Tízből nyolc diákmunkást a fizetés motivál

A nappali képzésben résztvevő és munkaerőpiacon is megjelenő diákok több mint fele (52 százalék) az iskolaszövetkezetek közreműködésével jut álláslehetőségekhez, közel egynegyedük (22 százalék) közvetlenül kerül kapcsolatba a munkáltatóval, illetve minden tizedik tanuló gyakornokként dolgozik az adott munkahelyen – derült ki a Pannon-Work Zrt. 100 fős mintán elvégzett nem reprezentatív kutatásból. A felmérésből többek között képet kaphatunk a munkát vállaló diákok motivációs hátteréről, az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatos attitűdjeikről is.

A pénzkereset és egyéb motivációk

A munkát vállaló diákok döntő többségének – 84 százalék – legfontosabb motivációját a jövedelemszerzés jelenti. A pénzkereseti lehetőség kiemelt szerepét mutatja az is, hogy ennek hiányában minden harmadik diák kénytelen lenne felfüggeszteni a tanulmányait. Ugyanakkor a kutatás az anyagi biztonság megteremtése mellett más hajtóerőket is beazonosított. A felmérésében résztvevő és a munkaerőpiacon megjelenő diákok kétharmada számára lényeges tényezőt jelent az általános és a több munkaterületen is való tapasztalatszerzés, illetve az ezeknek a tapasztalatoknak az önéletrajzban való megjelenítése is. A válaszadók 56 százaléka tanulmányok végeztével szívesen folytatná a karrierjét annál a foglalkoztatónál, ahol diákként szakmai tapasztalatokra tettek szert, ami gyógyírt jelenthet a foglalkoztatók szakemberhiányára is. Hasonló arányban vannak azok is, akik számára a munka szeretete jelenti a legfontosabb motivációt a munkaerőpiacra való kilépés során.

A kutatás kitért a diákok munkájukkal és a munkakörülményeikkel való elégedettségére is. Döntő többségük – 89 százalék – alapvetően elégedettségét fejezte ki az aktuális munkakörülményeikkel kapcsolatban, közel kétharmaduk tartotta izgalmasnak az általa végzett feladatokat, míg a szakmai fejlődés lehetőségével kapcsolatban 62 százalékuk fejezte ki pozitív véleményét. Ugyanakkor a fizetésekkel való elégedetlenség mértéke igencsak nagy arányú: a válaszadók 40 százaléka értékelte negatívan a jövedelemmel kapcsolatos helyzetet.

Mérlegen az iskolaszövetkezetek megítélése

Az iskolaszövetkezetek jelentős szereppel bírnak a diákok munkaerőpiaci elhelyezkedésében, és ezzel a tanulók is tisztában vannak. A felmérésben résztvevő tanulók közel 100 százaléka hallott már az iskolaszövetkezetek által biztosított lehetőségekről, több mint kétharmaduk vállalt már ebben a formában munkát, és 52 százalékuk jelenleg is ebben a konstrukcióban dolgozik. A kutatás rávilágít arra, hogy a diákok körében az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás domináns szerepet tölt be.

Az iskolaszövetkezetek megítélése is magas értékkel bír: a megkérdezettek 89 százaléka tudott pozitívumot, míg kétharmaduk valamilyen negatív tényezőt megnevezni. Utóbbi kapcsán a legnagyobb arányban a fizetésekkel kapcsolatban (38 százalék) fogalmaztak meg kritikát, emellett a közvetítői díj mértékének aránytalanságát, az iskolaszövetkezetek ügyintézéssel kapcsolatos munkáját, valamint a munkakínálat szűkösségét jelölték meg, mint e foglalkoztatási forma hátrányát. Ugyanakkor az iskolaszövetkezetekkel való együttműködés előnyeként 44 százalékos arányban említették, hogy a kooperáció leveszi vállukról az álláskeresés és az adminisztratív feladatok terhét, illetve könnyebben jutnak fix munkalehetőséghez. További pozitívumként említik a szélesebb álláskínálatot, a jogilag biztonságos munkalehetőséget, a rugalmasságot és a kiszámítható jövedelmet.

Egyensúly a tanulás és a munka között

A felmérés arra is rávilágít, hogy a válaszadó diákok számára az iskolaszövetkezetekkel való munkaerőpiaci együttműködés nem bír jelentős előnnyel az új tapasztalatok megszerzése, a személyes szakmai fejlődés és a későbbi karrierépítés kapcsán (3 százalék), viszont a tanulmányokkal kapcsolatos kötelezettségek ellátása és a munkavégzés összeegyeztethetőségének nehézségét a megkérdezettek mindössze 1 százaléka említette, vagyis az egyensúly megteremtése ebben a foglalkoztatási formában szinte semmilyen akadályba nem ütközik. Az adatok alapján az látszik, hogy az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás, illetve a szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezetek fogadtatása egyértelműen pozitív.