Versenyszféra vagy közszféra? - Nehéz döntés

Érezhető változásokat hozhatnak a közigazgatásban a köztisztviselői törvény módosításának intézkedései az év második felében. Bár az új jogszabályok, pályáztatások valószínűleg megnehezítik a köztisztviselők életét, mégis a közszféra felé húz a mérleg nyelve a versenyszférával szemben, ha mindent összevetünk.

Versenyszféra: adnak is, fukarkodnak is?

Népszerűnek számítanak a béren kívüli juttatások a versenyszférában, bár az idei évi adóváltozások jelentősen megkurtították az adómentesen adható juttatások listáját, míg a többi juttatás adóterhének mértékét jelentősen megnövelték tavaly szeptemberben. Ennek ellenére a munkáltatók szívesen alkalmazzák az úgynevezett cafeteria rendszert, amelyben az alkalmazottak saját igényeik szerint válogathatnak egy bizonyos keretösszegig a felkínált juttatások közül.

A béren kívüli juttatások terjedéséhez hozzájárult az is, hogy a gazdasági megszorító intézkedések miatt a kis- és középvállalatok nem tudnak fizetésemelést adni dolgozóiknak, így ezzel valamelyest kompenzálni tudják ezt. A 2006-ban végzett országos HR Benchmark felmérés adatai szerint az úgynevezett alapjuttatásokat elég sok vállalat biztosítja alkalmazottainak: a megkérdezett szervezetek 87 százaléka étkezési utalványt, 84 százaléka mobiltelefont, 60 százalékuk, pedig jutalmat ad munkavállalóinak. A munkáltatók 73 százaléka költ oktatásra, 43 százaléka szán üdültetésre, de a munkába járás támogatása már nem olyan népszerű: a munkáltatók mindössze 25 százaléka gondolja úgy, hogy ez jár a dolgozónak.

A multinacionális vállalatok nem sajnálják a pénzt dolgozóik béren kívüli juttatásaira, és már léteznek olyan munkahelyek is, ahol ezen juttatások körét még különleges kedvezményekkel is megfejelik, mint például a gyermekszületési támogatás, a térítésmentesen igénybe vehető kávé - és üdítőital-automaták, a sportolási lehetőség, a női aerobic bérlet, illetve a férfiak számára juttatott heti kétszer két órás futballpályabérlet.

Hozzávetőlegesen 8 és 30 ezer forint között mozog azaz összeg, amelyet a cégek az alapjuttatáson kívül havonta munkavállalóikra szánnak. De tegyük hozzá: béren kívüli juttatást nem kötelező adniuk, és akadnak olyan cégek, ahol a túlórát sem fizetik ki. Kitartó, kemény munkával magasabbra lehet jutni a ranglétrán, de sok területen több száz jelentkező akad egy pozícióra, így egy munkatárs elvesztése nem jelent nagy vérveszteséget egy nagyvállalat számára.

Láttál-e már valaha köztisztviselőt kedvezmények nélkül?

Leépítés ide, teljesítményértékelés oda, azért a közigazgatásban mindig voltak, vannak és lesznek bizonyos juttatások, amelyek miatt érdemes végigjárni a szamárlétrát. Úgy tűnik, ezek az előnyök nem vesznek el akkor sem, ha a hierarchia valaha meg is szűnik.

A kötelező béren kívüli juttatás első állomása az étkezési utalvány, amelynek havi értéke a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előírása szerint a 10 000 forintot is elérheti. A munkáltató viszont nem köteles a maximumot adni, így ő dönti el, mennyit áldoz alkalmazottainak konyhájára. A másik ilyen általános kedvezmény a ruházati költségtérítés, amely éves szinten illetményalapuk kétszerese, vagyis idén több mint hetvenezer forint üti a köztisztviselők markát. A munkába járáshoz szükséges helyi közlekedési bérlet, az üdülési és albérleti és szociális hozzájárulás is alanyi jogon jár a közszférában dolgozónak.

Ha az eddig felsoroltakhoz hozzáadjuk a legfeljebb 18 400 forintig adható iskolakezdési támogatást, akkor kijelenthetjük, hogy a belügyi dolgozók havi szinten körülbelül 20 ezer forintnak megfelelő béren kívüli juttatásban részesülnek.

