Tovább nőnek a terhek? - a munkahelyi stressz fokozódása várható

A foglalkoztatás biztonságára és az egészségre vonatkozó második pán-európai közvélemény-kutatás következtetése szerint az európai munkavállalók túlnyomó többségét foglalkoztatja a munkával kapcsolatos stressz. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) megbízásából az Ipsos MORI által készített felmérésben 36 európai ország 35 000 lakosa vett részt. A kutatás olyan aktuális munkahelyi problémákat vizsgált, mint a munkával kapcsolatos stressz, illetve a munkahelyi biztonságnak és egészségvédelemnek a gazdasági versenyképesség terén betöltött jelentősége.

Tíz európai munkavállaló közül nyolc úgy véli, hogy a munkahelyi stresszben szenvedők száma az elkövetkező öt évben növekedni fog (80 százalék), többségük (52 százalék) szerint nagy mértékű növekedés várható. Ez megfelel az EU-OSHA új és újonnan felmerülő munkahelyi kockázatokról szóló ESENER-felmérésben közzétett eredményeinek, amely szerint a vezetők 79 százaléka szerint a stressz problémát jelent a vállalatukon belül. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok számára a munkahelyi stressz a munkahelyi balesetekkel azonos jelentőséggel bír.

Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka azt várja, hogy az elkövetkezendő öt évben növekedni fog a munkahelyi stresszben szenvedő emberek száma, többségük (43 százalék) nagymértékű növekedést vár, és mindössze 14 százalék gondolja úgy, hogy ez a szám csökkenni fog.

A munkával kapcsolatos stressz jelenti az egyik legnagyobb egészségügyi és biztonsági kihívást Európában, amely hatalmas költségeket von maga után mind az emberi kimerültség, mind pedig a gazdasági teljesítmény tekintetében. A közvélemény-kutatás további megállapítása szerint az európaiak és a magyarok nagy többsége (86 százalék, illetve 77 százalék) egyet ért azzal, hogy egy ország gazdasági versenyképessége szempontjából fontos a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok betartása. A foglalkoztatásban álló és a nem dolgozó személyek véleménye hasonló (86, illetve 85 százalékuk egyetért a kijelentéssel).

"A pénzügyi válság és a munka változó világa egyre jobban megterheli a munkavállalókat, ezért nem meglepő, hogy a munkahelyi stressz komolyan foglalkoztatja az embereket -–- mondja Dr. Christa Sedlatschek, az EU-OSHA igazgatója. -–Kortól, nemtől és a szervezet méretétől függetlenül az emberek túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a munkahelyi stressz fokozódni fog. Mindazonáltal érdekes különbségek figyelhetők meg az egyes országok között a tekintetben, hogy kik szerint fog "nagy mértékben növekedni" a munkahelyi stressz szintje: a norvégok aggódnak például a legkevésbé (16 százalék), míg a fokozódó stressz a görögöket aggasztja leginkább (83 százalékuk szerint az "nagy mértékben növekedni fog"). A pszichoszociális kockázatok csökkentése az EU-OSHA munkájának egyik központi célkitűzése, amellyel Európa-szerte javítani kívánja a munkavállalók életét."

Végül, az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évében a közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európai lakosság 87 százaléka szerint a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlatok fontosak annak elősegítéséhez, hogy az emberek nyugdíjba vonulás előtt hosszabb ideig dolgozhassanak. Magyarországon ez a szám némileg alacsonyabb, 74 százalék. Egy közelmúltbeli Eurobarométer-felmérés szerint számos európai kész az aktív időskorra, azonban jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségügyi körülményeik nem minden esetben teszik lehetővé számukra, hogy idősebb korukig dolgozzanak.

Noha a nyugdíjkorhatár Európában jellemzően 65 év, az Eurostat adatai szerint 2009-ben a foglalkoztatásból nyugállományba lépők átlagéletkora 61,5 év volt. Az Eurobarométer-felmérésben tízből négy (42 százalék) európai gondolta úgy, hogy legalább 65 éves koráig képes lesz folytatni jelenlegi munkáját, míg 17 százalékuk arra számít, hogy erre legfeljebb 59 éves koráig lesz képes. Az EU-OSHA tevékenyen részt vesz az aktív idősödés 2012-es európai évének népszerűsítésében, hogy megerősítse a helyes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat iránti igényt a munkával töltött életévek valamennyi szakaszában.