Sok vezetőt hozhat nehéz helyzetbe az új bevándorlási törvény

A 2023. decemberében kihirdetett új bevándorlási törvény gyökerestül átalakította a bevándorlási szabályokat Magyarországon. A szabályozás már január 1-től hatályba lépett, így a vártnál gyorsabb alkalmazkodást igényelt az érintettektől. A változásokon felül 2024. január-február között felfüggesztettek minden tartózkodási engedélyt érintő eljárást, ami további adminisztrációs akadályokat és megoldandó kérdéseket jelent a külföldieket foglalkoztatók számára.

Dancsa-Nábráczky Réka, a BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint az új jogszabály kihívást jelenthet azoknak, akik meghatározott felső vagy szakirányú képesítés nélkül nem a jellemzően vendégmunkások által betöltött, hanem magasabb pozíciót kívánnak betölteni. A korábban hatályos törvény alapján függetlenül a végzettség szintjétől lehetett munkavállalási célú tartózkodási engedélyt igényelni vezetői pozíciókra, ha a kérelmező egyébként rendelkezett az adott pozícióhoz szükséges ismeretekkel, gyakorlattal. Az új törvény egyik legjelentősebb változása, hogy különbséget tesz magas beosztásúak esetében a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők és azzal nem rendelkezők foglalkoztatása között, és utóbbiakat egy kategóriába helyezi a vendégmunkásokkal.

Az új törvény eredményeként sok olyan munkavállaló, aki képességei, ismeretei és gyakorlati tapasztalatai alapján megfelel ugyan az adott magas beosztáshoz szükséges munkapiaci elvárásoknak, felsőfokú szakirányú végzettséget igazoló „papír” (például diploma, oklevél, tanúsítvány) nélkül egy megítélés alá kerül a vendégmunkásokkal. Ez pedig számos hátránnyal jár: egyes pozíciókat egyáltalán nem tölthet be, nem jogosult huzamos tartózkodásra jogosító engedélyt (korábban letelepedési engedély) igényelni, családtagjai nem jogosultak az egyszerűbb eljárást jelentő családegyesítési engedélyt kérni (vagyis a család együttes relokációja kétségessé válik). Engedélyük emellett legfeljebb 3 évre szólhat (szemben a szakirányú végzettségűek maximum 3 évre szóló engedélyével, amely további 3 évekre meghosszabbítható), valamint az ebbe a kategóriába eső évente kiadható engedélyek száma is korlátozott.

A szakértő szerint ezeket az eseteket egyedi jogi megoldásokkal lehet kezelni: a jogi tanácsadóknak több szempont (bevándorlási, munkajogi, adózási kérdések) egyidejű figyelembevételével kell megtalálni a legkedvezőbb tartózkodási engedélyfajtát, amellett, hogy végigvezeti a vállalatot az engedély-kérelmezés szerteágazó folyamatán. Tapasztalataik alapján a nagyvállalatok számára kiemelten fontos, hogy a jogszabályi változások és az eljárási újdonságok ellenére továbbra is gördülékeny legyen a magas beosztású munkavállalók Magyarországra helyezése. A jogszabályváltozás ugyanakkor a kérelmezőkre és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságra (OIF) is jelentős terhet helyez, így a korábban kialakult eljárási gyakorlat jelentős változására lehet számítani.

A probléma bemutatása egy konkrét eset segítségével

Egy harmadik országbeli állampolgár vonatkozó iskolai végzettség és papír nélkül, önmagát képezve magas szintű IT-tudással rendelkezik. A megfelelő szakmai tapasztalat miatt egy magyar cég IT-területen magas pozícióban alkalmazza jelenleg a munkavállalót munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. Az új törvény hatálya alatt a munkavállaló ún. foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyt kaphat, mellyel jogi szempontból a vendégmunkásokkal egy megítélés alá esik. Így az új törvény hatálya alatt a munkáltató a hátrányosabb foglalkoztatási feltételek miatt (tehát például, hogy az adott személy legfeljebb 3 évig töltheti be a pozíciót, ezután újabb foglalkoztatási célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet kell benyújtania) nem biztos, hogy az adott munkavállaló alkalmazása mellett döntött volna, valamint az adott munkavállaló számára sem feltétlenül vonzó egy olyan ajánlat, ahol a magyarországi huzamos tartózkodás és a családtagok csatlakozása nem biztosított.