Nyelveket is érdemes beszélni, mivel az idegennyelv-tudási pótlék már bármennyi és bármilyen nyelvvizsga esetén kapható. Főleg angolul, németül, franciául érdemes tanulni, mivel az Európai Unió e kiemelt nyelveiből már alapfokú vizsga után is jár pótlék.(15 százalék). A középfokú nyelvvizsga után 60 százalék pótlékot kap a közigazgatásban dolgozó. Mivel már a nyelvvizsga típusa sem behatárolt, így elfogadják az A és B típusút is.

És végül, de nem utolsó sorban a kedvezményes lakáshitelt is meg kell említeni: a közel 110 ezer köztisztviselő mellett ugyanis, több mint 60 ezer közszolgálati alkalmazott lakásvásárlására igénybe vehető kölcsön visszafizetésére vállalt garanciát az állam. Állami támogatású hitel segítségével juthatnának lakáshoz már a hivatásos állomány tagjai is.

Versenyszféra kontra közszféra

A KSH 2007-es január-május közötti időszakot vizslató adatai szerint a költségvetési szférában 757 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 942 ezren dolgoztak. A teljes munkaidőben dolgozók átlagosan bruttó 181 300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 170 700 forintot kerestek. Ha csak egy hajszálnyival is, de még mindig a közszféra felé billen a mérleg, mivel az ott alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 209 700 forint volt, ez az összeg az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is tartalmazza.
Érdekes adat, hogy az év első öt hónapjában a költségvetési szerveknél dolgozók bruttó átlagkeresete 2,9 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké 10,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A nettó keresetek a versenyszférának kedveznek, hiszen náluk 3,3 százalékos növekedés, a közigazgatásban viszont, 2,1 százalékos csökkenés következett be.

A gyerekvállalás kérdésében is inkább a közigazgatás jeleskedik. A közszolgák általában nyugodt szívvel mennek GYES-re, azzal a tudattal, hogy pozíciójuk megvárja. Bár azért akadnak ott is olyan esetek, ahol a GYES-ről visszajövő kismamát felmondó levél várja. A munkaadók - különösen a versenyszférában - megtalálják azokat a kibúvókat, amelyek révén jogi szankciók nélkül is lehetőség nyílik megtagadni a családalapítás előtt álló, vagy kisgyermekes női munkaerő alkalmazását.

A régen versenyszférában dolgozó, GYES-ről visszatérő anyuka általában azzal szembesül, hogy a munkáltató felmondásra készül. Minél régebben ment el a kismama GYES-re, annál valószínűbb, hogy nincs reális esélye visszatérnie eredeti munkahelyére. Arra pedig, hogy eredeti munkakörét kapja vissza, gyakorlatilag esélye sincs. A munkáltatók egy része meg sem próbálja a kismamákat foglalkoztatni. Még egészen "korrektnek" nevezhető az az eljárás, amikor a visszatérést követően a türelmi időszak alatt - természetesen annak letöltését követő nappal - mondanak fel a kismamáknak.

Nehéz megmondani, mit hoz a köztisztviselői törvény módosítása

Már a II. félév elején életbe léphetnek a leginkább közigazgatást érintő köztisztviselői törvény aktuális módosításának intézkedései, mint például a felmentési szabályok változása, vagy a próbaidő kötelező bevezetése, a kormányzati kirendelés alkalmazása, az önkormányzatokat érintő illetménykiegészítés, az igazgatási szünet kérdései, stb. Ezekhez kapcsolódóan számos végrehajtási jogszabályt is elő fognak készíteni, amely érinti például a versenyvizsgát, a közszolgálati adatkezelést, valamint az új pályázati rendszert, illetve az ún. kompetencia vizsgálatot is.

Hogy mit hoz a közszféra változása, nehéz megmondani. Annyit viszont talán leszögezhetünk: aki anyagilag is biztosra akar menni, és családi életet is szeretne élni, annak még mindig inkább a közigazgatásban a helye.

Gyimóthy Éva