Meg kell ijednünk, ha támogató eljárásra szóló meghívót kapunk a NAV-tól?

És vajon kik kapnak és miért kapnak ilyen levelet?

Elsősorban a külföldi befektetéssel rendelkező magánszemélyek kapnak levelet a NAV-tól, hogy vegyenek részt egy úgy nevezett támogató eljárásban. Fontos, hogy ettől nem kell megijedni, és egyáltalán nincs szó arról, hogy az adózó bizonyosan valamilyen hibát követett volna el.

Egyáltalán honnan tudja a magyar adóhatóság, hogy valakinek külföldön van számlája, befektetése? Az adóhatóságok közötti nemzetközi információcsere intézményének köszönhetően kap adatokat az adóhatóság 106 országból a külföldön keletkezett és külföldi bankszámlán jóváírt jövedelemről. És ha a kapott információ és az adózó által bevallott jövedelmek között eltérés van, akkor úgynevezett támogató eljárást indít.

A támogató eljárásban az adóhatóság az adózó aktív közreműködésével keres magyarázatot az általa kapott adatok és az adózó által bevallott jövedelmek közötti eltérésre. Ez nem adóellenőrzés, a NAV ebben az eljárásban nem büntet, hanem felkéri az adózót arra, hogy önként adjon magyarázatot az adatok közti eltérésre, szükség esetén pedig önellenőrzéssel javítsa a hibát. 

Az is sokszor előfordul, hogy az információcsere keretében átadott adatok nem pontosak: pl. kumulált adatok vagy egy tizedesvessző rossz helyre kerül bennük. Ezeket ilyenkor az adózónak és/vagy tanácsadójának kell feltárnia és elmagyaráznia.

A támogató eljárás lehet eredményes, amikor az adózó és a NAV együtt rájönnek, hogy mi az eltérés oka, és ha szükséges az adózó javítja hibáját. Vagy lehet eredménytelen is, ha a rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül nem lehet kideríteni, hogy mi a külföldről kapott adatok és az adózó által bevallott információk közötti eltérés oka, vagy az adózó nem reagál a hatóság megkeresésére, nem működik együtt a hatósággal.

Ilyenkor az adóhatóságnak lehetősége van adóellenőrzést indítani, amely több évre is kiterjedhet, és amelyben már szankcionálhat is. Ezért minden érintettnek javasoljuk, hogy ha ilyen megkeresést kap, aktívan vegyen részt az eljárásban, és amennyiben ő maga nem érti, hogy mi az eltérés oka, forduljon szakértőhöz.

Mire figyeljünk a külföldi számlán lévő értékpapír-jövedelmek bevallásánál, hogy megelőzzük a NAV támogató meghívásait?

Állapítsuk meg helyesen a jövedelem típusát: kötvényekből, részvényekből, befektetési jegyekből vagy letéti jegyekből származik-e a jövedelem, mely alapján meghatározható, hogy osztalék, kamat, árfolyamnyereség, tartós befektetés stb. jövedelemről beszélünk-e, melyek meghatározásáról és adózásáról olvashat cikksorozatunkban.

A külföldi befektetési szolgáltatók által kiállított igazolásoknál érdemes vigyázni, mert a jövedelem és az adókötelezettség megállapítására vonatkozó előírások országonként eltérőek. Előfordulhat, hogy a külföldi szolgáltató által kiállított igazolás nem a magyar előírásoknak megfelelően tartalmazza a jövedelem típusát vagy a figyelembe vehető bevétel csökkentő tételeket.

A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyeknek a teljes világjövedelmük után Magyarországon kell adózniuk. Az adóügyi illetőségünk pedig jellemzően abban az államban van, ahol ténylegesen élünk a családunkkal. A kettős adózást kizáró egyezményeket is figyelembe kell venni az adó megállapításához.

Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban, a különböző országokkal fennálló kettős adózást kizáró egyezmények tükrében, vagy éppen annak hiányában ezek mértéke változhat. A részletekről olvashat cikksorozatunkban.