Mit? Hol? Mennyiért? – A munkaszerződés tartalma 3. rész
A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében. Nem általában a munka ellenértékét kell meghatározni, hiszen az alapbéren felül még számos más díjazás is megilletheti a munkavállalót.
A munkaszerződésben a feleknek kötelezően meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében. Nem általában a munka ellenértékét kell meghatározni, hiszen az alapbéren felül még számos más díjazás is megilletheti a munkavállalót. Garanciális jelentősége csak a díjazás alapját képező alapbérnek van. Az alábbiakban áttekintjük az alapbérre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Előre kell bocsátani, hogy egyes részletszabályok gyökeresen megváltoznak az új Munka Törvénykönyvével.
Az alapbér (a hatályos törvény szóhasználatával: személyi alapbér) a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, ennek meghatározása nélkül a munkaviszony létre sem jön. Az alapbért mindig időbérként kell megadni, akkor is, ha egyébként teljesítménybérként kapja díjazását a munkavállaló. Ennek oka az, hogy az alapbér a számítási alapja más díjazási formáknak is, és ha ez a teljesítménytől függően állandóan változna, az igen megnehezítené a számítást.
A munkavállaló alapbérének kötelezően el kell érnie legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) mértékét. Tehát, nem általában a munkavállalót megillető juttatásoknak (pl. bérpótlékokkal együtt), hanem egyedül az alapbérnek kell megfelelnie a minimálbérnek. Ez az összeg 2012-ben 93.000 Ft/hó, a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben pedig 108.000 Ft/hó. Ha a felek a minimálbérnél alacsonyabb alapbérben állapodnak meg, a munkaszerződés e részében semmis, és helyette a minimálbért kell alkalmazni.
A törvény alapján járó bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére. Például, ha a törvény szerint 15% éjszakai pótlékot kell fizetni, úgy egy órányi éjszakai munkáért a munkavállaló egy órára jutó alapbérének 115%-a jár. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. Ez azt jelenti, hogy a számítási alap lehet több, de akár kevesebb is az alapbérnél. Nem tilos például, hogy a felek a bérpótlékokat egy előre meghatározott fix összeg (pl. 100.000 Ft) százalékában határozzák meg. Mivel a munkavállalóra hátrányosabb számítási mód is meghatározható, a munkaszerződések erre vonatkozó szabályait nagyon alaposan át kell olvasni.
Mai szabályaink szerint az alapbérbe semmilyen más bérelemet nem lehet beépíteni, azaz minden más bérelem az alapbéren felül illeti meg a munkavállalót. Az új Munka Törvénykönyve ebben nagyon lényeges változást hoz, amelyre a feleknek különös figyelmet kell fordítani. Az új törvény ugyanis kifejezetten megengedi, hogy a felek a vasárnapi, munkaszüneti, éjszakai és/vagy műszakpótlékot beépítsék a munkavállaló alapbérébe. Tehát, nem tilos az olyan munkaszerződés, amely szerint a munkavállaló alapbére már eleve tartalmazza akár mind a négy előbb felsorolt bérpótlékot. Ilyen esetben a munkavállalót nem illeti meg további díjazás, ha éjszakai munkát végez, vagy például munkaszüneti napon osztják be munkavégzésre rendes munkaidőben.
Az alapbérbe épített bérpótlékok sok adminisztrációtól kímélik meg a munkáltatót. Nem kell ugyanis rendszeresen (általában havonta) összeszámítani, hogy az alapbéren felül milyen egyéb jogcímeken, és milyen mértékű juttatás jár a munkavállalónak. Ráadásul ezek az összegek általában nem nagy mértékűek (pl. egy-két vasárnapi vagy munkaszüneti napi munkavégzésnél, pár órányi éjszakai munkánál nem szokott több lenni havonta), márpedig párezer forint számfejtése is igen költséges lehet.
Ugyanakkor, a munkavállaló szempontjából ez a megoldás veszélyes lehet. Ha ugyanis a bérpótlékok alapbéresítése nem jár együtt az alapbér emelésével, ez keresetveszteséget jelent. Csak akkor érdemes tehát a munkavállalónak elfogadnia ezt a megoldást, ha a felek először becsléssel megállapítják, hogy hosszabb idő alapulvételével mennyi jövedelme származna a munkavállalónak az adott bérpótlékból eredően, és ezzel az átlagos összeggel megemelik az alapbért. Ellenkező esetben valójában a munkavállaló bérének csökkentéséről van szó. Erre azért is különösen oda kell figyelni, mert maga a törvény nem írja elő, hogy a bérpótlékok alapbérbe építésénél hogyan kell eljárni, milyen összeggel kell figyelembe venni a beépítendő pótlékot stb. Vitán felül méltánytalan– bár sajnos kifejezetten nem tilos – az a megállapodás, amely szerint a minimálbérben meghatározott alapbér már tartalmazza a négy felsorolt bérpótlékot is.
