Túlóra vagy elbocsátás vár a vasárnap is dolgozókra?

Korlátozná a vasárnapi munkavégzést a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP). A törvényjavaslat nem vonatkozna minden üzemre és kereskedelmi egységre, de több mint százezer család számára biztosítaná a közös pihenőnapot. Harrach Péter KDNP szerint nagyon súlyos csúsztatás, hogy a vasárnapi munkát végző százezer emberből, tízezrek munkahelye kerülne veszélybe, fejtette ki a Magyar Rádió reggeli műsorában.

A Kossuth Rádió megszólaltatta Rolek Ferencet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét is, aki kijelentette: vasárnapot lehetőség szerint ünnepnapnak kell tekinteni, de nem lehet megfeledkezni a gazdasági realitásokról és a törvényjavaslat szembemegy a munkahelyek számának növelését célzó kormányprogrammal. Rolek Ferenc szerint a Munka Törvénykönyve jelenleg is megfelelően és elég szigorúan szabályozza a kérdést.

Rolek Ferenc szerint a vasárnap is dolgozó emberek nagy része a kereskedelemben, illetve szolgáltatási területen tevékenykedik. Vannak természetesen olyanok is, akik a hét utolsó napján termelőüzemekben végeznek rendszeresen munkát. Ezek olyan üzemek, ahol a munkát nem lehet leállítani - mondta a gyáriparos szövetség alelnöke. Rolek Ferenc szerint a KDNP javaslata munkahelyek tízezreinek létét érinti.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: a tervezet nem kizárólag a kereskedelmi egységekről szól, hanem minden vasárnap végzett munkáról, így a termelő üzemeket is érintené. Vannak kivételek, de a fő szabály, hogy a vasárnap pihenőnap. Ilyen kivételek a folyamatos termelést igénylő cégek, üzemek és a szolgáltató cégek egy része és az alkalmazottakat nem tartó családi vállalkozások. További jelentős kivétel, hogy évente tizenkét alkalommal a nagy üzletek is nyitva lehetnének vasárnap, például a karácsony előtti időszakban, vagy üdülőhelyeken a főszezonban. Harrach Péter felhívta a figyelmet, hogy ez most is így szerepel a törvényben, de jelenleg annyi a kivétel, hogy az említett főszabály nem érvényesül.

A szakszervezetek véleménye szerint többet dolgoznak az emberek a kereskedelemben, mint ami megengedett. A frakcióvezető szerint egyébként a munkaügyi főfelügyelet nem áll a helyzet magaslatán a bírságok kiszabása terén, míg a Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) szerint a kereskedelmi ágazatban kimagasló arányú a bírságkiszabás száma. A munkaügyi hatóság - a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 6/A. §-a szerint - ugyanis köteles munkaügyi bírságot kiszabni, ha a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályokat a munkáltató a munkaügyi ellenőrzéssel érintett telephelyen foglalkoztatott munkavállalók legalább húsz százaléka vonatkozásában megsértette, illetve a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos szabálytalanságok érintett létszámtól függetlenül ugyancsak kötelezően vonzzák a bírságalkalmazást.
OMMF ellenőrzésének tapasztalatai

De nézzük meg 2010. első háromnegyed évében tartott ellenőrzések miről árulkodnak.

Az OMMF munkaügyi felügyelői 2010. első háromnegyed évében a kereskedelmi ágazatban 3869 foglalkoztatót ellenőriztek (ez az összes szektor ellenőrzött munkáltatóinak 19 százaléka). Valamennyi iparágat vizsgálva a munkaügyi jogsértések aránya meghaladta az 56 százalékot, amely arány a kereskedelmi ágazatban ennél csekély mértékben ugyan, de magasabb volt. A feltárt szabálytalanságok az ellenőrzésbe vont munkavállalók 52 százalékát érintették, amely megegyezik a kereskedelem területén régebben is tapasztalt arányokkal. Az összesen 2 430 intézkedés közel 65 százaléka(1 599 db) vonta maga után munkaügyi bírság kiszabását, összesen 253 765 000 forint összegben.

