Trendek és tendenciák a juttatások területén 2016-ban

A 2016-os adóváltozások következtében kis mértékben csökkent a teljes mértékű, kedvezmények nélküli és kedvezményes adó és járulékterhek mértéke. Nem csökkent jelentősen a cafeteria iránti munkáltatói érdeklődés. Ez derül ki Szent István Egyetem kutatóinak a Cafeteria TREND Magazin, az Országos Humánmenedzsment Egyesület, a Humán Szakemberek Országos Szövetsége és a BKIK támogatásával elkészített felméréséből.

A kutatásban részt vevő 342 cég és intézmény több mint fele az ipar, míg másik felük a kereskedelem és a szolgáltatások területén működik. A válaszadók nagy többsége (84 százaléka a versenyszférában, a 11 százaléka a közszférában és a maradék 5 százaléka pedig a non-profit szférában tevékenykedik.

A kutatást vezető Dr. Poór József egyetemi tanár szerint „felmérésünk adatai továbbra is alátámasztják azt a korábbi évek során hasonlóan tapasztalt összefüggést, miszerint a cafeteria elterjedtsége a szervezeti nagysággal van szoros összefüggésben”. Az 1000 fő fölötti nagyvállalatok közel 80 százalékánál megtalálható a rugalmas juttatási rendszer valamely formája, addig a 10 fő alatti mikro-vállalkozások csak 22 százaléka építette be ösztönzési rendszerébe a választható juttatásokat.

Balázs Helga kutató szerint „a legnépszerűbb juttatások terén nem volt jelentős elmozdulás a tavalyi évhez képest. Felmérésünk eredményei alapján a legnépszerűbb kínálati cafeteria elem 2016-ban is a SZÉP kártya, amelynek mindhárom alszámlája egységesen népszerű, a cafeteriat nyújtó válaszadó szervezetek 93-97 százaléka kínálja dolgozóinak a cafeteria keretében”. Az Erzsébet utalvány (96 százalék ) és az egészségpénztári hozzájárulás pedig (86 százalék) szintén a legnépszerűbb cafeteria kínálati elemek közé tartoznak.

Mennyit szánnak rá a munkáltatók?

A dolgozók számára egy adóévben elkölthető cafeteria összegek szervezetenként meglehetősen eltérnek. A válaszadóknál a 100 ezer forint alatti cafeteria keret ritka (4 százalék). Emellett egyre gyakoribb (9 százalékos előfordulás) az évi 500 ezer forintnál magasabb juttatási csomag. Ez az arány fokozatosan növekedett az elmúlt évek során.

Az átlagos juttatási keret 2016-ban a tavalyi értéket alig meghaladóan 313.000 forintra tehető. A növekedés főleg a juttatásokat terhelő adóterhek csökkenésének tudható be, Figyelembe véve a munkáltatók közterhek megosztására vonatkozó válaszait, ez idén 268.000 Ft értékű nettó juttatásnak felel meg – összegezte Fata László, a kutatást támogató Cafeteria TREND Magazin szakértője.

Elégedettebb a munkavállaló, ha választhat

Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke szerint „szervezetünk négy évvel ezelőtt megfogalmazta a Cafeteria Indexet, amely nem más, mint egy egzakt mutató, amely a vállalatok cafeteria  tudatosságáról ad képet számunkra. Ilyen módon a jelenlegi kutatásban mért adatok alapján a magyarországi Cafeteria Index 2016-ban 64,47 százalék, mely jelentősen nem tér el az elmúlt évihez képest. Mindez azt mutatja, hogy a juttatással kapcsolatos tudatosság a cégek körében nem változott. Ennek oka lehet, hogy a juttatási elemek, illetve a meghatározó adószabályok sem módosultak alapjaiban.”

Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a juttatások testre szabása jelentősen hozzájárulhat a munkavállalók elégedettségéhez, különösen, ha a generációs különbségek, elvárások is értékelésre és megvalósításra kerülnek. Utalt arra is, hogy a munkavállalók körében végzett kutatások megerősítik, hogy a juttatási elemek választási gyakorlatában a munkáltatóknak, a HR vezetőknek és szervezetnek jelentős kultúra formálási hatása lehet.