja a szakszervezeti vezető.  Bízik benne, hogy tudnak tenni azon negatív várakozás ellen, hogy a vendégmunkások letörik a magyar béreket. Igyekeznek ezért a jogszabályi lehetőségeikhez mérten ellenőrizni, hogy a vendégmunkások bérei ne legyenek alacsonyabbak, mint a többi munkavállalóké. 

Mekkora béremelés várható? Mi lesz a minimálbérrel?

 
„A minimálbér irányelv átültetéséről és nem a jövő évi lehetséges minimálbérekről volt szó a VKF (a Vállalkozók, a Kormány és a Szakszervezetek egyeztető fóruma – a szerk.) július közepi ülésén, bár ott elhangzott egy vágy a kétszámjegyű béremelést illetően, aminek hatására a mi is a szokásosnál hamarabb mondtunk egy számot az emeléssel kapcsolatban” – mondta Zlati Róbert. Azért jöttek elő a minimálbér kapcsán a jelenleg bruttó 266 800 forintos összeg több mint 12%-os, 300 ezer forintra történő, a garantált bérminimumnál pedig 326 ezer forintról 360 ezerre történő megemelésével a 2025-ös évre, mert ezzel – az elmúlt két évvel ellentétben – nem közelítene egymáshoz nominálisan a két érték. „Könnyen lehet, hogy a kormány a 2026-os választások előtt, 2025-ben valami nagy dobbatással akar előállni és ebben a szakszervezetek talán partnerek is lehetnek, hiszen látszik az, hogy a régióhoz képest a magyar minimálbér igencsak az utolsó helyen kullo. Mára már az átlagkeresetek tekintetében Románia is megelőzte a magyar béreket – tette hozzá Székely Tamás. A VDSZ elnöke szerint a költségvetés helyzete miatt a kormány most abban érdekelt, hogy nőjenek az adó- és járulékbevételek, a minimálbéremelés ezért is jól jöhet.

Kérdéses a garantált bérminimum jövője

Több szakszervezet részéről felmerült, hogy el kellene törölni a garantált bérminimumot, és a minimálbért magasabb mértékben (326 ezer forintra) kellene emelni, de ebben nincs egyetértés köztük. A VDSZ elnöke szerint, ha a bérminimum eltűnik, akkor több szektor bajba kerülhet, hiszen sokan azon gondolkodnak majd, hogyinkább könnyebb munkát keresnek a minimálbérért, mint műszakba járjanak, szakképzett munkát végezzenek ugyanannyi pénzért. Zlati Róbert szerint bizonyos cégek esetében igaz lehet a munkavállalói oldal aggálya, hogy ezt a mértékű emelést nem tudják kigazdálkodni, ugyanakkor az elmúlt években számos hírt lehetett hallani, hogy a profit a gazdasági szektorban még ennél is jobban nőtt. Persze a kisvállalkozások körében ez talán kevésbé van így, de a statisztika szerint minden szegmensben volt növekedés. Ezen túl nagy kérdés, hogy az uniós bérelvárásokat az átlagbér és/vagy a mediánbér adott értékéhez - akár 50%-ához - kellene igazítani – teszi hozzá a szakszervezeti vezető. Szerinte nem az a kérdés, hogy reális-e az általuk szorgalmazott emelés mértéke, hanem az, hogy szükséges-e. Úgy látja, a cél elérése érdekében igen, hisz az MNB 8-9%-os jövő évi átlagbérnövekedéssel kalkulál, így a minimálbéreket ennél jobban kellene ahhoz emelni, hogy közelítsen az átlagbérekhez az uniós elvárás miatt.

Nyitókép: Pixabay