Csekélyértékű ajándék vagy ajándékutalvány - bérszámfejtési, adózási kötelezettségek
Van egy viszonylag keveset használt lehetőség a munkavállalók kedvező adózású jutalmazására: ez a csekélyértékű ajándék vagy ajándékutalvány. És talán épp azért, mert kevesen használják rendszeresen, nem is ismerik a pontos szabályait és az adózási és adminisztratív kötelezettségeket sem.
Lássuk tehát, hogy melyek az ajándékutalványokkal és a csekélyértékű ajándékokkal kapcsolatos legfontosabb szabályok?
- Egy személynek évente 3-szor adható, és ezek lehetnek a munkavállalókon kívül a közeli hozzátartozók is. Tehát ha egy dolgozónak van házastársa és gyermeke, akkor ő maga is, és a családtagok is háromszor kaphatnak ilyen juttatást egy évben.
- Értéke alkalmanként maximum a minimálbér 10%-a lehet, ami 2025-ben 29.080 forintot jelent, vagyis egy személynek évente összesen 87.240 Ft adható.
- A csekélyértékű ajándék lehet termék, szolgáltatás vagy utalvány is. Az utalvány azonban csak meghatározott termékre vagy szolgáltatásra szólhat.
Mennyi adót kell fizetni a csekélyértékű ajándékok után?
A csekélyértékű ajándékok után egyes meghatározott juttatásként kell adózni, ami sokkal kedvezőbb, mintha ugyanazt az értéket bérként fizetnénk ki. Az összes közteher 33,04%, ami úgy jön ki, hogy az adóalap a juttatás értékének 1,18-szorosa, amely után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Mi történik, ha nem tartják be a csekélyértékű ajándékokra vonatkozó szabályokat?
Ha a szabályokat nem tartják be, a csekélyértékű ajándék teljes összege után bérként kell adózni összesen 46,5%-ot. Például olyankor, ha
- az ajándék értéke meghaladja a minimálbér 10%-át,
- vagy több, mint 3 alkalommal kapja egy személy,
- vagy nem felel meg a nem pénzben adott juttatások SZJA törvény szerinti juttatási feltételeinek.
Mit jelent az, hogy az ajándékutalvány nem pénzben adott juttatás?
Ha megállapítható, hogy
-
milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel,
-
és nem visszaváltható.
Ha egy ajándékutalvány egy olyan boltban váltható be, ahol csak egy bizonyos termékkört árulnak, az elfogadható. Ha a bolt, amelyben az utalvány levásárolható, széles áruválasztékkal rendelkezik, pl. hipermarketek, akkor nem fogadható el. A kisebb hálózatok utalványainál, ahol több különböző termékkör is elérhető, de mégis valamennyire specializáltak, egyeztetni kell az adótanácsadó, bérszámfejtő kollégákkal, mert ezek nem egyértelműek.
A munkáltató teendői a csekély értékű ajándékok / ajándékutalványok juttatásakor?
Ha a könyvelést és a bérszámfejtést más végzi, fontos, hogy mindkét kolléga megkapja a szükséges információt. Az ajándékutalványok, ajándékok megvásárlásakor mindenképpen kell bizonylatot kérni a munkáltató nevére. Vagy a munkáltató nevére szóló számlát kell kiállítani, ha úgy nevezett egycélú utalványról van szó, vagy nyugtát többcélú utalvány esetén. Csekély értékű ajándékként azonban csak az első jöhet igazán szóba, mivel csak az egycélú utalványok esetében ismert a teljesítési hely és az áfakulcs, vagyis hogy pontosan milyen termékre és hol fogják beváltani.
Milyen adatokról kell nyilvántartást vezetni a csekély értékű ajándékok esetében?
A csekély értékű ajándék esetében munkáltatónak/munkáltatói jogkör gyakorlójának kötelező vezetni az alábbiakat:
- a kedvezményezett nevét,
- a juttatás időpontját,
- a juttatás értékét,
- a juttatás formáját (pl. utalvány típusát, az üzlet nevét, a számlaszámot),
- a juttatás célját,
- az alkalmak számát.