Igen? Nem? Mégsem! – Az elállási jogról
Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállya
Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor tehát úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. Ez igen bonyolult elszámolási helyzeteket eredményezhet, ezért elállási jogot csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában lehet biztosítani. Elállás esetén a feleknek kötelező egymással elszámolni (pl. a megszüntetett nyilatkozat alapján adott díjazás visszajár). Tekintsük át, mit kell tudni erről az új jogintézményről!
Az elállás törvényben szabályozott talán legfontosabb esete, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződés megkötését követően a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.
Magától a munkaszerződéstől tehát csak egy bizonyos időszakban és csak szűken meghatározott okokból lehet elállni. A munkaszerződés megkötése az a nap, amikor a szerződést a felek aláírják. A munkaviszony kezdete pedig az a nap, amikor a felek jogai és kötelezettségei már élnek, az első olyan nap, amikor a munkavállalónak dolgoznia kell. Ezt a napot a felek a munkaszerződésben maguk határozhatják meg. Lehet akár a szerződéskötés napja is, vagy a szerződéskötést követő munkanap, esetleg a következő hónap első napja. Ha a munkába lépés napját a felek külön nem határozzák meg, úgy a törvény alapján ez a szerződéskötés másnapja lesz. A munkaszerződéstől elállni tehát csak ebben a köztes időszakban lehet, amikor a felek már aláírták a szerződést, de még nem kezdődött el a munkaviszony.
A munkaszerződéstől elállni akkor lehet, ha a fél körülményeiben bekövetkező változás egyrészt lényeges, másrészt a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna, harmadrészt, amely a munkaszerződés megkötését követően történt. A bírói gyakorlatra vár annak kimunkálása, melyek lehetnek azok a változások, amelyek ez alapján az elállás kellő súlyú indokául szolgálhatnak. Például, a munkáltató oldalán, ha a munkaszerződés megkötését követően leég a telephely, ahol a munkavállalót foglalkoztatni kívánja, alappal hivatkozhat a munkaviszony teljesítésének lehetetlenülésére. Az is elfogadható, ha a munkáltatónak a munkaszerződés megkötését követően megszületett jogerős ítélet miatt be kell szüntetnie azt a tevékenységét, amelynek keretében a munkavállalót alkalmazni kívánta. A munkavállaló szempontjából megítélésem szerint okot adhat az elállásra, ha a munkaszerződés aláírása után egy olyan állásajánlatot kap, amely sokkal kedvezőbb számára.
Magát a munkaviszonyt elállással megszüntetni egyéb esetekben még a felek megállapodása alapján sem lehet. A munkaviszony megszüntetésének eseteit ugyanis a törvény eltérést nem engedő felsorolásban rögzíti, így a megszüntetési eseteket a felek közös megegyezéssel sem bővíthetik, vagy szűkíthetik. Az egyetlen kivétel a fent említett eset, a munkaviszony kezdete előtti elállás tehát megengedett.
A törvény alapján bizonyos esetekben a versenytilalmi megállapodástól és a tanulmányi szerződéstől is el lehet állni. Így a munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól elállhat, ha munkaviszonyát a munkáltató súlyosan kötelezettségszegésére alapozott, azonnali hatályú felmondással megszünteti. Például, ha a munkáltató tartósan késedelembe esik a munkabérrel, és emiatt a munkavállaló azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt megszünteti, a versenytilalmi megállapodástól is elállhat. Ilyenkor az elállásig kapott ellenértéket vissza kell fizetnie, de a szerződésből eredő egyéb kötelezettségei megszűnnek, így akár rögtön elhelyezkedhet a munkáltató konkurensénél. A tanulmányi szerződésnél a törvény a munkáltatónak biztosít elállási jogot, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Ilyenkor a munkavállaló köteles visszafizetni az addig kapott támogatást, de a feleket a továbbiakban a szerződésből eredően semmilyen kötelezettség nem fogja terhelni. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.
Elállási jogot a törvényben szabályozott fenti eseteken kívül ki lehet kötni kollektív szerződésben vagy a felek megállapodása alapján is. Mindig figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy egyáltalán lehetséges-e az adott megállapodás visszamenőleges hatályú megszüntetése. Sokszor ugyanis a felet terhelő szolgáltatást nem lehet meg nem történtté tenni (pl. éppen ezért nem lehet elállni a munkaszerződéstől, ha a munkavállaló már dolgozni kezdett). Ezért az elállási jog kikötésénél mindig mérlegelni kell, hogy van-e lehetőség a felek közötti elszámolásra.
Hozzászólni, valamint a hozzászólások és a teljes bejegyzés olvasásához kattintson, az Új Munka Törvénykönyve oldalra
