Visszavárják a családanyákat a munkáltatók

Miközben a vállalatok világszerte megteszik az első lépéseket a fellendülés felé vezető úton, újszerű foglalkoztatási stratégiák körvonalai kezdenek kibontakozni. A vállalatok felismerték, hogy ha mereven ragaszkodnak a kilenctől ötig tartó munkaidőhöz, az ötnapos munkahéthez, és nem számolnak a rugalmassággal, akkor tehetséges alkalmazottakat veszíthetnek el. Márpedig egy olyan időszakban, amikor a cégek költségeik lefaragására és racionalizálásra összpontosítják figyelmüket, nem engedhetik meg maguknak, hogy éppen a legjobb és legtehetségesebb dolgozókat nélkülözzék.

A rugalmasság a megoldás

A szülési szabadságról visszatérő anyák megbízhatóak, felelősségteljesek és keményen dolgoznak, a munkába való visszatérésük mégis nehézkes a világ legtöbb országában, köztük Magyarországon is.

A rész- és teljes munkaidős foglalkoztatásba visszatérő kisgyermekes anyák számára a rugalmasság mindennél fontosabb. Ha a munkaadók lehetővé teszik az anyák számára, hogy részben otthonukban vagy a számukra megfelelő időbeosztásban dolgozzanak, illetve úgy alakítják a munkarendjüket, hogy az összhangban álljon családi kötelezettségeikkel, a vállalatok olyan feltételeket teremthetnek, amelyek között a visszatérő anyák hatékonyabban és kevesebb stresszel terhelve dolgozhatnak. S ez a termelékenység és nyereségesség növekedését eredményezheti.

A munkáltatók nagy része számít a családanyákra

Az innovatív munkahelyi megoldások terén világelső Regus megbízásából készült egy felmérés, amellyel előzetes áttekintést kívánt nyújtani arról, hogyan viszonyulnak egymáshoz a foglalkoztatási mutatók a világ különböző fejlődő és fejlett gazdaságaiban. Tizenhárom nagyobb országban több mint 11 ezer válaszadó számolt be a munkahelyükre visszatérő anyák foglalkoztatásával kapcsolatos szándékairól. A Regus felmérésének eredményei szerint, világszerte a vállalati vezetők 44 százaléka arra számít, hogy 2010-ben és 2011-ben az irányításuk alá tartozó munkahelyeken nőni fog az újra munkába álló anyák száma.

A szülési szabadság után újra munkába álló anyák alkalmazásának növekedése várhatóan Indiában lesz a legnagyobb mértékű, ahol a munkaadók 64 százaléka tervezi, hogy az eddiginél több ilyen helyzetben lévő nőt foglalkoztat. Ausztráliában, Mexikóban, a Dél-afrikai Köztársaságban és Kínában egyaránt az átlagosnál nagyobb hajlandóság tapasztalható a részmunkaidőben foglalkoztatott anyák számának növelésére, míg a legkevesebb ilyen munkavállalót a skandináv országok vállalatai kívánják alkalmazni az elkövetkező két évben.

Míg az ágazatok többségében (bank, pénzügy és biztosítás, gyártás és előállítás, tanácsadás és szolgáltatás, média és marketing, egészségügy és gyógyászat, kereskedelem) a vállalatok 44-47 százaléka mutat hajlandóságot a munkaerőpiacra visszatérő anyák foglalkoztatásának növelésére, az alapvetően férfiak uralta infokommunikációs szektorban ugyanez a készség érzékelhetően alacsonyabb az átlagosnál (39 százalék).

Ha kiküszöbölnék a férfiak és nők foglalkoztatása között fennálló egyenlőtlenségeket, az EU tagországaiban 15-45 százalék közötti mértékben nőhetne a GDP . A nők munkahelyi értékét nem csökkenti az, hogy családot alapítanak, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az újra munkába álló anyák akkor lesznek elégedettek, és dolgoznak hatékonyan, ha a szülési szabadságról rugalmas, és az ő szempontjaikat szem előtt tartó munkahelyi viszonyok közé kerülnek vissza.

Mark Dixon, a Regus ügyvezető igazgatója szerint, az alkalmazottak munkája és magánélete közötti egyensúly javításának egyik legfontosabb tényezője az a rugalmasság, amit a részben vagy teljes egészében otthonról végezhető munka jelent. Ma már Magyarországon is rendelkezésre állnak azok a rugalmas munkahelyi megoldások, amelyek révén a vállalatok lehetővé tehetik az anyák számára, hogy részben vagy teljesen otthon dolgozhassanak, több helyszínen használhassanak megosztott munkaállomásokat, szükség szerint igénybe vehessenek tárgyalókat, felszereléseket vagy más munkaeszközöket, és egy sor egyéb munkahelyi lehetőséggel is élhessenek. Az ilyen intézkedések előnyeinek kiaknázásával a vállalatok hazánkban is közelebb kerülnek ahhoz, hogy a legjobb képességekkel rendelkező alkalmazottakat nyerjék meg maguknak és tartsák meg munkahelyeiken.