Túllépte a hatáskörét az OEP a dolgozó anyákkal szemben
Az ombudsman szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) utólag nem nyilváníthatja semmisnek egy várandós nő munkaviszonyát csak azért, mert a terhessége alatt állt munkába - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.
Mint írták, Szabó Máté alapjogi biztos két panaszos beadványa nyomán vizsgálta az OEP utólagos ellenőrzési gyakorlatát. Az illetékes egészségbiztosítási pénztár az egyik anya esetében a terhességi-gyermekágyi segély, a másikéban a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt, utólagos ellenőrzés keretében megvizsgálta az ellátás igénybevétele előtti munkaviszonyukat, majd elrendelte a törlésüket a nyilvántartásából, és kötelezte őket a már kiutalt ellátás visszafizetésére. A pénztár arra hivatkozott, hogy vizsgálatuk szerint a panaszosok terhességük ideje alatt nem azért kötöttek munkaszerződést, hogy dolgozzanak, hanem azért, hogy jogosultságot szerezzenek a társadalombiztosítási ellátásokra - ismertették a közleményben.
Az OEP főigazgatója ennek kapcsán arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy azért van szükség ilyen ellenőrzésekre, mert az egészségbiztosítási alap védelme érdekében ki kell szűrniük a rendszerből azokat, akik a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait a biztosításban töltött rövid idejük alatt befizetett járulékokra hivatkozva kívánják igénybe venni.
Az alapjogi biztos vizsgálatában ugyanakkor megállapította, hogy sem a jogszabályok, sem a hatályos ellenőrzési szabályzat nem hatalmazza fel az OEP-et arra, hogy utólagosan semmissé nyilvánítsa a felek közös akaratából létrejött munkaviszonyt, ami után a munkáltató a járulékokat is befizette. Az ombudsman szerint az OEP az intézkedésével túllépte a hatáskörét, hiszen nem támaszthat a törvényi kritériumokon túlmutató feltételeket. Nem vizsgálhatja, nem is minősítheti a felek közös akaratából megkötött munkaszerződést, a személyes munkavégzést kizárólag azért, mert az érintett a terhessége alatt létesített új munkaviszonyt - áll a közleményben.
A vizsgálati jelentés kivonatában kiemelték: Szabó Máté álláspontja szerint az OEP emellett a szociális biztonsághoz fűződő jogot sértve veszélybe sodorta az anya és az újszülött gyermek megélhetését is.
Az ombudsman felkérte az OEP főigazgatóját az utólagos ellenőrzés gyakorlatának felülvizsgálatára. Más intézkedést a biztos nem javasolt, mert az OEP időközben orvosolta a panaszban foglalt sérelmeket - tették hozzá.
Az OEP főigazgatója ennek kapcsán arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy azért van szükség ilyen ellenőrzésekre, mert az egészségbiztosítási alap védelme érdekében ki kell szűrniük a rendszerből azokat, akik a kötelező egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásait a biztosításban töltött rövid idejük alatt befizetett járulékokra hivatkozva kívánják igénybe venni.
Az alapjogi biztos vizsgálatában ugyanakkor megállapította, hogy sem a jogszabályok, sem a hatályos ellenőrzési szabályzat nem hatalmazza fel az OEP-et arra, hogy utólagosan semmissé nyilvánítsa a felek közös akaratából létrejött munkaviszonyt, ami után a munkáltató a járulékokat is befizette. Az ombudsman szerint az OEP az intézkedésével túllépte a hatáskörét, hiszen nem támaszthat a törvényi kritériumokon túlmutató feltételeket. Nem vizsgálhatja, nem is minősítheti a felek közös akaratából megkötött munkaszerződést, a személyes munkavégzést kizárólag azért, mert az érintett a terhessége alatt létesített új munkaviszonyt - áll a közleményben.
A vizsgálati jelentés kivonatában kiemelték: Szabó Máté álláspontja szerint az OEP emellett a szociális biztonsághoz fűződő jogot sértve veszélybe sodorta az anya és az újszülött gyermek megélhetését is.
Az ombudsman felkérte az OEP főigazgatóját az utólagos ellenőrzés gyakorlatának felülvizsgálatára. Más intézkedést a biztos nem javasolt, mert az OEP időközben orvosolta a panaszban foglalt sérelmeket - tették hozzá.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Az Amazon titkai – hogyan viszonyul a cég a szervezeti kultúrához, a vezetéshez?