Az unió társadalombiztosi koordinációjáról szóló rendelet megújulása

Az Európai Parlament 2026. július 7-én jóváhagyta az Európai Unió társadalombiztosítási koordinációs szabályainak átfogó módosítását. Magyarországon – ahogy számos más tagállamban is – fokozatosan vezetjük be az új szabályokat, ezért a rendelet teljes körű alkalmazása az EU egész területén 2028 júliusától várható.

Bár az uniós országai önállóan alakítják ki és működtetik saját társadalombiztosítási rendszereiket, a határokon átnyúló mobilitás szükségessé teszi ezek összehangolását. Az Európai Unióban, valamint Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc vonatkozásában milliók dolgoznak vagy élnek hazájukon kívül. Az ő szociális jogaik védelme érdekében jöttek létre a koordinációs rendelkezések, amelyek biztosítják az ellátások folytonosságát, elkerülhetővé teszik a kettős járulékfizetést, és támogatják a személyek szabad mozgását.

A most elfogadott módosítások célja, hogy hatékonyabb védelmet nyújtsanak a más tagállamban munkát vállalók számára, egyszerűsítsék az adminisztratív folyamatokat, valamint egyértelműbb szabályozási környezetet teremtsenek.

Mi változik a társadalombiztosítási szabályokban?

Tartós ápolási ellátások, családtámogatások és az inaktív személyek helyzete

Egységesebb koordinációs rendszer jön létre a tartós ápolási ellátások kezelésére, és a családi támogatásokra vonatkozó rendelkezések is megújulnak. Pontosabban meghatározták azt is, hogy a tagállamok milyen esetekben korlátozhatják a szociális juttatásokhoz való hozzáférést az olyan uniós polgárok számára, akik nem dolgoznak és nem folytatnak aktív álláskeresést.

Munkanélküli-ellátások

Az új rendelkezések részletesebben szabályozzák, hogyan kell figyelembe venni a különböző tagállamokban szerzett biztosítási, munkaviszonyban töltött vagy önfoglalkoztatási időszakokat a munkanélküli-ellátások megállapításakor. Azok a személyek például, akik munkakeresés céljából másik uniós államba költöznek, továbbra is jogosultak lehetnek munkanélküli-ellátásra hat hónapon keresztül. Bizonyos esetekben ez az időtartam akár a teljes jogosultsági idő végéig meghosszabbítható.

Gazdaságilag inaktív személyek

Azokat az uniós polgárokat, akik nem végeznek keresőtevékenységet és nem is keresnek munkát, nem lehet kizárni abból a lehetőségből, hogy hozzájáruljanak az egészségbiztosítási rendszer finanszírozásához.

Határon átnyúló ingázók

A szabályozás egyértelműsíti a munkanélküli-ellátásokért felelős állam meghatározását a határ menti ingázók esetén. Amennyiben az érintett személy legalább 22 héten keresztül folyamatos munkaviszonyban állt, önálló vállalkozóként tevékenykedett vagy biztosítással rendelkezett egy olyan tagállamban, amely eltér a lakóhelye szerinti országtól, az ellátások finanszírozását főszabály szerint a foglalkoztatás helye szerinti állam viseli.

Kiküldött munkavállalók

A kiküldetésekre vonatkozó előírások több ponton szigorodnak:

• A kiküldött munkavállalónak a kiküldést megelőzően legalább három hónapig a kiküldő ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá kell tartoznia, a jelenlegi 30 nap helyett.
• A 24 hónapos kiküldetési időszakot követően csak akkor maradhat fenn a kiküldő állam biztosítási rendszere alá tartozás, ha a kiküldetések között legalább két hónapos megszakítás van.
• Az egymást váltó kiküldött munkavállalók esetében a 24 hónapos időkeretet együttesen kell vizsgálni.
• A kiküldést igazoló dokumentumot már a kiküldetés megkezdése előtt kérelmezni kell az illetékes hatóságtól, vagyis az előzetes bejelentés kötelezővé válik.

Rövid üzleti utak és rövid idejű kiküldetések

Üzleti útnak kizárólag azt jelenti, hogy a munkavállaló értekezleteken, szakmai rendezvényeken, képzéseken vagy konferenciákon vesz részt. Szolgáltatásnyújtás vagy áruszállítás végzése már nem tartozik ebbe a kategóriába.

Az építőipart kivéve az üzleti utak, valamint a 30 napos időszakon belül legfeljebb három napig tartó rövid kiküldetések esetében általában nem lesz szükség előzetes bejelentésre.

Munkavégzés több tagállamban

A felülvizsgált szabályok pontosabban meghatározzák, hogy mely ország társadalombiztosítási előírásai alkalmazandók akkor, ha egy munkavállaló több tagállamban végez munkát vagy kiküldetés keretében dolgozik külföldön. A rendelet emellett részletesebb támpontokat ad a munkáltató vagy vállalkozás „bejegyzett székhelyének” és „üzletviteli helyének” meghatározásához. Ilyen szempont lehet például a döntéshozatal helye, a bevételek keletkezésének helyszíne vagy a társasági ülések helye.

További változás, hogy a jövőben erősítik a tagállami hatóságok együttműködését is. Ennek érdekében javul az információcsere a nemzetközi munkavégzéshez kapcsolódó társadalombiztosítási státuszokról, egyértelműbb eljárásokat és határidőket vezetnek be a dokumentumokkal kapcsolatos vitás helyzetek rendezésére, valamint új eszközök segítik a csalások, visszaélések és adminisztratív hibák megelőzését.

A LeitnerLeitner szakértői csapata teljes körű támogatást nyújt vállalkozásoknak, munkavállalóknak és nemzetközi magánügyfeleinknek a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekben. Gyakorlatorientált tanácsadásunk segít a kötelezettségek megfelelő teljesítésében és a rendelkezésre álló jogosultságok hatékony érvényesítésében. Integrált szolgáltatási modellünknek köszönhetően ügyfeleink egyetlen kapcsolattartón keresztül érhetik el adózási, bérszámfejtési, jogi és munkaügyi szakértőinket.