Új formában az Europass - egyre keresettebb az uniós önéletrajz

Az Europass az egyik legnépszerűbb dokumentum Európában, mi sem jelzi jobban, mint hogy a 2005-ös bevezetése óta 24,6 millióan töltötték le. Itthon tíz álláskeresőből 4,2 ezt az önéletrajzot használja, tavaly csaknem 423 ezer magyar álláskereső töltötte ki, ezzel az ötödik olyan európai ország vagyunk, amelyik a leggyakrabban használja ezt a dokumentumot. A munkáltatók visszajelzései is többnyire pozitívak az uniós önéletrajzzal kapcsolatban, mivel egységesek és könnyen áttekinthetőek, így lehetővé teszik a beérkezett pályázatok összehasonlíthatóságát.

Megújult az Europass önéletrajz

A Tempus Közalapítvány tavaly ősszel 62 munkáltató bevonásával összegezte az Europass-szal kapcsolatos visszajelzéseket. A felmérésből kiderült, hogy a cégek 60 százaléka kedveli ezt az önéletrajz típust. A HR-esek a pozitívumok között emelték ki, hogy átlátható, nagyon jól strukturált, szinte sorvezetőként működik, vagyis kifejezetten alkalmas pályakezdők számára. Ugyanakkor hátrányként fogalmazták meg, hogy bonyolult a szerkeszthetősége, sablonos, azaz kevésbé lehet személyre szabni. Ezeket a visszajelzéseket figyelembe véve ezért idén januártól megújult formában érhető el az Europass önéletrajz - közölte sajtótájékoztatón Szabó Csilla, a Nemzeti Europass Központ koordinátora.

Mint mondta, a dokumentum új megjelenést, új betűtípust kapott, letisztultabb lett a formája, átláthatóbb a grafikai megjelenítése és felhasználóbarátabb az online felülete. Előnye, hogy az új formátum sokkal személyre szabhatóbb, a fejezetek jobban elkülönülnek benne, a kitöltő pedig kiválaszthatja, melyik fejezetet akarja kitölteni. Például, ha nincs még szakmai tapasztalata, vagy elhagyná a kompetenciákat, akkor ezeket a részeket el tudja rejteni. Újdonság az is, hogy a skype elérhetőséget is fel lehet tüntetni. Ugyancsak könnyebbség, hogy az önéletrajz bármikor visszatölthető, ha változás történik, nem kell újra elölről kitölteni, elég csak az új információkat felvinni.

Szabó Csilla tájékoztatása szerint elsősorban a pályakezdők, a 30-35 éves korosztály használja ezt az önéletrajzot, illetve maximum 1-2 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek a felhasználók. Elsősorban magyarországi munkavállaláshoz használják, mivel az önéletrajzok 60 százalékát magyarul töltötték ki, 40 százalékát pedig elsősorban angolul vagy németül.

Az elmúlt 7 évben több mint 7000 Europass mobilitási igazolványt állított ki a Tempus Közalapítvány. Ez a dokumentum a külföldön töltött szakmai gyakorlat, tanulmányút vagy önkéntes munka igazolására szolgál. Mint a Nemzeti Europass Központ koordinátora elmondta, új fejlesztésként megjelent az Európai Készségútlevél is, amely elektronikus mappaként egy fájlba összesítve segít rendszerezni a különféle dokumentumokat (diploma, munkáltatói vagy tanári ajánlások, nyelvvizsgák), amelyek alátámasztják az önéletrajzban feltüntetett tapasztalatokat, készségeket.

A munkáltatók elvárásaival kapcsolatban Filáj Gábor business coach elmondta: minél több, releváns információt kell beleírni az önéletrajzba, mert ezek alapján tud egy HR-es valóban jó döntést hozni egy jelöltről. Az önéletrajz szerinte olyan, mint egy nagy névjegykártya, fontos, hogy fel legyenek rajta tüntetve a kompetenciák, a feladatok, amelyeket az előző munkahelyeken végzett az illető. A szakember úgy véli, az Europass éppen azért jó, mert a szakmai oldalra fókuszál, így a fiatalokat arra készteti, azt emeljék ki, ami fontos egy munkáltató számára. Ugyanakkor szerinte vannak olyan pozíciók, amelyeknél túl szűknek bizonyulhat ez a forma, ilyenek tipikusan a kreatív munkakörök.

Ma már követelmény a külföldi tapasztalat

Az Europass dokumentumok nagy segítséget jelentenek az itthon vagy külföldön történt szakmai tapasztalatszerzés bemutatásában. Márpedig ez egyre inkább elvárás a munkáltatók részéről, a nemzetközi tapasztalat kifejezetten előnyt jelent a munkaerőpiacon. A külföldi szakmai gyakorlaton részt vett fiatalok álláspiaci esélyei jobbak, mivel könnyebben alkalmazkodnak és magabiztosabbak, ami segíti az elhelyezkedésüket.

Mint Bokodi Szabolcs felsőoktatási programvezető elmondta, tavaly 4361 hallgató folytatott külföldön tanulmányokat, és közülük 889-en töltötték szakmai gyakorlatukat másik országban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a hallgatók másfél-két hónappal hamarabb találnak munkát itthon is, szemben az átlag munkavállalókkal. A hallgatók külföldön új technológiákkal, módszerekkel ismerkednek meg, amelyekből előnyük származik. Általában a külföldi ösztöndíjra azok pályáznak, akik már rendelkeznek néhány hónapos hazai tapasztalattal. Bokodi Szabolcs elmondása szerint az Erasmus ösztöndíjasok 30-40 százaléka az üzleti és menedzsment tudományok területéről kerül ki.

Ugyancsak sikeres az Erasmus szakképzési párja, a Leonardo mobilitási program is, amelynek 2012-es költségvetése meghaladta a 4,5 millió eurót. A program 17 éve alatt csaknem 17 ezer magyar kapott lehetőséget külföldi tapasztalatszerzésre. A kiutazók döntő többsége a szakközép- és szakiskolai tanulók célcsoportjából kerül ki. Az utóbbi években ez a szám meghaladta az évi 1600 főt és évente átlagosan 5 százalékkal növekszik. A mobilitási programban elsősorban a vendéglátás, a műszaki és a mezőgazdasági területen tanulók vesznek részt.

Ők a szakmai és nyelvi fejlődés mellett olyan készségekre tesznek szert, ami a munkaerőpiacon keresett, ilyen például az önálló munkavégzés, a csapatmunka, a problémamegoldó képesség. Ezek a szakmai tapasztalatok megerősítik a fiatalokat a szakmaválasztásban, és a személyiségük is fejlődik általuk, mivel önállóbbá válnak, gördülékenyebben tudnak kommunikálni - sorolta a program előnyeit Balla Ágnes szakképzési programvezető.