Szilágyi Katalin
Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 9 éve

Több gyerek születik-e a családi adózástól?

images

NEXONtime munkaidő-menedzsment rendszer

Az egyetlen valóban integrált rendszer Magyarországon: teljes körű megoldás a munkaidő-tervezéstől a bérszámfejtésig. Mérhetővé teszi a munkavállalók teljesítményét, kiszűri az erőforrás-gazdálkodási problémákat, így csökkenthetővé válnak a túlóraköltségek. biztonságos, elegáns beléptető rendszer dolgozói és vezetői önkiszolgáló felületek rugalmas beosztás-tervezés munkaidő-keretes foglalkoztatás támogatása


További információ

A gyermekvállalás, családalapítás kérdése az utóbbi években gazdasági kérdés lett, hiszen ha kevesebb gyerek születik, kevesebben lesznek a munkaerőpiacon is, és megoldatlan marad a jövő nyugdíjasainak problémája. Nem szerencsés ugyanakkor csupán a gazdasági érdekek miatt ráerőltetni a nőkre, hogy szüljenek, ha nem akarnak, ezt ugyanis mindenkinek belülről kell éreznie, akarnia. Az elmúlt tíz év tendenciái pedig azt mutatják, hogy hazánkban is kevesebben döntenek a családalapítás mellett. A Népességtudományi Intézet legfrissebb kutatása szerint egyre többen tartják a karriert legalább annyira fontosnak, mint a családot, sőt, a nők és a férfiak közel fele mondja azt, hogy a család nem fontosabb, mint a munka.

Mi az oka az értékrendváltozásnak?

Egyes nézetek szerint a kialakult helyzetért okolható a megváltozott munkakultúra, amelyben erős a teljesítménykényszer, a munkahelyeken elvárják az állandó elérhetőséget, erősödnek a munkahelyi közösségek és a bizonytalan gazdasági környezet is hozzájárul, hogy egyre több időt töltünk a munkahelyünkön. A másik fontos tényező, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti világhoz képest a mai fogyasztói társadalom átírja szokásainkat, hiszen sokkal több lehetőségünk van mindenre: a karrierépítésre, a szórakozásra, a párcserére. Ha valami nem tetszik, akkor váltunk, több mindent kipróbálunk, és mivel választhatunk, már nem ragaszkodunk annyira a kötöttségekhez. Például a házassághoz vagy a családhoz.

A tudatos gyermektelenség Nyugat-Európában egyre inkább terjed, a magyar fiataloknak csupán 3-4 százaléka dönt ezen életforma mellett. Ők azzal érvelnek, hogy gyermek nélkül is teljesnek érzik az életüket, és inkább képzik magukat, utazgatnak, a hobbijaiknak élnek. Valószínűsíthetően az ő gondolkodásuk, szemléletmódjuk nem fog megváltozni semmilyen kormányzati intézkedés miatt, hiszen ők nem azért nem vállalnak gyereket, mert nincs rá módjuk, hanem mert így akarják.

Sokkal magasabb azonban hazánkban azoknak az aránya, (a fiataloknak a 70 százaléka) akik szerint nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyereke, ugyanakkor az is tény, hogy miközben a régióban a magyarok szeretnék a legtöbb gyereket, itt születik meg a legkevesebb kívánt, tervezett gyermek. Az ő helyzetük jelentősen javulhat a kormány által bevezetett programoknak köszönhetően, de ahhoz, hogy valóban több gyermek szülessen, más intézkedésekre is szükség lesz - vélekednek a portálunk által megkérdezett szakemberek, akiket arról kérdeztünk, mennyire befolyásolják majd a gyermekvállalást a gazdasági intézkedések.

A magasabb iskolai végzettségűeknek segít a családi adózás

Magyarországon az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szülők nem tudják összehangolni a munkahelyi tevékenységeiket a magánéletükkel, a gazdasági helyzet miatt a nőknek is teljes állásban kell dolgozniuk, miközben a bölcsődei, óvodai ellátás nem elegendő. Az atipikus foglalkoztatási formák nálunk messze
a legalacsonyabb arányúak Európában, pedig a rugalmas munkaidő és a távmunka a dolgozók számára nem járna alacsonyabb fizetéssel, csak a munkáltatók nem érdekeltek eléggé ezek alkalmazásában.

A családpolitikai intézkedések ezért elsősorban a foglalkoztatást célozzák: a nők ismét három évig lehetnek gyesen, járulékkedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek részmunkaidős állásban foglalkoztatják a kisgyerekes anyukákat, a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba mehetnek, amivel talán több nagymama tud besegíteni az unokák nevelésébe. Mindemellett januártól lehet élni a családi adókedvezmény lehetőségével is.

