Megjelent: 4 éve

Trendek a cafeteriaban 2017-ben - országos felmérés

A juttatásokat terhelő közterhek általában csökkentek, viszont az Erzsébet utalvány és több más népszerű juttatási elem kikerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások csoportjából. Nem csökkent jelentősen cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés - írta közleményében a felmérés elkészítésében részt vevő Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK.

images

images

A juttatásokat terhelő közterhek általában csökkentek, viszont az Erzsébet utalvány és több más népszerű juttatási elem kikerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások csoportjából. Nem csökkent jelentősen cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.

Balázs Helga kutató szerint a 2017-es EHO adókulcs mérséklődése (27%-ről 22%-ra) újabb pozitív hatást gyakorol a béren kívüli juttatások számára, ezek alapján 1,18 az szorzóval kell számolnia a szervezeteknek SZJA és EHO fizetésekor. Ezzel várhatóan egyes vállalatok/szervezetek, akár magasabb éves nettó keretösszeget is biztosíthatnak dolgozóik számára, hiszen kevesebb adó terheli a juttatásokat.

„Továbbá bevezetésre került az éves szinten nyújtható 100 000 Ft kedvezményes béren kívüli juttatás, kárpótlásul, hogy az Erzsébet-utalvány kikerült (34,22% helyett 43,66% az adókötelezettség) a kedvezményes adózásúak köréből”. Így ha egy szervezet úgy dönt, hogy készpénzes lehetőséget is bele teszi a választható juttatásai közé, a dolgozó akár úgy is határozhat, hogy havi szinten kap egy kis pluszjuttatást, amit maga dönt el, hogy mire akarja félre tenni, így utalhatja pluszban a lakáskasszába vagy akár az önkéntes egészségpénztárát gyarapíthatja vele.

Batu Edit kutató elmondta, hogy a korábbi években adható cafeteriaelemek közül idén már csak a Széchenyi Pihenő Kártya adható béren kívüli juttatásként az Szja tv. 71.§-a alapján. A készpénz több szempontból előnyt élvezhet a többi kínálati lehetőséggel szemben, ráadásul az adminisztrálása is egyszerűbb. Az elvégzett kutatás eredményei alapján azonban - kedvező mértékű adózása ellenére - a válaszadó munkáltatók által nyújtott juttatások között nem szerepel dobogós helyen, csak a 7. legnépszerűbb kínálati elem.

Buzási Noémi kutató szerint: a 2017 évi felmérés eredménye alátámasztja, hogy az elmúlt évek során egyre kevesebb szervezet vezetett be cafeteriarendszert. A tavalyi évben már csupán a vizsgált 442 szervezet 2%-a. Az idei felmérés szerint az 1000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkező intézmények megközelítőleg 46,5 %-a vett igénybe külső szakértői segítséget a cafeteriarendszer bevezetéséhez és működtetéséhez. Ez a százalékos arány a mikro-, kis-és középvállalkozások esetében jelenősen kevesebb.

Az adminisztrációs terheket a szervezetek zömmel (87,3%) magukra vállalják, nem szervezik ki. Az adminisztráció eszközének a válaszadók nagy része a táblázatkezelő eszközöket, valamint a bérszámfejtő programot jelölte meg, míg a fennmaradó hányad jelentősebb részét a papíralapú dokumentáció teszi ki. A külső és belső szoftvereket használó intézmények aránya igen csekély.

Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője szerint a dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteriaösszegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteriakeret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (10 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2017-ben a tavalyi értéket közel 4 százalékkal meghaladóan 327 000 forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be.

Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén éves szinten 274 000 Ft értékű nettó juttatásnak felel meg - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

A 2017-es újdonságokkal kapcsolatos kutatások alapján vizsgálták a mobilitási célú lakhatási támogatást, és a válaszadók 66%-ánál nincs lehetőség ezt a juttatást választani, viszont több mint az egy negyede (28%) tervezi ezt. Egy fiatalokat csábítani vágyó szervezet számára akár vonzerőt is jelenthet, nem beszélve arról, hogy ez a béren kívüli juttatás az adómentes csoportba tartozik.

A megkérdezettek 40%-a tervezi, vagy már felkínálja juttatási lehetőségként a munkavállalói számára az óvodai és bölcsődei szolgáltatást. Viszont több mint a fele (52%) nem veszi fel ezt a szolgáltatást a juttatási rendszerébe.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint - bár jelentősen nőtt a válaszadó cégek száma - a tudatosság szintje nem változott az elmúlt évekhez képest. A cégek 78%-a van tisztában azzal, hogy mennyi a cafeteriajuttatás teljes költsége, ugyanakkor csökken azon társaságok száma, amelyek mérik az általuk nyújtott cafeteriaszolgáltatással való elégedettség mértékét. Ez csak a cégek közel egyharmadára jellemző. Javuló tendenciát mutat, hogy egyre többen értékelik, hogy kitűzött céljaikhoz képest a jelenlegi cafeteriarendszer mennyire váltotta be az eredeti elképzeléseket. Egyre kevesebben látják, hogy a cafeteriarendszer működtetéshez nyújtott többletmunka miatt kedvezőbb a HR szakterület megítélése az adott vállalatnál.


A válaszadók 41%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik



A kutatásban részt vevő 446 cég és intézmény több mint fele a szolgáltatások, 27 százalékuk az ipar területén működik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár kiemelte, hogy a tavalyi évhez képest 31%-kal nőtt a kutatásban résztvevő szervezetek száma. A válaszadók nagy többsége (82%) a versenyszférában, 13%-a a közszférában és a maradék 5%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik. Az idei felmérésben a válaszadók közel 70%-a hazai tulajdonú szervezet, míg egyharmaduk részben vagy teljesen külföldi tulajdonú.

Mázásné Dinnyés Hajnalka kutató ismertette, hogy a felmérésben döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók 75%-át teszik át. A vizsgált szervezetek egynegyede viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható. 50 millió Ft alatti éves árbevétellel a válaszadók 23%-a, 50-500 millió Ft közötti éves árbevétellel a válaszadók 22%-a rendelkezik. A válaszadók 55%-ának 500 millió Ft fölötti az árbevétele. A felmérésben résztvevők közel 41%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik.

A felmérés a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készült el.
  • 2021.05.12SAP Human Experience Summit Miért fontos, hogy a vállalatok a munkavállalókat helyezzék tevékenységük középpontjába? Hogyan növelhető a kollégák hatékonysága és elkötelezettsége egy világméretű járvány idején? Ezekre a kérdésekre is választ ad az SAP Human Experience Summit. A közép-kelet-európai régió HR-eseinek szóló rendezvény interaktív virtuális élményt kínál független és SAP szakértők előadásaival, valamint vállalatok vezetőinek kerekasztal-beszélgetéseivel. A konferencia ingyenes, csupán regisztálni kell. Csatlakozik? Részletek Jegyek
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Lejáró SZÉP Kártya egyenlegek - mi lesz velük?

Az elmúlt hetekben, hónapokban több kártyabirtokosnak is okozhatott fejtörést a Széchenyi Pihenő Kártyán lévő egyenlegek... Teljes cikk

Koronavírus ide vagy oda, rekordot döntött a SZÉP-kártya

A munkáltatókat a járvány a juttatási rendszerek átgondolására késztette. Sok helyen megszorításokra volt szükség, míg máshol az igényeket... Teljes cikk

Ezek a juttatások járnak a március 8-tól otthon maradóknak

Alapesetben sem a március 8-tól két hétre bezáró üzletek dolgozóinak, sem a gyermekeikkel otthon maradóknak nem jár munkabér. Más a helyzet, ha a... Teljes cikk