Hogyan adózzunk a hozamok után?

A személyi jövedelemadó bevallástervezetben a NAV csak a munkaviszonyból származó és a megbízási szerződések alapján szerzett tudja figyelembe venni, a befektetéseinkből származó jövedelmeket magunknak kell bevallani. Sokszor még azt is nekünk kell meghatározni, hogy milyen jogcímem szereztük az adott jövedelmet, amihez nem árt ismerniaz erre vonatkozó adójogszabályokat.

Ez talán a legnehezebb feladat, hiszen a tőkejövedelmeink, az értékpapírok igen változatosak. Lehetnek kötvények, részvények, befektetési jegyek vagy letéti jegyek, amelyekből különböző típusú és adózású jövedelmek származnak. Könnyebb helyzetben van, akik hazai befektetési szolgáltató segítségével menedzseli befektetéseit, mert ők a magyar adójogszabályokkal összhangban állapítják meg az értékpapírhoz kapcsolódó jövedelem típusát, sőt még az adót is levonják. A tőlük kapott igazolások megkönnyítik az adóbevallást. Befektetési szolgáltató híján vagy külföldi befektetési szolgáltató esetén azonban az adózóra nagyobb felelősség hárul.

A tőlük kapott igazolásokat feltétlenül felül kell vizsgálni, ugyanis a jövedelemre és az adókötelezettségre vonatkozó szabályozás minden országban más és más, vagyis az igazolás sem a magyar előírások szerint sorolja be a jövedelmet és a figyelembe vehető bevételcsökkentő tételeket.

Elvesztette a fonalat a befektetéseiből származó jövedelmek adózásával kapcsolatban? Forduljon a LeitnerLeitner tapasztalt szakértőihez! Ha tőkejövedelmei külföldről származnak különösen óvatosan kell eljárnia! Az ilyen bonyolult esetekben Global Mobility Üzletágunk kollégái tudnak minden részletre kiterjedő tanáccsal szolgálni!

Ha értékpapírokkal rendelkezünk, azok hozama lehet kamat vagy osztalék. 

Kamatjövedelmet általában a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után fizetnek, de kamatjövedelemként adókötelesek a bankbetétek után fizetett hozamok is.

A kamatjövedelem után 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót  kell fizetni felső fizetési korlát nélkül.

A Magyar Állam által kibocsátott értékpapírok azonban kivételt képeznek: az államkötvényekből származó kamatjövedelmet nem kell jövedelemként figyelembe venni és adófizetési kötelezettség sem terheli.

Az értékpapírok másik fajtája a részvény, mely alapján a részvényesek osztalékra jogosultak. Az osztalék után is 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ugyanakkor ez esetben a szociális hozzájárulási adónál felső fizetési korlátot lehet alkalmazni: a tőkejövedelmek és összevont adóalapba tartozó jövedelmek minimálbér összegének huszonnégyszeresét meghaladó része után már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

***

Ugyan jellemzően az értékpapírok tartása, eladása / beváltásakor keletkezik bevételt, de előfordulhat, hogy már az értékpapírok megszerzésével is beszélhetünk adóköteles jövedelemről: például ha nem kellett fizetni az értékpapírokért, vagy kedvezményt kaptunk a teljes árból.

Az is bonyolult helyzetet teremt, ha a jövedelem külföldről származik, akkor nemcsak a fenti általános szabályokat kell figyelembe venni. Módosíthatja ezeket a magánszemély adóügyi illetősége, vagy az adott országgal fennálló kettős nem adóztatási egyezmények. Speciális szabályok vonatkoznak a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem forintra váltására, valamint a külföldön megfizetett adó beszámítására. Ezért bonyolultabb esetekben mindenképpen érdemes adótanácsadótól segítséget kérni.