Dr. Kopp Mária, egyetemi tanár, a SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgató-helyettese, a Népesedési Kerekasztal fő szervezője pozitívan értékeli ezeket az intézkedéseket. Mint portálunknak elmondta: a családi adózással az egyik legsúlyosabb negatív diszkriminációt szűnteti meg a kormány. - Több vizsgálat bizonyítja, hogy a mai magyar társadalomban súlyos negatív diszkriminációt szenvednek el a gyermeket vállaló magasabb végzettségű nők. A nagylelkű magyar gyermektámogatási rendszer az alacsonyabb iskolai végzettségű nők esetében jelentős hozzájárulás, hiszen a nem egészen 30 ezer forint GYES az ő számukra már komoly összegnek számít. Ugyanakkor ez az összeg egy banki alkalmazott, egy bírónő számára kifejezetten megalázó, ha saját helyzetét gyermektelen kortársaihoz hasonlítja. Országos reprezentatív vizsgálataink bizonyították, az érettségizett vagy magasabb végzettségű nők és férfiak esetében a legnagyobb a különbség a tervezett és a valóban megszülető gyermekek száma között. Így ez az intézkedés elsősorban a magasabb végzettségű családokban segíti a tervezett harmadik gyermekek világrahozatalát, de remélhetőleg a második gyermek vállalását is - fogalmazott a professzor asszony.

Örvendetesnek tartja azt is, hogy a családi napközik létrehozásának szabályai egyszerűsödtek, és, hogy az Új Széchenyi Terv komoly forrásokat fordít arra, hogy TÁMOP pályázati forrásból lehetővé váljon a kisgyermek ellátási szolgáltatások létrehozásának és a helyi kezdeményezéseknek a támogatása, amelyben nagy szerepe van a Népesedési Kerekasztal munkásságának is.

Dr. Kopp Mária úgy látja, a magasabb iskolázottsági rétegekben az atipikus foglalkoztatási formák kialakítása a legfontosabb intézkedés a gyermekvállalás támogatására. - Jövőre a "Családbarát munkahely, önkormányzat, felsőoktatási intézmény" pályázathoz már komoly összegeket rendel a kormány és jelentős előnyt jelent majd a pályázatok elbírálásánál. Remélhetőleg ez változtatni fog a munkáltatók jelenlegi szemléletén - bizakodott.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium május 15-én hirdeti ki a családbarát önkormányzat, felsőoktatás, munkahely pályázatot, amely ösztönzést jelent majd az intézmények, vállalatok számára.


Több közösségi szolgáltatásra lenne szükség

Herczog Mária szociológus úgy véli, fontos lenne azzal is foglalkozni, hogy megváltozott a gyerekvállalás és nevelés helye, szerepe, módja a családok, szülők életében. - Egyfelől felértékelődtek a gyerekek, másrészt a szülők nagyon magukra maradtak a korábbi évszázadokhoz képest, hiszen nem számíthatnak a kiterjedt család, közösség segítségére, ugyanakkor megnőttek az elvárások velük szemben a gondozás, nevelés minőségét, mennyiségét tekintve. A szülők nem kapnak felkészítést és segítséget a neveléshez, és itt nem anyagi segítségre gondolok, hanem ismeretekre, készségekre, szolgáltatásokra - hangsúlyozta, hozzátéve: más keretbe kellene helyezni a családdal kapcsolatos gondolkodást, ha azt szeretnénk, hogy több gyerek szülessen.

Szerinte a kormány intézkedései sokkal kevésbé befolyásolják a gyermekvállalási hajlandóságot, mint a közösségi megközelítés, például a szülői, társadalmi felelősség, kötelezettségvállalás arányainak és módjának változása, gyerekbarát környezet, terek kialakítása. - Sokkal többet lehetne elérni, ha növelnénk az apák szerepét, részvételét a gyereknevelésben, az otthoni tevékenységekben, és több lenne a közösségi szolgáltatás, például fejlődne a gyerekek napközbeni, hétvégi, szünidei ellátása, lennének szülő-gyerek klubok, játszóházak. Emellett lehetőséget kellene biztosítani életciklusonként a választásra az otthonmaradás és munka különböző formái között. Sokat számítana az el- és befogadó attitűd a sokféle életforma és életmód tekintetében, és ha mindenkinek lenne lehetősége az önértékelés, önismeret, erőszakmentes kommunikáció, konfliktuskezelés, időmenedzselés megtanulására. A biztonságos és hosszú távon kiszámítható szakpolitikák, a sokféle, rugalmas és elérhető szolgáltatás, a szabad választás lehetősége, az életciklusok szerinti gondolkodás az igazán fontos - fogalmazott Herczog Mária.

Mintaként Svédországot említette, ahol magas a női munkaerő-piaci aktivitás, mivel jó és rugalmas a napközbeni ellátás, az egyenrangú jogokon alapuló családi életnek nagy a közösségi támogatása. Ugyanakkor a részmunkaidővel kapcsolatosan megjegyezte, hogy azokban az országokban is sok az ellenérv ezzel szemben, ahol elterjedt. Példaként említette, hogy ugyanannyit kell utazni, öltözni, mint egy teljes állás esetében, miközben sokkal kevesebb a bér, a munkaadó 4-6 óra alatt akarja elvégeztetni a 8 órányi munkát, emellett a nők nyugdíja sokkal alacsonyabb lesz és a kiszolgáltatottságuk is nő.

