Sztrájktörvény, ahogyan a bírák látják

A munkabeszüntetés jogosságának elbírálása során ők is rendszeresen szembesülnek azokkal a problémákkal, amelyek miatt időről időre felmerül a sztrájktörvény módosításának szükségessége. De, kétharmados törvényről lévén szó, nehezen remélhető a változtatás. Az is igaz, hogy a hazai bírói gyakorlat is egységesebb, egyértelműbb lehetne, ekként támogatva a munkaviszony alanyait és az érdekképviseleteket a jogszerű sztrájk alkalmazásában - mondta Kulisity Mária, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság bírája. Hozzátette: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) sztrájkra vonatkozó állásfoglalásai nagymértékben segíthetik ezt a folyamatot.

Nálunk a legtöbb gondot a még elégséges szolgáltatás megítélése okozza, pontosabban az, hogy annak hiányában is jogszerű lehet a sztrájk a Legfelsőbb Bíróság irányadó döntése értelmében. Némely törekvés szerint a törvény egyértelművé tehetné, hogy jogellenes a munkabeszüntetés, ha nincs megállapodás a még elégséges szolgáltatásban. Mások úgy vélik, hogy a megkívánt szolgáltatást nem közvetlenül a sztrájkot megelőzően, az egyeztetések során kellene rögzíteni, hanem jóval korábban.

Kulisity Mária utalt arra, hogy Nyugat-Európában rendszerint a munkaadók és a munkáltatók közötti időben született megállapodások, kollektív szerződések írják elő az elégséges szolgáltatás mibenlétét, valamint eleve rendeznek több, a sztrájkkal öszszefüggő kérdést, így például azt, mikor kell meghirdetni a munkabeszüntetést. Ezek kötik a feleket, és tartalmukat vita esetén a bíróságok is figyelembe veszik.

Magyarországon sokszor a sztrájkfelhívás sem egyértelmű, nem tudni, mit is céloz. Kérdéses, hogy a munkavállalók megmozdulásai csak az adott munkáltatót érinthetik, vagy beférnek-e azokba általános szociális és gazdasági követelések is. Nem tisztázott, már a sztrájk kilátásba helyezésével kérhető-e jogszerűségének vagy jogellenességének megállapítása.

Világgazdaság