Mennyi adót kell fizetni a külföldi forrásból származó jövedelmek után?

A magyar adóügyi illetőséggel rendelkező emberek minden jövedelmük után Magyarországon fizetnek adót.

Az adókötelezettséget a külföldi szolgáltatók (bank, pénzintézet, befektetési szolgáltató) által kiállított igazolások segítségével kezdhetjük el meghatározni. Ugyanakkor ezek nem feltétlenül teljesen megbízhatóak, mert a jövedelem és a fizetendő adók megállapítására minden országban más szabályok vonatkoznak: eltérhet a jövedelem típusa vagy a figyelembe vehető bevételcsökkentő tételek. Ha nem szeretnénk, hogy a magyar adóhatóság hibát vagy adóhiányt tárjon fel, ne vegyük biztosra a külföldi szolgáltatók igazolásait.

Mit kell tennünk adóink helyes meghatározásához?

1. Milyen típusú az általunk birtokolt külföldi értékpapír?

Ha ismerjük az adott értékpapír típusát a nemzetközi értékpapír-azonosító szám és az értékpapírra vonatkozó tájékoztató alapján, meghatározhatjuk a jövedelem jogcímét. Például a részvények hozama osztalékként, a kötvényeké kamatjövedelemként adózik, bár mindkettő értékpapír.

2. Kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények

Ha van Magyarország és a jövedelemforrás országa között van-e megállapodás a kettős adóztatás elkerülésére, akkor mérsékelhető a Magyarországon fizetendő adó. Az egyezményes országok listája a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található.

Ezekben állapodik meg a két ország arról, hogy a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek jövedelemét melyiknek van joga adóztatni., vagy hogy a külföldön levont adó milyen mértékig számítható be a magyar adó összegébe. Ugyanakkor a külföldön levont adó nem igényelhető vissza a magyar adóbevallásban, akkor sem, ha a forrásországban fizetett adó magasabb, mint a magyar adó, ha a forrásország több adót vont le, mint amennyit az egyezmény számára lehetővé tesz, akkor ezt ott lehet visszaigényelni. Ha viszont a külföldön megfizetett adó kevesebb, mint a magyar adó, azt itt kell megfizetni.

Az értékpapírok adóját nem összességében, hanem értékpapíronként kell vizsgálni, vagyis nem lehet figyelembe venni az egyik értékpapíron levont adótöbbletet, egy olyannál, amelyiknél nem vontak le adót.

3. A jövedelem és az adó átszámítása

Az adót forintban kell bevallani és megfizetni, az átszámításhoz a személyi jövedelemadóról szóló törvény ad részletes iránymutatást, de általános szabály szerint a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell alapul venni. Ha egy pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyamlapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell átváltani.

4. Szociális hozzájárulási adó

Az szja-n túl lehetséges, hogy szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a külföldi eredetű befektetésből származó jövedelmek után, melyekre azonban nem terjednek ki a kettős adóztatás elkerülését szolgáló adóegyezmények rendelkezései.

5. Mi a helyzet, ha nincs kettős adóztatási egyezmény hazánk és a másik ország között?

Ha nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére, akkor az általános szabály szerint a Magyarországon fizetendő adó csökkenthető a jövedelemszerzés helye szerinti országban levont adó összegével, azonban a külföldön megfizetett adó beszámítása után sem lehet kevesebb a Magyarországon fizetendő adó a jövedelem 5%-nál.

Nem lehet csökkenteni a fizetendő szja-t olyan összeggel, ami külföldöm visszajár az adózónak, pl. az OECD államban székhellyel rendelkező társaságok által kibocsátott értékpapírból származó jövedelem vagy kamatok adójával.

6. Alacsony adókulcsú államok

Ha a jövedelem alacsony adókulcsú államból származik, akkor egyéb jövedelemként válhat adókötelessé. Ennek forintra történő átszámítására, szociális hozzájárulási vagy a külföldön megfizetett adójára más szabályok vonatkoznak.

 

Talán már az eddig ismertetett szabályok is rámutatnak arra, hogy egyáltalán nem könnyű jól meghatározni a külföldi befektetésekből származó jövedelmek adóját, de ez még csak a jéghegy csúcsa volt. További szempontokat és szabályokat is figyelembe kell venni, vagyis érdemes lehet a kockázatokat adótanácsadó bevonásával csökkenteni.