Ismét napirenden az EU társadalombiztosítási rendeletének átalakítása
Az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek összehangolását szabályozó rendelet módosítása már egy évtizede szerepel az uniós döntéshozók feladatlistáján, ám eddig nem sikerült konszenzusra jutni a kulcskérdésekben. A közelmúltban azonban az Európai Bizottság hivatalosan is jelezte, hogy megoldást szeretne találni a reformot akadályozó problémák feloldására. A tervek szerint erre 2026 első felében, a ciprusi uniós elnökség időszakában kerülhet sor.
A Covid–19 járvány hatására jelentősen átalakultak a munkavégzés formái, miközben az uniós jogszabályok nem tudtak egyértelmű iránymutatást adni a távmunka gyors elterjedéséből, illetve a nemzetközi szinten tevékenykedő önfoglalkoztatók megváltozott körülményeiből fakadó gyakorlati kérdésekre. Ez a szabályozási bizonytalanság az elmúlt években számos visszaéléshez vezetett.
EU-s társadalombiztosítási reform
A változtatás szükségességét jól mutatja az is, hogy a munkáltatói érdekképviseletek közös állásfoglalásban kezdeményezték a koordinációs rendelet újbóli napirendre tűzését. A vállalkozások számára elengedhetetlenek az átlátható és egyértelmű jogszabályi keretek ahhoz, hogy kezelni tudják az új mobilitási formákat, és alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac folyamatos átalakulásához. A munkáltatók közös javaslatcsomagjukban olyan intézkedéseket fogalmaztak meg, amelyek hozzájárulhatnak a szociális biztonsági rendszerek uniós szintű koordinációjának gyorsításához és egyszerűsítéséhez:
-
mentességet szorgalmaznak az előzetes bejelentési kötelezettség alól üzleti utak, valamint a legfeljebb három napig tartó, rendkívül rövid kiküldetések esetében,
-
azon esetekben, ahol az előzetes bejelentés továbbra is szükséges, azonnali, automatikus visszaigazolást kérnek a bejelentés befogadásáról,
- ösztönöznék a központosított digitális megoldások bevezetését és széles körű alkalmazását, különösen:
- az ESSPASS (European Social Security Pass) rendszerét, amely lehetővé tenné az alapvető adatok – köztük az A1 igazolás – digitális tárolását,
- az EESSI (European Exchange of Social Security Information) fejlesztését, amely a tagállamok közötti adatcsere felgyorsítását szolgálná egységes adatformátumok és kötelező határidők révén.
A tervezett reform a kiküldetések szabályrendszerét is érintené.
-
Módosulna a kiküldetések maximális időtartama:
a jelenlegi 24 hónapos felső határ 18 hónapra csökkenne. Emellett a kiküldetés megkezdése előtt a munkavállalónak három hónapon keresztül kellene biztosítottnak lennie a kiküldő tagállamban, a korábbi egy hónap helyett, ezzel is erősítve a kiküldő államhoz való társadalombiztosítási kötődést.
-
Határozottabb fellépést irányoznának elő az úgynevezett „postafiók cégek” által elkövetett visszaélésekkel szemben.
-
Pontosítanák a rövid idejű külföldi kiküldetésekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdéseket, különösen az üzleti utak szabályozását.
-
Annak érdekében, hogy az egymást váltó munkavállalók ne kerüljenek kedvezőtlenebb helyzetbe, az előző és az utód munkavállalók tevékenységének tervezett vagy tényleges időtartamát összevonnák.
-
Az ugyanazon munkavállaló azonos tagállamba történő újbóli kiküldetése esetén az eddigi kéthónapos várakozási idő három hónapra emelkedne.
-
Egyszerűsítenék a két vagy több tagállamban tevékenységet végző kiküldöttekre vonatkozó szabályozást, az egyetlen tagállamban dolgozó kiküldöttek rendszeréhez igazodva.
-
Az A1 igazolást digitális formában is „hordozhatóvá” tennék.
-
Megvalósulna az Európai társadalombiztosítási kártya bevezetése:
egy olyan összehangolt uniós rendszer kialakítása lenne a cél, amely egy egységes kártya segítségével megkönnyíti a társadalombiztosítási befizetések és jogosultságok nyomon követését, összekapcsolva azt a már működő európai egészségbiztosítási kártyával (EHIC).
Mindezek eredményeként egy korszerű, az európai munkaerőpiac új kihívásaira reagáló, tagállamok között összehangolt uniós megoldás jöhetne létre, amely hatékonyan biztosítja az EU-n belül élő és dolgozó, nemzetközileg mobil munkavállalók szociális jogait.