Új jogokat kapnak a kamarák

A most készülő törvény szerint új vezetőséget kell választaniuk a jövő évtől a gazdasági köztestületek élére 19 megyében és Budapesten. A Magyar Hírlap információi szerint kiemelt cél, hogy a kormánnyal lojális köztestületek jöjjenek létre, hiszen az érdekképviseleteknek állami feladatokat kell majd ellátniuk.

Jelenleg önkéntes alapon működnek a testületek. Városi és megyei szinten is működnek kamarák - például Győr-Moson-Sopron megyében a struktúra eltér az országos hálózattól. A tervek szerint megszűnnének a megyei jogú városi kamarák, funkciójukat a területileg illetékes megyei kamarák vennék át.

A kormány koncepciója szerint a kamarák a jövőben széles körű országos és helyi, a gazdaság működését érintő jogalkotás-előkészítési jogosítványokat kapnának. Szakmai véleményük "elsődleges" lenne az állami pénzalapok gazdaságfejlesztési döntéseinek meghozatalakor. Jelentős munka hárulna majd rájuk a szakképzés terén is, továbbá a nemzeti adóhivatalhoz hasonló cégregisztrációval rendelkeznének - írja a Magyar Hírlap.

Naprakész gazdasági és jogi információkat tartalmazó kimutatást kellene vezetniük a vállalkozásokról, s ki kellene alakítaniuk a lehető legteljesebb cég-, pénzügyi beszámolói és statisztikai adatokat tartalmazó bázisukat.

A lap cikke szerint Euró­pa fejlettebb részén minden egyes vállalkozóra "rálát" a gazdasági kamara, továbbá jó néhány közfeladatot hatékonyabban tud ellátni az államnál, így ha nálunk is bevezetik az osztrák-német-francia mintájú kamarai rendszert, akkor sikeres lehet a konstrukció.

Hazánkban 2000 novemberétől nem kötelező a kamarai tagság. Ez jelenleg mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll.

Magyar Hírlap