Mint mondta, ha sok gyereket akarunk, akkor a közösségnek felelősséget és terheket kell ezért vállalnia, és nem tekintheti ezt kizárólag a családok feladatának. - Az érzelmi biztonságot akkor tudják nyújtani a szülők, ha értik ennek jelentőségét, ismerik a módját, technikáját, ismerik a gyerekek fejlődési szükségleteit. A magas színvonalú, sokoldalú, rugalmas szolgáltatások pedig mindenkinek segítenek, de kiemelten segítik azokat a gyerekeket, akik egyébként hátrányokkal indulnának - mutatott rá a szociológus.

Segítenék a korai gyermekvállalást

A Népesedési Kerekasztal annak az ösztönzésére is kidolgozott több javaslatot, hogy a főiskolára, egyetemre járó nők már a tanulmányaik alatt vállaljanak gyereket. Dr. Kopp Mária e javaslatok között említette, hogy a meglévő kollégiumokban kisebb családi lakásokat lehetne kialakítani, emellett rendeznék a PHD hallgatók helyzetét, mivel jelenleg nem kapnak rendszeres gyermekgondozási támogatást, ha gyermekük születik.

Javasolják azt is, hogy a felsőoktatási intézmények tartsanak fenn óvodát, bölcsődét és ehhez az állam biztosítson megfelelő forrásokat. A professzor asszony szerint több egymáshoz közeli felsőoktatási intézmény is összefoghatna, hogy közös óvodát és bölcsődét üzemeltessenek. - Vannak egyetemek, ahol már nagyon jó a helyzet, össze kell gyűjteni a "jó gyakorlatokat". Debrecenben az egyetemen a dolgozók szülei részére szeretetotthon épül. A mai körülmények között, amikor nem él együtt több generáció, esetenként fizikailag megoldhatatlan, hogy ellássák az időseket. Ez is része a családbarát felsőoktatásnak - jegyezte meg Dr. Kopp Mária.

Emellett szeretnék elérni, hogy a kisgyermekesek, várandósok előbb jelentkezhessenek fel a kurzusokra, vizsgaalkalmakra, illetve több halasztási lehetőség, több vizsgaalkalom álljon rendelkezésre számukra. Javasolják azt is, hogy családos diákok esetében hozzanak létre egy őket támogató plusz ösztöndíjat vagy támogatást, például: gyermeknevelési támogatást, illetve fontos lenne párkapcsolati, válságterhességi tanácsadás működtetése az intézményekben. - Bár néhány felsőoktatási intézményben már működik ilyen, örvendetes volna, ha általánosan elterjedne, mivel a korai gyermekvállalás alapja csak a tartós párkapcsolat lehet. Így javasoljuk, hogy a felvételi tájékoztatókban szerepeljenek a felsőoktatási intézmény családbarát lehetőségei, hogy ne tekintsék a hallgatók lehetetlennek a gyermekvállalást - mondta Dr. Kopp Mária.

Mi lesz a kényszer szinglikkel?

A párválasztási szokások megváltozása ugyancsak közrejátszik abban, hogy kevesebb gyermek születik, hiszen az élettársi kapcsolatok bizonytalanabbak, mint egy házasság, és sokan egyedül élnek, mert nem találnak társat. Herczog Mária szerint tudomásul kellene venni, hogy nem garantált az állandóság. - Sokkal több közösségi támogatásra lenne szükség, hogy ne érezzék magukat egyedül, elszigetelve azok, akiknek nincs nagyobb családjuk, partnerük. Másrészt a kommunikációt, önismeretet, kapcsolati kultúrát, konfliktuskezelést egészen kicsi kortól tanítani kellene, akkor jelentősen csökkennének a pártalálási gondok - vélekedett. Hasonlóan látja Dr. Kopp Mária is, szerinte érdemes lenne már óvodás kortól bevezetni a "társkapcsolati készségfejlesztést".

Így maradhatunk családbarát nemzet

Azért, hogy a család szerepe ismét felértékelődjön a munkával szemben, a társadalomnak is tennie kell. Herczog Mária szerint abban, hogy családbarát nemzet maradjunk, az igazi áttörést csak az hozhatja meg, ha nem felületesen és bírálva beszélünk ezekről a kérdésekről - nem ítéljük el és tartjuk önzőnek azokat, akik nem akarnak gyermeket, akiknek pedig családjuk van, nem hagyjuk őket magukra, mondván ez az ő felelősségük -, hanem az emberek ténylegesen megértik a kutatások, elemzések és tapasztaltok alapján, hogy miért alakult ki a mai helyzet, és min múlik, hogy másképpen legyen.
Follow hrportal_hu on Twitter