Trendek a cafeteriaban 2017-ben - országos felmérés

A juttatásokat terhelő közterhek általában csökkentek, viszont az Erzsébet utalvány és több más népszerű juttatási elem kikerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások csoportjából. Nem csökkent jelentősen cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés.

Balázs Helga kutató szerint a 2017-es EHO adókulcs mérséklődése (27%-ről 22%-ra) újabb pozitív hatást gyakorol a béren kívüli juttatások számára, ezek alapján 1,18 az szorzóval kell számolnia a szervezeteknek SZJA és EHO fizetésekor. Ezzel várhatóan egyes vállalatok/szervezetek, akár magasabb éves nettó keretösszeget is biztosíthatnak dolgozóik számára, hiszen kevesebb adó terheli a juttatásokat.

„Továbbá bevezetésre került az éves szinten nyújtható 100 000 Ft kedvezményes béren kívüli juttatás, kárpótlásul, hogy az Erzsébet-utalvány kikerült (34,22% helyett 43,66% az adókötelezettség) a kedvezményes adózásúak köréből”. Így ha egy szervezet úgy dönt, hogy készpénzes lehetőséget is bele teszi a választható juttatásai közé, a dolgozó akár úgy is határozhat, hogy havi szinten kap egy kis pluszjuttatást, amit maga dönt el, hogy mire akarja félre tenni, így utalhatja pluszban a lakáskasszába vagy akár az önkéntes egészségpénztárát gyarapíthatja vele.

Batu Edit kutató elmondta, hogy a korábbi években adható cafeteriaelemek közül idén már csak a Széchenyi Pihenő Kártya adható béren kívüli juttatásként az Szja tv. 71.§-a alapján. A készpénz több szempontból előnyt élvezhet a többi kínálati lehetőséggel szemben, ráadásul az adminisztrálása is egyszerűbb. Az elvégzett kutatás eredményei alapján azonban - kedvező mértékű adózása ellenére - a válaszadó munkáltatók által nyújtott juttatások között nem szerepel dobogós helyen, csak a 7. legnépszerűbb kínálati elem.

Buzási Noémi kutató szerint: a 2017 évi felmérés eredménye alátámasztja, hogy az elmúlt évek során egyre kevesebb szervezet vezetett be cafeteriarendszert. A tavalyi évben már csupán a vizsgált 442 szervezet 2%-a. Az idei felmérés szerint az 1000 főt meghaladó foglalkoztatotti létszámmal rendelkező intézmények megközelítőleg 46,5 %-a vett igénybe külső szakértői segítséget a cafeteriarendszer bevezetéséhez és működtetéséhez. Ez a százalékos arány a mikro-, kis-és középvállalkozások esetében jelenősen kevesebb.

Az adminisztrációs terheket a szervezetek zömmel (87,3%) magukra vállalják, nem szervezik ki. Az adminisztráció eszközének a válaszadók nagy része a táblázatkezelő eszközöket, valamint a bérszámfejtő programot jelölte meg, míg a fennmaradó hányad jelentősebb részét a papíralapú dokumentáció teszi ki. A külső és belső szoftvereket használó intézmények aránya igen csekély.

Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője szerint a dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteriaösszegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteriakeret ritka (2%). Emellett egyre gyakoribb (10 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során. Az átlagos juttatási keret 2017-ben a tavalyi értéket közel 4 százalékkal meghaladóan 327 000 forintra tehető. A növekedés jellemzően a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének, illetve az új adómentes elemek alkalmazásának tudható be.

Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén éves szinten 274 000 Ft értékű nettó juttatásnak felel meg - összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

A 2017-es újdonságokkal kapcsolatos kutatások alapján vizsgálták a mobilitási célú lakhatási támogatást, és a válaszadók 66%-ánál nincs lehetőség ezt a juttatást választani, viszont több mint az egy negyede (28%) tervezi ezt. Egy fiatalokat csábítani vágyó szervezet számára akár vonzerőt is jelenthet, nem beszélve arról, hogy ez a béren kívüli juttatás az adómentes csoportba tartozik.

A megkérdezettek 40%-a tervezi, vagy már felkínálja juttatási lehetőségként a munkavállalói számára az óvodai és bölcsődei szolgáltatást. Viszont több mint a fele (52%) nem veszi fel ezt a szolgáltatást a juttatási rendszerébe.

Szűts Ildikó az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint - bár jelentősen nőtt a válaszadó cégek száma - a tudatosság szintje nem változott az elmúlt évekhez képest. A cégek 78%-a van tisztában azzal, hogy mennyi a cafeteriajuttatás teljes költsége, ugyanakkor csökken azon társaságok száma, amelyek mérik az általuk nyújtott cafeteriaszolgáltatással való elégedettség mértékét. Ez csak a cégek közel egyharmadára jellemző. Javuló tendenciát mutat, hogy egyre többen értékelik, hogy kitűzött céljaikhoz képest a jelenlegi cafeteriarendszer mennyire váltotta be az eredeti elképzeléseket. Egyre kevesebben látják, hogy a cafeteriarendszer működtetéshez nyújtott többletmunka miatt kedvezőbb a HR szakterület megítélése az adott vállalatnál.

A válaszadók 41%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik

A kutatásban részt vevő 446 cég és intézmény több mint fele a szolgáltatások, 27 százalékuk az ipar területén működik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár kiemelte, hogy a tavalyi évhez képest 31%-kal nőtt a kutatásban résztvevő szervezetek száma. A válaszadók nagy többsége (82%) a versenyszférában, 13%-a a közszférában és a maradék 5%-a pedig a non-profit szférában tevékenykedik. Az idei felmérésben a válaszadók közel 70%-a hazai tulajdonú szervezet, míg egyharmaduk részben vagy teljesen külföldi tulajdonú.

Mázásné Dinnyés Hajnalka kutató ismertette, hogy a felmérésben döntő többségben kis- és középvállalkozások, illetve mikro vállalkozások vannak jelen, ők a válaszadók 75%-át teszik át. A vizsgált szervezetek egynegyede viszont a dolgozói létszám szerint nagyvállalat, illetve szervezet közé sorolható. 50 millió Ft alatti éves árbevétellel a válaszadók 23%-a, 50-500 millió Ft közötti éves árbevétellel a válaszadók 22%-a rendelkezik. A válaszadók 55%-ának 500 millió Ft fölötti az árbevétele. A felmérésben résztvevők közel 41%-a a közép-magyarországi régióban tevékenykedik.

A felmérés a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával készült el.