Szituációs és gyakorlati feladatok állásinterjún

A szakmai tesztek részeként néha egy-egy szituációs feladatot is kap a jelölt állásinterjún. A blogom egyik kommentfolyamában merült fel a téma, de ez kiterjedtebb téma annál, hogy egy kommentben végigbeszéljük, így íme egy teljes poszt, és köszönöm a téma felvetését. Most azokat az eseteket vesszük, amikor egy jelölt és egy vagy több interjúztató van jelen.

Adminisztrációs próbafeladatok

Ilyenkor a napi munkafolyamatból vesznek ki egy részfeladatot, és megoldatják a jelölttel. Az ilyen feladatok titka az, hogy a feladatleírásban szereplő lépéseket pontosan úgy kell megcsinálni, ahogy azt kérik. Nem kell kreatívkodni, nem javaslatokat tenni, mert most nem az a feladat. Kapkodni sem kell, ha nem időre megy, mert nem a gyorsaság a lényeg, hanem a pontosság.

Tanúja voltam régebben egy kiválasztásnak, ahol egyszerű feladatot kellett (volna) megoldani, ami majd a napi gyakorlatban is felmerül: a jelöltek kaptak néhány fénymásolt iratot, majd egy üres exceles iktatókönyvet (fejléce volt), hogy regisztrálják benne az anyagokat. Nem tudták megoldani hibátlanul. Például hiába volt külön sheet a számláknak és a leveleknek, bejövőknek és kimenőknek, ők ezt nem ismerték fel. Hiába volt a feladatleírásban, hogy írják rá az iktatószámot a dokumentumra a jobb felső sarokba, nem tették vagy máshová írták. Hiába volt kérés, hogy a gemkapcsolt anyagokat tűzzék össze tűzőgéppel, nem mindenki tette. CV-jük szerint mindegyikük többéves adminisztrációs gyakorlattal, Excel tudással rendelkezett (itt nem egymásba ágyazott függvényeket vártak), interjún is bőszen állították, hogy ők ezt tudják. Olaj a tűzre: az értékelő megbeszélésen valaki megpróbálta megmagyarázni, hogy ő máshol is egyben kezelte a bejövő számlákat a bejövő levéllel, és szerinte az úgy jó. Ilyen "jó" tulajdonság is csak így derülhet ki... Más ismerősömnél pénztárosi feladatkörnél okozott gondot a kézzel kitöltendő áfás számla és nem tudták kiszámolni az áfatartalmat még számológéppel sem. A munkáltató "gonosz" volt, papíron is össze kellett volna tudni adni 3-4 ötjegyű számot, ez sem ment mindenkinek. Mindez nem kötekedés volt, ott ez tényleg része volt a napi munkának.

Ha nem sikerül megoldani a feladatot, akkor el kell ismerni, hogy ezt nem tudod. Lehet, hogy ez nem is baj, mert például egy Word körlevelet negyedóra alatt meg lehet tanítani valakinek, ha egyébként akar tanulni. Magyarázkodni, szabadkozni hiba. "Ilyet még nem csináltam, de utána fogok olvasni" - ez a megfelelő válasz.

Szituációs játék

Ilyenekben például sales jelöltet kérnek meg, hogy adjon el valamit az interjúztatónak. A termékhez kapcsolódó sales-technikákat kell ismerni, elő kell tudni adni. Ügyfélkezelést is tesztelnek így, például reklamáló ügyfél ügyét kell megoldani, vagy egy hideghívást végigvinni scriptből, vagy anélkül. Az ilyen feladatokban az a rossz, hogy nincs felkészülési idő, azonnal kell tudni reagálni. A jó pedig az, hogy a saját szakmádhoz kapcsolódó szituációkat, az alkalmazandó módszereket előre össze tudod szedni, fel tudsz készülni.

Prezentáció

Az AC-k és feladatközpontú interjúk egyik legdurvább csapdája. A feladat úgy kezdődik általában, hogy "készítsen prezentációt, melyben bemutatja cégünket és fő termékünket" majd adnak pár támpontot és fél órát, hogy rakj össze egy 3-4-5 slide-os prezentációt. Általában "kifelejtik", hogy milyen közönség részére készüljön ez, érdemes megkérdezni. Illetve azt is, hogy hány fős közönség lenne, online prezentáció vagy személyes projektoros előadás. Csak hogy lássák, hogy tudod, mi fontos egy prezentációnál. Az időre érdemes figyelni, sokszor befejezetlen prezikkel szoktak a jelöltek szégyenkezni. Trükk: Csináld meg a címlapot, az elköszönő slide-ot, és utána töltsd ki tartalommal. Így amit nincs időd leírni, el tudod mondani, és nem látszik befejezetlennek az anyag.

Esettanulmány megoldása

Ezekkel jól fel lehet mérni, mennyire látod át a problémát, milyen megoldásokat találsz rá. Ez egyben lehet prezentációs teszt is: hogyan tudod előadni, megindokolni azt, hogy milyen módszereket, milyen stratégiákat alkalmaztál, milyen eredményt vársz a megoldásaidtól, illetve a kitűzött eredményről miért gondolod, hogy úgy kell elérni.

Értékelési szempontok

Nem mindig az a fontos, hogy helyes legyen a megoldásod, de fontos lehet, hogyan jutottál el a megoldáshoz, hogyan tálalod, ha nem tudtad megoldani a feladatot, egyáltalán a feladatot látva hogyan fogsz reagálni. Néha szándékosan megoldhatatlan a feladat, kérdés, hogyan kezeled. Felismered-e, hogy nincs megoldás, vagy nincs hozzá elég önbizalmad, hogy ezt mondd, és küzdesz. Mersz-e segítséget kérni, mersz-e kérdezni, kiegészítő információkat kérni? Elég önbizalommal állsz a feladathoz, vagy már előre szabadkozol, hogy "régen csináltam, nem tudom, menne-e, de megpróbálom". Nekiugrasz-e egyből, vagy előtte végigolvasod a feladatlapot?

Azonfelül próbálnak bizonyítékokat találni arra, amiket te állítasz magadról. Tényleg türelmes vagy? Tényleg értesz az excelhez? A vizsgált tulajdonságokat legtöbbször így csoportosítják:

Alap tulajdonságok: kommunikáció (mindennek az alapja!), kreatív gondolkodás, viselkedés váratlan helyzetekben, eszközkezelési képességek (szoftverek, irodagépek), információkezelés

Személyes és szociális tulajdonságok: Személyes hatékonyság, felelősségvállalás, felelősségérzet, együttműködési készség,

Szakmai megfelelőség: Üzleti- és szakmai megfelelőség, tudományos hozzáállás, kulturális hozzáállás

Ennek az interjútechnikának egy túlfejlett változata az Assessment Center, azaz AC, következő posztban erről írok.

Jobangel
HR Blog