Önként dolgozunk munkaszüneti napon is

„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megál

„Ha egy embernek utcaseprő a munkája, akkor úgy seperjen utakat, ahogy Michelangelo festett, ahogy Beethoven komponált, vagy ahogy Shakespeare írt verseket. Olyan jól seperje az utakat, hogy a mennynek és a földnek minden lakója megálljon egy percre, s azt mondja, ím, itt élt egy nagyszerű utcaseprő, aki jól végezte a munkáját”. Martin Luther King

Valami ilyesmi történt Fejér megyében, ahol az egyik üzemben a „munkavállalók úgy döntöttek”, hogy munkaszüneti napon is szeretnének dolgozni. Rácáfoltak ezzel Karinthy azon mondatára, miszerint munka az, amit nem szeretek csinálni. Íme a történet:

A világon több tucat telephellyel rendelkező nemzetközi, gépalkatrész gyártásra specializálódó cég munkavállalója keresett meg azzal, hogy munkaviszonyát munkaszüneti napon végzett munkája alapján „megszüntették”. Első lépésben ilyenkor a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat tanulmányozása szükséges. Kiderült, hogy a munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel szüntették meg azzal, hogy amennyiben azt a munkavállaló nem írja alá, azonnali hatályú felmondást fog kapni. A munkavállaló – mint sok más esetben – a nyilatkozatot aláírta. Közös megegyezés esetén ugyanakkor a munkaviszony megszűnését nehezen lehet sérelmezni. Amennyiben kényszer vagy fenyegetés hatására került aláírásra, természetesen a jognyilatkozat megtámadható. Ezzel összefüggésben azonban le kell szögezni, hogy amennyiben a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi, a munkáltató jogszerűen kínálhatja fel a közös megegyezés lehetőségét azzal, hogy el nem fogadás esetén azonnali hatályú felmondást fog alkalmazni. Ez tehát jogszerű. Utána kell így járni annak, hogy mi is áll a munkaviszony megszűnésének a hátterében. Ezt követően azt kell megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének a körülményei egyéb jogi aggályt nem vetnek-e fel. Jelen esetben a munkavállaló munkaszüneti napon elkövetett szabályszegésére alapozva kívánták a munkaviszony megszüntetését. Munkaszüneti napon azonban nem mindenki dolgoztatható ! Munkaszüneti nap rendes munkaidő fő szabályként a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, idényjellegű, illetve megszakítás nélküli tevékenység keretében osztható be (legfontosabb kategóriák). Könnyen be lehetett azonosítani, hogy itt gyakorlatilag abban az esetben lehetne a munkavállalókat munkaszüneti napon dolgoztatni, amennyiben megszakítás nélküli tevékenységről beszélünk.  Nem véletlen, hogy a munkáltató is erre hivatkozott. Az autógyártáshoz kapcsolódó kiegészítő cikkek gyártása ugyanis nem idényjellegű tevékenység, és vasárnap sem működik rendeltetése folytán. Amunkáltató tevékenysége az Mt. (Munka törvénykönyve) alapján akkor megszakítás nélküli, ha a tevékenység naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és emellett a tevékenység egyben társadalmi - nem feltétlenül alapvető - közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (például ivóvíz-ellátás, tömegközlekedés), vagy a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (például kohászat).(Mt.90.§)

A probléma ezzel a munkaszervezési móddal az, hogy a megszakítás nélküli tevékenység keretében foglalkoztatottak helyzete a többi munkavállalói csoporthoz képest is lényegesen rosszabb, mivel foglalkoztatásuk az általános szabályoknál is „rugalmasabb”. Erre tekintettel sem a regenerálódásuk nem biztosítható, sem pedig a családi- és magánéletük nem tervezhető.

Erre az alábbi legfontosabb példák hozhatóak fel:

-a munkaidőkeret hossza 6hó/26 hét vagy akár 12 hó/52 hét is lehet (94.§ (2)(a)-(3)

-vasárnap rendes munkaidő beosztható: 101.§(1)(c)

-munkaszüneti napon rendes munkaidő beosztható:102.§(2)

-munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő elrendelhető: 108.§(3)(a)

-vasárnapi munkavégzés esetén nem jár bérpótlék: 140.§

-rövidebb napi pihenőidő: 104.§(2)(b)

-6 munkanap után sem jár egy pihenőnap: 105.§(3)

Fontos azonban az, hogy pusztán a gazdaságosság fenntartása vagy növelése érdekében nem lehet megszakítás nélküli munkarendet alkalmazni, mert ez valamennyi munkáltatónál szempont lehetne, hanem egyéb objektív termeléstechnikai körülmények is szükségesek hozzá. A kohót nem tudom vagy nem gazdaságos leállítani munkaszüneti napon sem, de az autóalkatrészek gyártása viszont nem esik ebbe a kategóriába. Pusztán a profit növelése nem alapozza meg ezt a munkarendet. A munkáltató jelen esetben arra hivatkozott, hogy a munkaszüneti napi munkavégzést nem ő rendelte el, hanem a munkavállalók jelentek meg önként dolgozni. Jogilag nem minősíteném a hivatkozást, pusztán rámutatnék arra, hogy érdemes Magyarországon befektetni. Az új Munka törvénykönyve úgy látszik valóban dinamizálta a munkaerő piacot...

KA

további érdekes bejegyzésekért olvassad az Adamsblogot, illetve amunkajoga nevű blogjaimat. Utóbbit a www.liganet.hu oldalról éred el