Van értelme a karrierbeszélgetésnek?

Arra a kérdésre, hogy vajon a szervezeti hierarchiában való előrejutás vagy az új ismeretek elsajátítása közül melyiket választanák, a magyar válaszadók túlnyomó többsége (78 százalék) az új ismeretek mellett tette le a voksát - a legmagasabb arányt Dániában mérték (87 százalék), ezután következik Olaszország (84 százalék), Norvégia (82 százalék) majd Svédország (81 százalék).

Mindezek mellett a munkavállalók lojalitása jelenlegi munkaadójuk iránt enyhe csökkenést mutat az előző évhez képest; a válaszadók kevesebb mint egyharmada (31 százalék) állítja, hogy "teljes mértékben elkötelezett" jelenlegi munkaadója iránt.

Az EMEA régió munkavállalóinak 26 százaéka és az APAC államok dolgozóinak mindössze 29 százaléka vallotta magát "teljes mértékben elkötelezettnek" 2014-ben, Magyarországon ez az arány mindössze 10 százalék, mely szintén csökkenést mutat a tavaly mért 14 százalékhoz képest.

A felmérés egyik kifejezetten érdekes megállapítása az, hogy az új ismeretek elsajátításának az előléptetés elé rangsorolása nem korlátozódik a speciális szaktudással, felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - az ún. professional/technical (P/T) kategóriába tartozó - munkavállalókra, akiktől általában elvárható, hogy ismereteik bővítését, fejlesztését tartsák fontosabbnak.

A Magyarországon már 10 éve jelenlévő Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Jónás Anikó, az alábbiakban foglalta össze véleményét a felmérés eredményeiről:

"A munkavállalók kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az új ismeretek elsajátításának, és tisztában vannak vele, milyen fontossággal bír a tudás állásuk jövőbeni biztonsága és karrierjük alakulása szempontjából.
Sok munkáltató gyakran előléptetéssel jutalmazza dolgozóit, melyet nem minden esetben kísérnek olyan intézkedések, amelyek biztosítanák, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek a jövőre nézve. Vélhetően hatékonyabb lenne olyan képzésbe és szakmai fejlesztésbe fektetni, amelynek révén a versenyképességnek a gyorsan változó gazdaságban való fenntartásához szükséges ismeretek szerezhetők.

A tehetség fejlesztésének kulcseleme annak biztosítása, hogy a munkavállalók tisztában legyenek vele, hogyan zajlik ismereteik, készségeik fejlesztése a jövőbeli célok érdekében, ezért a munkáltatók és munkavállalók közötti strukturált karrierbeszélgetések elengedhetetlenek a tehetséges munkavállalók hatékony menedzseléséhez. A karrierbeszélgetések ideális esetben az átgondolt karriermenedzsment szerves és rutinszerű részét képezik, gyakran azonban mégsem kerül rájuk sor."

Nemzetközi összesítésben a munkavállalók 38 százaléka nyilatkozta, hogy részt vett karrierfejlesztési beszélgetésen az elmúlt egy évben. Az APAC államokban lényegesen több dolgozó (50 százalék) vett részt karrierfejlesztési beszélgetésen, mint az EMEA régióban (41 százalék). Magyarországon a megkérdezettek 18 százaléka vett rész strukturált karrierbeszélgetésen.

A munkavállalók részéről némi cinizmus is megfigyelhető ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy mennyit érnek a karrierfejlesztési beszélgetések a karrier előmozdítása szempontjából.

Nemzetközi összesítésben a munkahelyi karrierfejlesztési beszélgetésen részt vett 38 százaléknyi dolgozó mindössze fele (48 százalék) értett egyet azzal, hogy a beszélgetés hasznos volt jövőbeni előrejutási lehetőségek tekintetében.

Az eredmények erős regionális szóródást mutatnak. Az APAC államokban lényegesen több munkavállaló (57 százalék) vélte úgy, hogy e beszélgetések segítségükre voltak jövőbeni előrejutási lehetőségek szempontjából, mint az EMEA régióban (42 százalék), Magyarországon a megkérdezettek 44 százaléka tartotta hasznosnak az ilyen típusú elbeszélgetéseket.

A felmérés 31 ország mintegy 230.000 dolgozójának válaszait gyűjtötte össze, köztük több mint 6.000 magyar munkavállalóét.