ILO - FEKETEGAZDASÁG

  A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves konferenciája (ILC) idén 2014. május 28. és június 12. napja között kerül megrendezésre Genfben, azaz most ülésezik. Szerencsés helyzetben vagyok, mivel minden évben alkalmam v

 

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves konferenciája (ILC) idén 2014. május 28. és június 12. napja között kerül megrendezésre Genfben, azaz most ülésezik. Szerencsés helyzetben vagyok, mivel minden évben alkalmam van belülről szemlélni a jogalkotás folyamatát. Röviden bemutatom az ILO-t, hiszen mindenkinek tudnia kell erről az ENSZ szakosított szervről legalább az alapokat.

Az ILO (International Labor Organization) 1919-ben jött létre, és a munkajog fejlődésére jelentős hatást gyakorolt. Azt az elvet vallja, hogy egyetemes, tartós béke kizárólag a társadalmi igazságosság talaján jöhet létre. A szervezet 1946-ban az ENSZ első szakosított szervévé vált. Jelentőségét, illetve legitimációját az adja, hogy un. tripartit struktúrával rendelkezik, azaz a kormányzat, a munkaadók, és a munkavállalók képviselői egyenlő számban képviseltetik magukat benne. Magyarország 1922-ben, az USA 1934-ban csatlakozott a szervezethez. 1919 és 2013 között az ILO 189 egyezményt és 202 ajánlást fogadott el. Ezek a munkavállalókat érintő legfontosabb emberi jogokat (munkajog, munkavédelem, szociális védelem, társadalombiztosítás, foglalkoztatáspolitika) foglalják magukban. Ebben az évben a kényszermunka, illetve az un. informális foglalkoztatás munkacsoportokban folyik normaalkotó munka. Én az utóbbi munkájában veszek részt.

Az ILC tehát évente ülésezik Genfben, s az ILO legfontosabb döntéshozó, normaalkotó szerve. A konferencia, amint mondtam, tripartit, azaz háromoldalú összetételű: a kormányok, a munkaadók, és a munkavállalók képviselőiből áll össze. Az egyes csoportok a parlamentekhez hasonlóan patkó alakban, elkülönülten ülnek. A munka minden reggel 8.30-kor a postázóban indul, ahol megkapjuk az aznapi munkatervet. Ez alapvetően 4 részből áll: plenáris ülés, egyesített oldal ülés (pl: munkavállalók), elkülönített munkacsoportülés (informális gazdaság-munkavállalók), illetve egyesített munkacsoportülések (munkavállalók, munkáltatók, kormányok). Ez azt jelenti, hogy reggeltől estig más-más termekben zajlanak az ülések, amiken részt kell venni. Az üléseknek általában este 7.30 körül van vége, kivéve amikor normaalkotó ülésről van szó, mint ebben az évben. Ilyenkor nem ritka az éjszakai (24.00) ülés sem.

A normaalkotó vita a következőképpen zajlik: A javaslat tervezetet az ILC előtt az ILO hónapokkal korábban nyilvánosságra hozza, hiszen annak ismeretében kezdődhet meg az érdemi vita. Ezeket az egyes oldalak soronként, szavanként megvitatják, álláspontot alakítanak ki róluk és a tripartit, egyesített munkacsoport üléseken szavaznak róla. Elsőként tehát az oldalak külön-külön alakítják ki az álláspontjukat. Ezzel összefüggésben módosító javaslatokat is készítenek. Az egyesített ülésen végigmegy az elnök az egyes pontokon, illetve az azokhoz kapcsolódó módosító javaslatokon, amikkel kapcsolatban az egyes oldalak képviselői (munkavállalók, munkáltatók, kormány) elmondják, hogy azt támogatják-e vagy nem. Többségi döntéssel dőlnek el a kérdések. Amennyiben a munkavállalók és a munkáltatók nem képviselnek azonos álláspontot, akkor a kormányok szavazatai döntenek. A kormányoknak nincsen közös képviselője, hanem az szól hozzá a kérdéshez, aki akar. Ennek alapján a levezető elnök állapítja meg a többségi álláspontot. Az egyes oldalak vezetői azt is mondhatják, hogy nem nyilvánítanak véleményt a javaslatról, hanem saját módosító javaslattal állnak elő, így arról kell akkor előzetesen szavazni. Belátom, nem egyszerű ezt átlátni.

A normaalkotó vita rendkívül érdekes és egyben fárasztó is. Minden oldal a végsőkig ragaszkodik az álláspontjához, valamint minden ország rajta szeretné hagyni a kézjegyét a készülő normán (riksa módosítás), így a vita éjfélig is elhúzódik. Ez nem is lenne baj, ha nem az lenne ennek a következménye, hogy némely napokon egyetlen paragrafusról tudunk csupán dönteni. A vita során semmi sem egyértelmű. Külön definiálni kell azokat a fogalmakat is, melyeket egyébként mindenki ért (nemzeti jog), illetve azokat is, melyeket definiálni nem is lehet (feketemunka). Ennek az az eredménye, hogy az egyezmények szövege egyre bonyolultabb és egyre nehezebben értelmezhetővé válik. Ilyenkor döbben rá az ember arra, hogy a nemzetközi jogban nem feltétlenül kell minden szónak jelentőséget tulajdonítani.

Példa:

Work in the informal economy can be carried out in formal sector enterprises, informal sector enterprises and households.

Módosítás 1:

legyen inkább: enterprises, enterpreneurs and households

Módosítás 2:

legyen inkább: enterprices, enterpreneurs, households and activities at public spaces.

Hogy mi köze az activities at public spaces (közterületen végzett tevékenység) kifejezésnek az informális gazdaság szereplőinek felsorolásához ? Semmi, de egy afrikai ország képviselőjét nem lehet arról meggyőzni, hogy az utcai bőrönd cipelés és társai az eddigi felsorolásban már benne vannak.

Érdekes figyelni azt, hogy a szöveg „tisztázására” hivatkozással nem angol anyanyelvű országok (ez a többség…) hogyan tudják torzítani az eredeti szöveg jelentését, kialakítván egy ENSZ angolt, amely egy elkülönült fogalommá válik.

Az ILO idei ülésén a feketegazdasággal kapcsolatos ajánlattervezet remélhetően elkészül, melyet jövőre fogunk végleges formába önteni. Izgalmas vállalkozás elé nézünk ismét.

KÁ

további érdekes cikkekért olvassátok az adamsblog, valamint a munkajoga elnevezésű blogjaimat, illetve látogassatok el a liganet.hu weboldalra.