A kis cégeknél a feketemunka a jellemző

A hatóság úgy tapasztalta, hogy a kisebb létszámot foglalkoztató, kereskedelmi ágazathoz tartozó vállalkozásoknál jellemzően a bejelentés nélküli foglalkoztatás a leggyakrabban tapasztalt jogsértés, mely az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény 2010. április 1-jei hatályba lépéséig a szabálytalan alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzés formájában öltött testet az első negyedévben. Jól érzékelhető, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló, augusztus elejétől érvénybe lépő új törvény jelentősen növelte a szabályszerűen foglalkoztatók körét a kereskedelem területén is - tapasztalja a hatóság.

A multiknál a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat sértik meg a legtöbbször

A hatóság jelentésében megállapítja, a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében jellemző jogsértés a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályok, valamint a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések és a rendkívüli munkavégzés szabályainak megsértése. Valamennyi fenti szabálytalanság vonatkozásában a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóság a kereskedelmi ágazatban tevékenykedő foglalkoztatókkal szemben hozta, megelőzve ezzel az építőipari, vagyonvédelmi és feldolgozóipari ágazatokat. Emellett a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér), illetve a munkabér védelmére vonatkozó előírások megszegése kapcsán hozott munkaügyi intézkedések száma is a kereskedelmiágazatban volt a legmagasabb. A kereskedelem területén továbbra is gyakori jelenségként figyelhető meg a munkaidő túllépése, a pihenőidő biztosításának elmaradása, a szabadságra vonatkozó szabályok megszegése, valamint jelentős mértékű túlmunka elrendelése, illetve a rendkívüli munkavégzés ellentételezésének elmulasztása. A munkaidő-nyilvántartások sokszor ezek leplezésére szolgálnak, így azok tartalmából megfelelő következtetéseket az ellenőrzések során nem mindig lehet levonni.

A hatóság szakemberei úgy tapasztalták, hogy még az azonos kereskedelmi lánchoz tartozó üzletek között is jelentős különbségek vannak a foglalkoztatási szabályok alkalmazásának gyakorlatában, a példaértékűtől a több ponton kifogásolhatóig. A hatóság részéről elvárásként fogalmazódott meg a foglalkoztatási szabályok megismertetésének és helyes, egységes alkalmazásának teljes körűvé tétele az országban található, egy céghez tartozó kereskedelmi egységek között.

Nőtt a bejelentések száma

Nőtt a nagyobb kereskedelmi egységeknél működő, illetve azokat összefogó érdekvédelmi szervezetekhez (szakszervezetek) kapcsolódó jelzések, bejelentések száma. Az érdekvédelmi szervezetek jelentős számban gyűjtik össze a munkavállalói tapasztalatokat, hiszen nekik jobban megnyílnak a sérelmet elszenvedő munkavállalók, akik nem feltétlenül a jelenlegi munkahelyük hatására, de meglátásunk szerint, jobbára állásuk féltése miatt nem teszik szóvá a munkáltatójuk intézkedéseivel kapcsolatos kételyeiket, kérdéseiket.

A hatóság szakemberei azonban úgy vélik, hogy a szakszervezetek hajlamosak a túlérzékeny reagálásra, esetenként "farkast kiáltanak" akkor is, ha szabálytalansággal kapcsolatos aggályaikról kiderül, nem kellően megalapozottak. - Minden érintett szempontjából kívánatosnak tartanánk, hogy a szakszervezetek a lehetséges következmények figyelembe vételével és a célzottabban szervezhető ellenőrzések érdekében, felelősen mérlegelve tennék meg bejelentéseiket és nyilvános közléseiket, amennyire lehet, használják ki a számukra biztosított megelőző, egyeztető konzultatív lépések adta lehetőségeket is, mielőtt hatósági ellenőrzéshez vezető bejelentést tesznek - olvasható az OMMF álláspontja a honlapjukra feltett összefoglaló anyagban, melyet a panaszok számának növekedésére és a karácsonyi ünnepeket megelőző munkacsúcsok időszakára való tekintettel adtak közre.

Magyar Rádió/HR Portal